Bizottsági arcképcsarnok

Készült: 2024.04.28.08:53:14 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

127. ülésnap (2011.11.02.), 325. felszólalás
Felszólaló Dr. Schiffer András (LMP)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 8:32


Felszólalások:  Előző  325  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

DR. SCHIFFER ANDRÁS (LMP): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Az előttünk fekvő törvényjavaslat kapcsán én leginkább onnan szeretnék indítani, hogy amennyiben azt a 2008-as szociális népszavazást, ami gyakorlatilag politikailag megágyazott a Fidesz-KDNP-pártszövetségnek a kétharmados, 2010-es győzelemhez, az önök által javasolt módon rendezik meg Magyarországon, akkor legfeljebb a vizitdíj tekintetében lett volna érvényes ez a népszavazás, tekintettel az érvénytelen szavazatok számaira.

Ebből viszont az következik, hogy ez a törvényjavaslat, illetve korábban az alaptörvényben tett szigorítás egész egyszerűen pofátlanság. Nem erről volt szó 2010 tavaszán, nem erről volt szó a választási kampányban.

Önök politikai tőkét kovácsoltak a népszavazás intézményéből, politikai tőkét kovácsoltak egy olyan szabályból, amit az után, hogy önök hatalomra kerültek, megszigorítanak.

Annak ellenére, hogy Salamon képviselőtársam tényként hivatkozik az alaptörvényre, én meg azt gondolom, hogy egy morálisan illegitim alaptörvényt meg lehet változtatni. Ez az alaptörvény többek között azért morálisan illegitim, mert önök nem álltak ki az emberek elé, és elutasították azt a kezdeményezést - ez volt egyébként az LMP-nek az egyik feltétele, ami alapján a demokratikus alkotmányozási helyzetet megvalósulni látta volna -, hogy az önök alaptörvényét megerősítő népszavazásnak alá kellett volna vetni.

Tisztelt Országgyűlés! Nagyon nehéz amellett érvelni, hogy egy ilyen magas, 50 százalékos részvételi küszöb az, ami mellett egyébként a népszavazás intézménye betöltheti a rendeltetését. Szeretnék utalni arra, hogy egyébként számtalan német tartományban vagy például Belgium egyes tartományaiban 10-20-25 százalékos részvétel mellett is érvényes lehet egy népszavazás. Egyszerűen arról van szó, hogy ha kutatunk az emlékeinkben, helyi népszavazások esetén Pécsett két esetben is, Istenkúton, illetve a Tubes-népszavazásnál az történt, hogy azok a polgárok, akiknek erősebb érdekintenzitásuk volt egy üggyel kapcsolatban, amiről a népet megkérdezték, nagyobb számban mentek el szavazni. Tehát akkor, amikor Baden-Württembergben, Berlinben vagy más német tartományokban alacsony küszöböt használnak, azért használnak alacsony küszöböt, mert azzal kalkulálnak, hogy igen, lehetnek olyan, népszavazásra bocsátott kérdések, amelyek igazán intenzíven csak egy szűkebb választóközönséget érintenek.

Éppen ezért én azt gondolom, hogy az érvényességi küszöb szigorítása pontosan az önök esetében, akik a kétharmados többséget jórészt köszönhetik a szociális népszavazás sikerének, egész egyszerűen a választópolgárok arcul köpése. Nem ezért szavaztak önökre, nem azért szavaztak önökre, hogy beülve a kényelmes kétharmados többségbe megszigorítsák a népszavazás intézményét, elvegyék az emberektől azt a jogot, hogy közvetlenül is véleményt mondjanak a kormány vagy éppen a helyi Döbrögik politikájáról.

Ez a koncepció, ami a népszavazási törvényben megvalósulni látszik, tökéletesen illeszkedik abba a centralizált demokráciamodellbe, ami megtestesült már az alaptörvényben is. Ezzel szemben a Lehet Más a Politika úgy gondolja, hogy a mi ökopolitikai felfogásunkból az következik, hogy számot kell azzal vetni, hogy a többpárti képviseleti demokráciák nem pusztán Magyarországon, mindenütt a világban egy komoly krízist élnek át. Számot kell azzal vetni, hogy önmagában azok a magyarázó erők, amik stabilitást biztosítottak a képviseleti demokráciának, megrendültek az elmúlt évtizedekben.

Tehát én abban vitatkozom Salamon képviselőtársammal, hogy igenis ki kell azt mondani, hogy a közvetlen és a közvetett demokrácia szerepe egyenlő. Most nem alkotmányjogi, hanem filozófiai, morális értelemben értem. Tudniillik amennyiben elvitatjuk az emberektől azt a jogot, hogy a saját sorsukról közvetlenül döntsenek, és ami nagyon fontos, jól informált helyzetben, közvetlenül döntsenek, akkor azzal kell szembesülnünk, hogy a különböző válságjelenségei a képviseleti demokráciának újra és újra elő fognak kerülni.

Mi abban hiszünk, hogy a mai világban igazán legitimnek elfogadott közhatalmi döntéseket akkor lehet meghozni, hogyha az állampolgárok jól informált döntési helyzetét biztosítottuk. Éppen ezért sarkalatos kérdés a számunkra, hogy a népszavazás intézményét úgy kell biztosítani Magyarországon, hogy emellett korrekt népszavazási kampányfeltételek vannak.

Az a polémia, ami itt kialakult önök és a jobbikos képviselők között az EU-csatlakozással kapcsolatban, azért rávilágít egy nagyon aktuális dologra. Függetlenül attól, hogy ki milyen pozíciót foglalt el a 2004-es népszavazás kapcsán, pontosan a jelenlegi eurókrízis és Magyarország kitett külpiaci helyzete mutat rá arra, hogy azáltal, hogy nem voltak korrekt kampányfeltételek, a választópolgárok nem voltak abban a helyzetben 2004-ben, hogy mérlegre tehették volna azt, hogy mi a pozitívuma, mi a negatívuma annak a döntésnek, ami rájuk várt.

Minden olyan esetben, és ez igaz helyi népszavazásokra is, amikor a helyi hatalom kénye-kedve szerint manipulál egy népszavazási kampányt, és a választópolgárok nincsenek egy valós döntési helyzetben, a népszavazás, a közvetlen demokrácia intézménye önmaga ellen fordul. Nem arra alkalmas, hogy az érintett polgárok valóban szabadon az akaratukat kinyilvánítsák, hanem korrekt kampányfeltételek hiányában ez nem szól másról, mint a mindenkori hatalom központi vagy éppen helyi hatalom önünnepléséről.

(20.30)

Ilyen volt a NATO- és az EU-népszavazás, és nagyon sok olyan helyi népszavazást láttunk - ezzel próbálkozott Kocsis Máté képviselőtársuk a Józsefvárosban -, hogy manipulált módon helyi népszavazásokkal vagy éppen országos népszavazásokkal a hatalom a saját dicsőségére tudja felhasználni a népszavazás intézményét. Önök visszalépnek a közvetlen demokrácia eddig biztosított területéről, és nemcsak azzal, hogy a küszöböt megemelik, hanem azzal is, hogy a népi kezdeményezés intézményét elfelejtik.

Mi tavaly a jogalkotási törvénynél is azt képviseltük, ahhoz, hogy átélhetővé váljon a parlamentáris demokrácia Magyarországon, helyben és országos szinten is elengedhetetlen, hogy megerősítsük az állampolgároknak azokat a jogosítványait, amelyekkel érdemben befolyásolni tudják a közhatalmi, például a parlamenti döntéseket akkor is, ha egy népi kezdeményezés folytán végül is a kezdeményezett javaslatot nem fogadja el az Országgyűlés, de azáltal, hogy egyáltalán egy kavicsot be tud dobni a vízbe egy választópolgár. Tehát ha egy vitát tud indukálni itt a Ház falai között, azáltal egy olyan jogot adtunk közvetlenül az embereknek, ami hosszú távon biztosítja a parlamentáris demokrácia legitimitását Magyarországon. Önök most ezt a jogintézményt kívánják elvenni.

Köszönöm szépen. (Taps az LMP soraiban.)




Felszólalások:  Előző  325  Következő    Ülésnap adatai