Felszólalás adatai

Sajnálom, de rosszul emlékszik, képviselő úr, ugyanis ezt azért utasítom vissza, mert pontosan a túloldalról jött ez az indítvány. Annak idején még Medgyessy Péter és Kovács László volt az, akik eljártak külföldre, és azt is elfelejti elmondani, hogy akkor, amikor a különböző kvótákban megállapodtak, akkor mindenki jól járt, kivéve Magyarország, mert mindenkinek az érdekét képviselték, kivéve a magyar népét. Nos, erről ennyit.

Tisztelt Országgyűlés! Kedves Képviselőtársaim! Magyarország Alaptörvénye, amelyet az Országgyűlés 2011. április 25-én fogadott el, az Alapvetés B) cikkében rögzíti - a (3) bekezdésben -, hogy a közhatalom forrása a nép. Magyarország Alaptörvénye az országos népszavazás intézményét új alapokra helyezte. A véleménynyilvánító népszavazás megszűnik, és csökken az alaptörvényben az országos népszavazásra vonatkozó rendelkezések terjedelme.

Az alaptörvény 8. cikke határozza meg, hogy 200 ezer választópolgár kezdeményezhet országos népszavazást, amelyet az Országgyűlés rendel el. Kezdeményezőként az alaptörvény megjelöli a köztársasági elnököt, a kormányt vagy 100 ezer választópolgárt. A kettő között az a lényeges különbség, hogy amíg 200 ezer választópolgár kezdeményezi az országos népszavazást, akkor az Országgyűlés elrendeli, míg az utóbbi esetben az Országgyűlés mérlegelhet és elrendelheti. Az alaptörvény értelmében az érvényes és eredményes népszavazáson hozott döntés az Országgyűlésre kötelező. Az alaptörvény 31. cikke, a helyi önkormányzatok fejezete kimondja a (2) bekezdésében, hogy a helyi önkormányzat feladat- és hatáskörébe tartozó ügyről a törvényben meghatározottak szerint helyi népszavazást lehet tartani.

Tisztelt Országgyűlés! Az Alkotmánybíróság 23/2055. (VI. 17.) határozatában megállapította, illetőleg felhívta az Országgyűlést, hogy jogalkotói kötelezettségének 2005. december 31-éig, illetőleg ezen napig tegyen eleget. Az Alkotmánybíróság a következőt rögzítette: az Országgyűlés nem szabályozta a választási eljárásról szóló, 1997. évi C. törvényben a népszavazás lebonyolításához kapcsolódó, a választójogi általános szabályoktól eltérő jogorvoslati határidőket, és ezzel nem biztosította a jogorvoslathoz való jog gyakorlásának a népszavazás speciális jellegéhez igazodó feltételeit és eljárásjogi garanciáit.

Tisztelt Országgyűlés! A jelen törvényjavaslat viszont külön fejezetet szentel a 8. pont, Jogorvoslatok cím alatt és a 28. § (1) bekezdésében, ahogy az előterjesztői expozéban is hallottuk, felemeli 5 napra a lehetőséget, illetőleg a jogorvoslati határidőt.

(19.50)

Azután ezt továbbviszi a 29. § (2), (3), (4) bekezdésében, amikor is azt mondja, hogy az Országos Választási Bizottság a felülvizsgálati kérelem beérkezését követő 5 napon belül megküldi a Kúriának, majd továbbviszi a (3) szakaszban, hogy a Kúria a felülvizsgálati kérelmet 90 napon belül köteles elbírálni. A Kúria az Országos Választási Bizottság határozatát - és itt leírja azt, hogy mit tehet - helybenhagyja, megváltoztatja, de a döntése ellen további jogorvoslatnak helye nincs.

Az Alkotmánybíróság a 100/2007. (XII. 6.) határozatában alkotmányos mulasztásokat sorol fel, és itt is határidőt tűzött, de már ez is régen lejárt, mert 2008. március 31-éig kellett volna ezt megszüntetni, amikor is a következőt írja le: az Alkotmánybíróság megállapítja, a jogállamiság részét képező jogbiztonság, valamint a népszavazáshoz való jog alkotmányi rendelkezéseit sértő mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség áll fenn, mivel a törvényalkotó az országos népszavazásról és népi kezdeményezésről szóló 1998. évi III. törvényben nem szabályozta az országos népszavazás során az aláírásgyűjtő ív hitelesítését végző szerv eljárását abban az esetben, ha az aláírásgyűjtő ív hitelesítését megelőzően ugyanazon tartalmú kérdésben újabb aláírásgyűjtő ívek mintapéldánya kerül benyújtásra. Zárójelbe téve: versengő népszavazási kezdeményezések esetköre, az Alkotmánybíróság felhívja az Országgyűlést, hogy a mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenességét az általam előbb ismertetett határidőre szüntesse meg. Természetesen ez nem történt meg, viszont az előttünk lévő törvényjavaslat az alkotmányos mulasztást kiküszöböli, ez a T/3479. számú, 3. § (1) bekezdésben, a 10. § (1) bekezdésben, valamint a 12. § és a 15. § (1) bekezdésére.

Itt mindjárt elmondanám, hogy az általam ismertetett 3. § a népszavazásra javasolt kérdés benyújtása, amely azt mondja, hogy a szervezőnek a népszavazásra javasolt kérdést az aláírásgyűjtő ív mintapéldányán az aláírásgyűjtés megkezdése előtt - a kérdés hitelesítése céljából - be kell nyújtani az Országos Választási Bizottságnak, azután a 10. § (1) bekezdés ezt továbbviszi. A 12. §-ban pedig a szervező által benyújtott kérdés csak abban az esetben hitelesíthető, ha az aláírásgyűjtő ív megfelel a jogszabályban foglalt előírásoknak. Tehát én azt gondolom, és ez továbbmegy a 15. § (1) bekezdésébe is, amikor az aláírásgyűjtést fejti ki nagyon helyesen és részletesen a törvényalkotó.

Tisztelt Országgyűlés! A népszavazás kezdeményezéséről szóló törvényjavaslat célja, hogy biztosítsa az állampolgárok közvetlen politikai részvételét a népszavazásban az európai polgári kezdeményezésben, és ennek módját is kívánja szabályozni. A kezdeményezések komolyságát kívánja megőrizni, amikor a javaslat előírja, hogy a kérdés hitelesítésére irányuló kezdeményezést legalább 20, legfeljebb 30 választópolgárnak támogatnia kell.

Fontosnak tartom a javaslatnak azt a részét, amely a 8. §-hoz kapcsolódik, nevezetesen azt a szabályt, hogy ugyanazon tartalmú kérdésekben ne fusson párhuzamosan több kezdeményezés. A javaslat az elsőként benyújtott kérdésnek ad elsőbbséget. Kitér a 8. § arra is, hogy mikor lehet újabb kezdeményezéssel élni. Erre akkor van mód, ha az első kezdeményezés meghiúsul, illetve érvényes és eredményes népszavazás esetén a törvényjavaslat IX. fejezet 31. § (2) bekezdés értelmében 3 év eltelt. Ez a népszavazás kötőereje.

A javaslat a 22. §-ban kitér az aláírások ellenőrzésére is. Az (1) bekezdésben rögzíti, hogy az ellenőrzés során a szervező képviselője jelen lehet. A tételes vizsgálatra tekintettel a javaslat az aláírások ellenőrzésére rendelkezésre álló határidőt 45 napról 60 napra emeli fel. A IV. fejezet külön rendelkezik a 62., 64. §-okban az európai polgári kezdeményezésről. Az Európai Parlament és Tanács 2011. február 16-ai 211/2011/EU rendeletének végrehajtására az OVB-t jelöli ki az online gyűjtési rendszer megfelelőségéről szóló igazolás kiállítására. Ugyancsak az Országos Választási Bizottság az aláírások ellenőrzéséért felelős hatóság.

A 64. § (1) bekezdés részletesen felsorolja, hogy mit kell vizsgálni az aláírások ellenőrzése során. Nevezetesen vizsgálni kell, hogy a támogató nyilatkozat formailag elfogadható-e, azonosítani kell a támogató nyilatkozatot aláíró polgárt, vizsgálni szükséges, hogy nagykorú magyar állampolgár-e, továbbá az érvényes támogató nyilatkozatok számát. Mivel az európai polgári kezdeményezés támogatásának nem feltétele a választójog, ezért a kezdeményezést támogató polgároknak csak állampolgárságát és nagykorúságát kell ellenőrizni.

Tisztelt Képviselőtársaim! Végezetül megállapítható, hogy a 78 szakaszból álló törvényjavaslat megfelel mindazon feltételeknek, amelyeket a törvényjavaslat céljánál fogalmaztunk meg, másrészt orvosolja az alkotmányos mulasztásokat is, ezért a Fidesz-frakció a T/3479. szám alatt benyújtott törvényjavaslatot a tisztelt Háznak elfogadásra javasolja.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)