Felszólalás adatai

Számomra egyébként ennek a törvénynek a vizsgálatánál nyilvánvalóan az új alaptörvény alapvetésének B) cikke (3) bekezdése az egyik irányadó, ami azt mondja, hogy a közhatalom forrása a nép, ugyanakkor a 9. cikk (1) bekezdése kimondja, hogy mindenkinek joga van a véleménynyilvánítás szabadságához.

A törvény bevezetője szól arról is, hogy a demokratikus hatalomgyakorlás része, hogy az ország sorsát érintő legfontosabb ügyek eldöntésében a polgárok közvetlenül népszavazás útján is részt vehessenek. Ugyanez természetesen a helyi közhatalom gyakorlása keretében a helyi önkormányzati közösségeket is megilleti.

Tisztelt Képviselőtársaim! Ha ebből indulunk ki, és egy egészen más prizma alá helyezzük azt a törvényt, ami az asztalunkon fekszik, akkor láthatjuk azt, hogy a tervezet szerint a helyi és országos kérdések megítélésében csupán olyan személyek vehetnek részt, ahogyan ezt Mátrai Márta képviselőtársnőm is idézte, akik választójoggal rendelkeznek, ugyanakkor az európai szintű kezdeményezéseknél ez nem követelmény, hanem az érintett személy állampolgársága és a meghatározott életkor betöltése az, ami irányadó.

Tisztelt Képviselőtársaim! Az Európai Parlament és a Tanács polgári kezdeményezésről szóló 211/2011. európai uniós rendelete szerint polgári kezdeményezés támogatására csak olyan aláíró jogosult, aki uniós polgár, és elérte az európai parlamenti választásokon való részvételre jogosító életkort. Tehát nem a választási jogosultságot írja elő, hanem egyszerűen csak az életkor betöltését, illetőleg az állampolgárságot.

Az európai polgári kezdeményezés, annak ellenére, hogy nem bír ügydöntő jelleggel, az Európai Unió politikájában való részvétel formáját jeleníti meg, méghozzá olyan formáját, amellyel a kezdeményezést támogató polgárok közvetlenül kérik fel az Európai Bizottságot, illetőleg az Európai Unió hatáskörébe tartozó területeken tehetnek kezdeményezéseket.

(20.00)

Tisztelt Képviselőtársaim! Nyilvánvaló az ellentmondás, hogy míg az európai szintű kérdések, bár általában elvontabbak, megítélésük nehezebben átlátható, mégsem tartalmaz kirekesztő szabályt annak alapján, hogy az uniós polgár lakóhelye vagy állampolgársága szerinti tagállamban szerepel-e választójogi névjegyzékben.

Az Európai Unió rendelete feltételezi, hogy bármely uniós állampolgár, aki a meghatározott életkort elérte és a kezdeményezésben részt kíván venni, a fogyatékosságától, a belátási képességétől függetlenül képes az érintett kérdés megítélésére. De ugyanígy idézhetném önöknek a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ-egyezményt is, amelyet az Európai Unió is ratifikált, a politikai jogok gyakorlásának és a közéletben való részvétel joga körében kifejezetten nevesíti a népszavazáson való részvételt, azt fogyatékosságtól függetlenül biztosítja.

Tisztelt Képviselőtársaim! Tekintettel arra, ami az ENSZ általam is idézett egyezményében, illetőleg az európai uniós rendeletekben foglaltatik, én úgy gondolom, szükséges, hogy mi is módosítsuk, és ne választójoghoz kössük a részvétel lehetőségét. Ellentétbe kerülne ugyanakkor a javaslat az új alaptörvény antidiszkriminációs rendelkezésével is, amely szerint Magyarország az alapvető jogokat mindenkinek bármely megkülönböztetés - nevezetesen faj, szín, nem, fogyatékosság, nyelv, vallás, politikai vagy más vélemény, nemzeti vagy társadalmi származás, vagyoni, születési vagy egyéb helyzet - szerinti különbségtétel nélkül biztosítja.

(Az elnöki széket Jakab István, az Országgyűlés
alelnöke foglalja el.)

Kérem a képviselőtársaimat, hogy fontolják meg ennek a szabálynak a módosítását. Természetesen a részletes vitában lesz még alkalom arra, hogy ezekről magam is részletesen szóljak, de az általános vitában is figyelmükbe ajánlom azt a kollíziót, amely a nemzetközi szerződésekben, egyezményekben, rendeletekben, illetőleg ebben a törvényben szerepel.

Köszönöm a figyelmüket. Elnök úr, köszönöm a lehetőséget. (Taps a Jobbik és az LMP soraiból.)