Felszólalás adatai

Elsőként egy tézissel kezdeném. Azt gondolom, hogy a magyar gazdaságot teljesen új logika mentén kell felépíteni, mert az elmúlt évek gazdasági logikája szerint működtetett világ szétesett. Ezt néhányan még nem értik, vagy nem akarják tudomásul venni, de ettől ez még tény. Az a világ szétesett, amiben az elmúlt harminc évben éltünk. Lehet sajnálkozni emiatt, lehet nosztalgiázni rózsaszín illúziók után, amelyekben ringatott, sok mindent lehet, de egy nem lehet: visszahozni vagy visszacsinálni. Ezt nem lehet, mert ez a világ felemésztette magát és saját tartalékait.

Ez a világ, amely szétesett, az önbecsapásra, egymás becsapására épült: adócsalás; feketemunka; fiktív számlák; számlagyárak; fiktív vállalkozások; fedezet nélküli hitelek; spekuláció; a hitelfelvevők szándékos megtévesztése, tájékoztatásuk szándékos elmulasztása; nyugdíjfizetés azoknak, akiknek nem járna nyugdíj; diplomák, amelyekből nem lehet megélni. Az élet számos területe az önbecsapásról és egymás becsapásáról szólt. Ez a világ csődbe ment, és valószínű, hogy éppen ezért ment csődbe.

Az elmúlt harminc évben elköltöttük a következő húsz évünket. Óriási felelőtlenség volt, de megtörtént, ezt már nem lehet meg nem történtté tenni. Egy dolgot lehet tenni, hogy keserves erőfeszítésekkel megpróbáljuk ezt a becsapásra épülő logikát kiradírozni az életünk minden területéből, a költségvetésből, az adózásból, a nyugdíjrendszerből, az egészségügyből, mindenhonnan, az oktatásból is.

Itt a parlamentben sokszor elismételtük, ha 2012 legfőbb céljait szeretnénk kifejezni, akkor ezt egy rövid mondatban ki lehet fejezni: elrugaszkodás a válságzónától. Én ehhez hozzátenném azt is, ha eredményes gazdaságpolitikát szeretnénk csinálni, akkor ettől az önbecsapásra épülő világtól is el kell rugaszkodnunk. Ennek egyik fontos eszköze ez az országvédelmi költségvetés, amelynek feladata részben természetesen, hogy megvédjük az országot attól, hogy a görög útra sodródjon, másrészt pedig feladata, hogy folytassa a magyar gazdaság újjáépítését.

(11.50)

Az elmúlt néhány hétben, azt gondolom, az elmúlt néhány napban már többször elhangzott a parlamentben, hogy milyen feladatok vannak, milyen célok vannak ezzel összefüggésben. Én csak néhányat címszavakban emelnék ki. Ilyen például az, és talán az egyik legfontosabb, hogy tovább kell csökkentenünk az államadósságot. Látjuk azt, hogy mindez nő az eurózóna országaiban, a görög csőd hatásait sem lehet felmérni. Ha csak az elmúlt két nap fejleményeit nézzük, akkor rengeteg a bizonytalanság. Ebből adódik az, hogy nekünk egyértelműen az a feladatunk, hogy folytatnunk kell az adósság elleni küzdelmet. Ez az egyetlen garancia, hogy ne kerüljön sor arra, ami Görögországban is, a nyugdíjak csökkentésére, a közalkalmazotti bérek csökkentésére, hogy ne jussunk erre a sorsra. Ehhez az kell, hogy csökkentsük a költségvetés hiányát, és megvalósítsuk a tervezett növekedést, ez már önmagában csökkentheti az államadósságot.

Ezzel együtt meg kell mentenünk a bajba jutott devizahiteleseket. El kell érnünk, hogy egyetlen családnak sem legyen az országban devizatartozása, ezzel védhetjük meg az embereket, a gazdaságot a forint árfolyamának hullámzásától, amit az euró gyengesége okoz. Más országok pénzügyeit nem tudjuk befolyásolni, de magunkat meg tudjuk védeni ettől, ha minél inkább elszakadunk onnan.

Munkahelyeket is kell teremtenünk. A Start-munkaprogram erre ad lehetőséget, 200 ezer új munkahelyet tudunk létrehozni, és azt a célt, amit korábban már megfogalmaztunk, hogy segély helyett munkát adjunk az embereknek, ezen keresztül megvalósíthatjuk.

Új otthonteremtési programra is szükség van, egy széles otthonteremtési programmá kell bővíteni a már elindított bérlakás-építési programot. A cél az, hogy amit az otthonteremtés támogatása jelenthet, áttételesen munkahelyek jöjjenek létre, növekedjen a gazdaság.

Végül, hogy mindehhez ezeket a feladatokat meg tudjuk valósítani, szükség van az országvédelmi alapra, hogy az országot a külső, előre nem látható válsághelyzetektől meg tudjuk védeni.

Most szeretnék néhány szót szólni Budapestről is, merthogy nemcsak külső és pénzbeli tartozásaink vannak, hanem vannak súlyos belső adósságaink is, amelyek főként mulasztásokból halmozódtak fel. Az elmúlt 20 évben Budapest sok tekintetben leépült. A főváros sem önmagával, sem a kerületeivel nem törődött megfelelő módon, ez is egy olyan adósság, amit végre el kell kezdeni törleszteni. A fővárostól mindenki azt várja, hogy az ország motorja, húzóereje legyen, de Magyarországon és a fővárosban ebben az elmúlt 20 évben pont fordítva történt. Az ország ebben a 20 évben mutatott fel sikereket, érték kudarcok is, de Budapest Demszky-korszaka egyértelműen egy kudarctörténet volt. Az a néhány jelentős dolog, ami épült - Nemzeti Színház, Művészetek Palotája, Sportaréna, Megyeri-híd, hogy egészen korrekt legyek politikailag -, ezek általában a kormányok segítségéből adódtak, országos erőfeszítésből, vagy a kerületek tettek hozzá sok erőforrást.

Ennek a kudarckorszaknak főként két oka volt. Budapest és korábbi vezetése nem vállalkozott nagy dolgokra, nem voltak víziói, merész tervei, amelyek felszabadították volna a fővárosban rejlő energiákat, helyette ideológiai, politikai konfliktusokkal, vitákkal foglalták el magukat. A másik ok, hogy erre is rendezkedett be, a főváros politikai és közigazgatási rendszere eleve magában hordta a tehetetlenséget, a meddő vitákat, a konfliktusokat, a felelősség folyamatos áthárítását, a zavaros helyzetek tömkelegét, amelyekben egyre nagyobb teret öltött a korrupció. Ezért is kell 2012-ben Budapest átszervezését is megvalósítani, amely hamarosan az Országgyűlés elé kerülő önkormányzati törvény feladata lesz.

Budapestnek újra nagy, közös tervekre, vállalkozásokra van szüksége, amelyeket a kormány, a kerületek, a fővárosi vezetés és a budapesti emberek alkotó együttműködésével tudunk közösen megvalósítani. Ez is szükséges az elrugaszkodáshoz. Jövőre erre is sor kerülhet. A jövő évi költségvetés számos budapesti fejlesztést támogat vagy költségvetési forrásból, vagy európai uniós pályázatok segítségével.

Néhány példát szeretnék ebből még felidézni. Ilyen például a Demszky-korszakban elindított, a kontinens talán egyik legrosszabbul előkészített uniós projektje, a 4-es metró, amely a kormányváltás és a fővárosi vezetőváltás után végre botránytól mentesen és konszolidált körülmények között közeledik a befejezés felé. A munkákhoz a költségvetés jelentős forrást nyújt. Szintén szeretném kiemelni, hogy végre indulásra kész az 1-es, 3-as villamos fejlesztési projektje, ehhez 40 milliárd forint uniós támogatás járul. Végre elérhetjük azt, hogy az 1-es villamos átérjen Budára, ennek is hamarosan láthatjuk a megvalósítását. Folytatódik, illetve tovább várható a kerékpárút-hálózat bővítése, és végre elindul a közbringaprogram is.

A költségvetésben 3 milliárd forinttal szerepel a Széll Kálmán tér felújítása. Ez lehetőséget ad arra, hogy a tér, ami, azt gondolom, Budapest szégyene, végre megfelelő táj- és térépítészeti felújításban vegyen részt, és végre lehetőség legyen rendezni azt az adósságot, amit Budapest az elmúlt években felhalmozott.

Fontos a költségvetésben a budapesti kerületek földútjainak aszfaltozására előirányzott 2 milliárd forintos keretösszeg. Budapesten nagyon sok földút van, csak a budapesti XVII. kerületben, ahol én polgármester vagyok, több mint 100 kilométernyi a földút. Ezt minden budapesti kerületben, ahol ilyen utak találhatók, támogatja a költségvetés normatív alapon.

További 1 milliárd forint jár a budapesti fő közlekedési utak újraaszfaltozására, felújítására, ez is ennek a költségvetésnek a része, és nagyon fontos, hogy Budapest ilyen értelemben is fejlődjék. Mondhatnám még a római-parti árvízvédelmi védmű megvalósítására előirányzott 1 milliárd forintot, ez is budapesti fejlesztés. Mindezek mellett még egyébként több módosító indítvány is elő van készítve, amelyek tovább javíthatják Budapest költségvetési pozícióját.

Összefoglalva s rövidre zárva: a költségvetés, azt gondolom, önbecsapástól mentesen szembenéz ezzel a megváltozott világgal, azzal a válsággal, amely Európa-szerte most tombol, és reagál annak változásaira, egyfajta biztonságot is ad az országnak velük szemben. Egyúttal segít Budapestnek is, segít abban, hogy végre elrugaszkodhasson a Demszky-korszaktól, és olyan fejlődő pályára álljon, amely az itt élők jogos igénye.

Mindezek alapján azt kérem a tisztelt Háztól, hogy támogassák az ország jövő évi költségvetését. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)