Felszólalás adatai

Az általános indoklásban persze foglalkoznak olyan témákkal is, mint új munkahelyek és a munka becsületének visszaállítása, csakhogy ezeket a célokat a számok egyáltalán nem tükrözik, sőt annak pont az ellenkezőjét célozzák. Összességében a munkahelyek megszűnéséhez, illetve a feketefoglalkoztatás terjedéséhez fog vezetni ez a költségvetés.

Akkor kezdjük a közszférával, ahol létszámleépítést és az illetménytáblák befagyasztását tervezik. Ez nagyon komoly feszültségeket fog eredményezni, legfőképpen, ha nézzük a minimálbéremelést, ami valójában nettóban nem lesz béremelés, hanem 40 forinttal csökkenni fog még a minimálbéresek fizetése, viszont összességében a közszférában egészen "E" kategóriáig mindenki ugyanannyit fog keresni. Ráadásul ez a minimálbérhez igazítás ki is maradt a költségvetési tervből, tehát a bértábla kiinduló illetményét nem állították hozzá. Ez egy nagyon komoly plusz költségvetési teher lesz, amit meg kellett volna jeleníteni a tervezetben.

A létszámleépítéshez megjegyezném, hogy a Széll Kálmán-terv magyar munkatervében kifejtették, hogy az Európai Unióhoz és az OECD-országokhoz képest nem találtak lényegi túlfoglalkoztatottságot a közszférában, ehhez képest mégis létszámleépítést terveznek racionalizálás címszó alatt.

Aztán a második pont a közmunkaprogram, amire lényegesen több forrást szánnak. Talán még azt a 200 ezer tervezett közfoglalkoztatottat lehet is majd alkalmazni belőle, csakhogy elfelejtik megteremteni a következő lépcsőt, hogy hová mennek majd ezek az emberek a közfoglalkoztatásból, ugyanis nincsenek meg azok a gazdasági intézkedések. Tehát gyakorlatilag rontják a kis- és középvállalkozások működési körülményeit, miközben piacot sem teremtenek, nem lesz hova továbblépniük a közfoglalkoztatottaknak. Egyszerűen nem lesznek piaci munkahelyek, nem fog gyarapodni a foglalkoztatás. És ehhez mérten a szakképzést is csak leépítik, ami olyan szempontból érthető, hogy nyilván hova képezzék az embereket, ha nincs gazdaság, és nem lesz kereslet a munkaerőre, de ez is azt fogja eredményezni, hogy még az arra alkalmas, továbblépésre alkalmas közfoglalkoztatottak is meg fognak rekedni ebben az állami rendszerben.

Azt kell látni, hogy valójában sehogy nem gondoskodnak majd az emberekről. Versenyszférai munkahelyeket, ami produktív és értékteremtő, és költségvetési bevételt eredményez, nem teremtenek. A közfoglalkoztatás 48 ezer forintért megint nem egy hosszú távú életkilátás, ráadásul nyugdíjidőt nem szereznek vele, tehát nem minősül szolgálati időnek, ha valaki közfoglalkoztatásban vesz részt. A foglalkoztatást helyettesítő ellátásokat olyan nevetséges szinten visszaveszik, hogy 22 100 forint, ha jól emlékszem, az a maximum, amit ilyen címszó alatt majd juttathatnak. Természetesen segély helyett inkább dolgozni menjenek az emberek, de amikor aközül választhatnak, hogy a közmunkabérből halnak éhen vagy a segélyből, vagy pedig elmennek bűnözni ilyen közrendvédelem mellett, mint ami Magyarországon van, akkor inkább bele sem merek gondolni, hogy ez jövőre mit fog eredményezni az országban.

A szakképzés és a felnőttképzés drasztikus forráscsökkenése megint érthetetlen, hiszen a szakképzetlen vagy nem piacképes tudással rendelkező emberektől veszik el ezáltal a lehetőséget. Persze, itt is szükség lenne átalakításokra és ésszerűsítésre, csakhogy ez nem azt jelenti, hogy egyharmadával vissza kéne venni a forrásokat és a képzések mennyiségét, hanem azoknak a minőségét és a gazdasági szerkezethez alakítását kellene megváltoztatni.

Jelentős forrásmegvonásra készülnek egy nagy területről, össze kívánják vonni az Országos Munkaügyi és Munkavédelmi Főfelügyeletet, a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézetet és a Foglalkoztatási Hivatalt, és összességében véve ennek a három intézménynek az összevonásával egyharmadnyi költségvetési támogatást terveznek, mint előtte volt a három intézménynek külön-külön. Nyilván annyira jó a munkaügyi helyzet Magyarországon, annyira betartják a szabályokat, illetve olyan jól működik a szakképzés, hogy ez indokolja, hogy ennyire visszavegyék. Egyébként napi szinten lehet olyan jelentéseket kapni, ami az Országos Munkaügyi és Munkavédelmi Főfelügyelettől jön, hogy milyen területen milyen jellemző és tipikus jogsértések vannak, és hogy tulajdonképpen létszámhiány miatt nem tudják föltárni alaposabban ezeket a területeket. Most majd még tovább csökkentik, nyilván ez is jót fog tenni a foglalkoztatásnak.

A költségvetéssel elismerik az adórendszerük hibás voltát. Erővel kívánják fenntartani azt az egykulcsos adórendszert, ami teljesen nyilvánvalóan megbukott. Céltartalékot képeznek mindenféle kompenzációkra, kötelezik a piaci alapú 5 százalékos bérkompenzáció megadását, miközben ahhoz, hogy a bérek reálértéke megmaradjon, legalább 10 százalékot kellene emelni a béreken. Eközben a közszférában is bérkompenzációt terveznek, amit még senki nem tud, hogy pontosan hogyan is akarják. Igaz, hogy mindjárt itt a január 1-je, de még semmilyen rendszer nincs felépítve, hogy ezt milyen módon kívánják visszaadni az embereknek. Bonyolult és összefüggéstelen megoldással kívánják valamilyen módon, ha nem is helyrehozni, de elhitetni az önök mögött álló emberekkel, hogy vigyáznak az alacsony keresetűekre, hogy ne szenvedjenek el keresetcsökkenést. Ez is csak egy kommunikációs trükk.

Amit pedig külön kiemelnék, hogy megint a gazdagoknak kedveznek, ugyanis a nyugdíjjárulék-fizetés felső plafonját még csak az önök által tervezett inflációval sem emelik meg. Ez azt jelenti, hogy idén, aki 7 millió 665 ezer forintnál többet keresett, az az afölötti részre már nem kellett hogy nyugdíjjárulékot fizessen, de ezt a felső határt nem emelik meg legalább a 4,2-es tervezett inflációval, hanem csak 3,3 százalékkal, holott nyilvánvalóan a valós infláció legalább 6 százalék lesz. Ugye, ezt már ezer oldalról kimutatták mindenféle gazdasági elemzők is, hogy ez a minimum, ami várható. Tehát, aki jövőre 7 920 500 forintnál többet keres, az az afölött részre már nem kell hogy nyugdíjjárulékot fizessen.

A Jobbik év közben beadott erre egy javaslatot, mi el kívántuk törölni ezt a felső plafont. Igenis, aki annyira jól keres ebben a helyzetben, amiben most van az ország, az szolidaritási alapon vállaljon nagyobb részt a nyugdíjkassza finanszírozásából, mert miközben az alacsony keresetűektől és a rosszabbul élőktől elveszik a korkedvezményes nyugdíjat, a korengedményes nyugdíjat, a szolgálati nyugdíjat, eközben a gazdagoknak még kedveznek is azzal, hogy nem emelik meg annyira a felső határt, mint amennyire legalább az infláció szerint szükség lenne.

Összességében véve a 2012-es költségvetési tervezet munkaügyi és foglalkoztatási szempontból teljességgel elfogadhatatlan.

Köszönöm a szót. (Taps a Jobbik soraiban.)