Felszólalás adatai

Miről is van szó? Önök a tulajdonosi hozzájárulás nélküli építést kívánják bevezetni új szabálysértési tényállásként, amely, mint kiderült a bizottsági ülésen, legfőképpen a hajléktalanok által épített különböző építményekre irányul. Ezt talán, ha jól emlékszem, Papcsák képviselőtársam fejtette ki. Ez esetben viszont a megfogalmazás, hogy "aki közterületen a tulajdonos vagy a rendelkezésre jogosult hozzájárulása nélkül építményt épít, szabálysértést követ el", ugye, ezt szeretnék beemelni, nem teljesen pontos, kiegészítésre szorul. Egyrészről a különböző építési jogszabályok meghatározzák, hogy közigazgatási úton milyen büntetéssel sújtható az, aki a különböző szabályoknak nem tesz eleget, vagy akár tulajdonosi hozzájárulás nélkül építkezik. Tehát eleve a szabálysértési jog területére tévedni ezzel a kérdéskörrel már veszélyes. Viszont ha önök ezt a szabályozási utat választják, akkor ne felejtsék el, hogy az építmény fogalma nem szerepel a szabálysértési törvényben; nem szerepel, és nincs meghatározva. Egyébként a szabálysértési kódex egy helyen tartalmazza ezen kívül az építmény fogalmat, de fogalommeghatározást nem ad.

Tehát tulajdonképpen a jogalkalmazónak lesz feladata és jogköre eldönteni, hogy mi minősül építménynek. Hogy ez miért veszélyes? Még az előző kormányok alatt láthattuk, hogy sokszor akár a gyülekezési jog körébe tartozó rendezvényeket is azzal próbáltak ellehetetleníteni, hogy bármilyen, akár egy kis színpadnak vagy egy kelléknek a felállítását is próbálták építményként beállítani és így megakadályozni a rendezvényt. Ez nyilván jogilag sem volt helyes. Ha viszont azt vesszük, hogy a gyülekezési jog alkotmányos alapjog, akkor azt kell mondjam, hogy alkotmányellenes is.

Azért kérem, hogy önök ne essenek ebbe a csapdába, mert értem én, ami a bizottságban elhangzott, viszont legalább a módosító javaslatom arra utal, hogy egészítsük ki egy olyan mondattal, hogy "ez a rendelkezés nem alkalmazható a gyülekezési jog gyakorlásához szükséges építményekre". Ez lett volna a javaslat, önök nem támogatták, úgy gondolták, hogy nem megfelelő a gyülekezési jogot idekeverni. Szerintem ez dogmatikailag nem feltétlenül rossz, vagy elférhetne itt. Viszont az, hogy az építmény fogalma nincs meghatározva, és önök folyamatosan az építési törvényre hivatkoztak, azt teszi szükségessé, hogy legalább az építési törvényre való hivatkozást emeljük be a törvénybe, és így legalább egy pontos szabályrendszerrel és egy pontos meghatározással lehessen útjára indítani ezt az új tényállást.

Amikor egy jogalkalmazó hatóság, egy szabálysértési hatóság elé kerül az ügy, akkor legalább egy pontos, egyébként az építési törvényben kellően körülhatárolt, és a gyülekezési jog kellékeit magába nem foglaló meghatározással rendelkezik, lévén ott az építmény és az épület kritériuma is, hogy egyfajta tartós rögzítésre kerüljön azon a területen, amelyen felépítik, tehát akár, mondjuk, a burkolat megbontásával. És természetesen egy színpad esetében vagy egy gyülekezési jog körébe tartozó kellék esetében általában nem valósul meg az, hogy ott meg kellene bontani az aljzatot vagy bármiféle olyan építési munkákat kellene végezni.

Ezért a bizottsági ülésen felbuzdulva egy kapcsolódó módosító javaslatot nyújtottam be, amely, nagyon bízom benne, támogatásra kerül, lévén, hogy a jelen lévő helyettes államtitkár asszony úgy nyilatkozott, hogy szerinte ez egy megvalósítható óhaj, hogy utaljunk az építmény fogalmánál az építési törvényre. Ez úgy hangzana, felolvasom, mert most nyújtottam be, tehát esetleg államtitkár úr ezt nem láthatta: "Az építmény fogalmának meghatározása során az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény fogalomhasználata az irányadó." Tehát ezt szeretném kapcsolódó módosítóval belevenni. Ezt, a bizottsági ülésen úgy éreztem, illetve kimondásra is került, hogy támogatná a minisztérium is. Úgy gondolom, hogy ezzel a módosítással, igaz, egy kicsit felemás megoldásként, de kizárhatnánk azt, amit elmondtam, hogy a gyülekezési jog korlátozását lehetne elérni.

Gondoljanak bele, hogy ez nem csak önökre vonatkozhat, ki tudja, még milyen kormányok elé nézünk, és ha a jogalkotást egy hosszú távú folyamatként nézzük, akkor az alapjogokat minden Országgyűlésnek garantálnia kell. Tehát kérem államtitkár urat, hogy támogassák ezt a kapcsolódó módosító javaslatot, és tegyük egyértelműbbé a jogalkalmazók számára is ezt a szabálysértési tényállást.

Köszönöm szépen, hogy meghallgattak.