Bizottsági arcképcsarnok

Készült: 2024.04.27.22:16:15 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

127. ülésnap (2011.11.02.), 289. felszólalás
Felszólaló Dr. Varga László (MSZP)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 8:57


Felszólalások:  Előző  289  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

DR. VARGA LÁSZLÓ (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Asszony! Tisztelt Képviselőtársaim! Én nem szeretném nagyon hosszasan ecsetelni a törvénymódosítást és annak a szükségességét, merthogy Steiner Pál ezt már megtette és elmondta a frakciónk véleményét. Csak néhány részletre szeretnék rámutatni, és általánosságban azt szeretném mondani, hogy nyilvánvalóan szükséges ez a javaslat.

Nem értettünk egyet az alkotmányozás ilyen folyamatával, és ennyi sarkalatos törvény kinyitásával sem értettünk egyet. Azt kell hogy mondjam, az elmúlt időszakban az bebizonyosodott, hogy a népszavazás és a népszavazás kezdeményezésének szabályozása nem tökéletes Magyarországon, ez nyilvánvaló. Az Alkotmánybíróság is kimondta ezt már, több ponton is megállapított mulasztást ebben a tekintetben, hogy mást ne mondjak, itt a párhuzamos kezdeményezések kérdésében. De ha az általánosságok után konkrétumokra is kicsit rátérek majd, akkor már jobban láthatjuk, hogy azért 2008 óta mindenki érzi, hogy valami szükséges, hiszen 2008-ban olyan kérdésekről lehetett népszavazást tartani ebben az országban, amelyek a szó klasszikus értelmében költségvetési kérdések voltak, még akkor is, ha trükkösen voltak feltéve. Én azt hiszem, hogy erről beszélt Steiner Pál képviselőtársam is akkor, amikor azt mondta, hogy nyilvánvalóan lehet ingyensörről is népszavazást tartani. Azt hiszem, azóta mindenki úgy gondolhatja, hogy ezt a kérdést szabályozni kell.

A mindenkori kormánynak természetesen kell mozgástér, ugyanakkor fordítva, az is igaz, hogy a néptől a szuverenitását alapkérdésekben nem lehet elvenni, és kell ez a jogintézmény, még akkor is, ha húsz év alatt mindössze hat olyan népszavazás volt, amelyből - mint elmondta már az előttem szólók közül sok mindenki - kettő volt, amelyet az Országgyűlés kezdeményezett.

Egyrészről tehát megszűnik a véleménynyilvánító népszavazás intézménye ebben a kérdésben, és minden érvényes és eredményes népszavazás innentől kötelező lesz az Országgyűlésre nézve. Ugyanakkor megszűnik az a lehetősége az országgyűlési képviselőknek, hogy az országgyűlési képviselők egyharmada kezdeményezzen népszavazást. Ezt azért nagyon nehéz máshogy érteni, mint hogy - most függetlenül ettől a ciklustól - a mindenkori ellenzék jogosítványait igyekszik szűkíteni a javaslat.

Míg azt a helyzetet, amit Salamon László képviselőtársam itt hosszasan magyarázott, hogy a KDNP nem támogatta azt, hogy a 25 százalék plusz 1 egybehangzó szavazat értelmében a 97-es módosítás tekintetében érvényes népszavazást lehessen tartani, nagyon nehéz máshogy érteni, mint hogy szűkíteni kívánja a kormány a mozgásterét a népnek a népszavazási kezdeményezésekről való döntés tekintetében. Ő elmondta, hogy a NATO-csatlakozás, európai uniós csatlakozásunk kapcsán sem lehetett volna érvényes, eredményes népszavazást tartani ezekről a kérdésekről. De hogy egy másik javaslatukat ezzel szembehelyezzem, Kósa Lajosnak volt nemrég egy olyan módosító indítványa az országgyűlési választások kapcsán, hogy az időközi választásoknál az érvényességi küszöböt a második fordulóra gyakorlatilag megszünteti. Nagyon érdekes az számomra, hogy egy népszavazást akkor innentől fogva csak 50 százalék plusz 1 érvényes, eredményes szavazattal lehet megtartani, míg egyébként egy parlamenti mandátumról időközi választás során pedig a korábbi érvényességi küszöb tekintetében még a 25 százalék plusz 1-et is eltöröljük.

Én ezt problémának tartom, különösen abban a tekintetben, hogy már az önök által szociális népszavazásnak mondott népszavazás is éppen hogy csak megfelelt volna ennek a kritériumnak. Nehéz ezt máshogy érteni, mint hogy szűkíteni kívánják a mozgásterét az embereknek.

Elhangzott, hogy az Országos Választási Iroda számára biztosít lehetőséget a javaslat a kezdeményezés elsőkörös elutasítására, és hogy ez egy kormány alá rendelt szerv. Ezt problémásnak érezzük, még akkor is, ha az OVB van itt ebben a lehetőségben másodjára. Mondvacsinált okokból is lehet itt az OVI-nak akár elutasítani a kezdeményezést, és ez lehetőséget teremthet az időhúzásra mindenképpen.

Nyilvánvalóan - hogy mondjam - az alkotmányos célokkal nem összeegyeztethető népszavazási kezdeményezéseket ki kell szűrni. Ezt senki nem vitatja ebben a tekintetben. De talán pont ezért, hogy egy kormány alá rendelt intézmény, egy nem független szerv vizsgálja első körben ezt a kérdést, azt kell hogy mondjam, hogy ez azért egy elég tág kategória is, vagy legalábbis lehet úgy értelmezni, lehet ezt gumiszabálynak gondolni, ami alapján olyan kezdeményezések is visszautasításra kerülhetnek, amelyek azért mégiscsak tartalmiak lehetnek ebben a tekintetben.

Jogorvoslat tekintetében ezután a Kúria jönne. Én azt gondolom, hogy alkotmányossági szempontból kell csak vizsgálni a kérdéseket ebben a tekintetben, legalábbis ez volt eddig a gyakorlat. Tehát talán lesz egy olyan módosító is a frakciónkból, amely az Alkotmánybíróságot nevezné meg ebben a tekintetben, még akkor is, hogyha sokszor elhangzanak annak a személyi összetétele és egyéb okán függetlenségét megkérdőjelező kérdések is.

A párhuzamos javaslatok kapcsán, és ha több azonos, hasonló témakörű népszavazás van, akkor a későbbi kezdeményezéseket blokkolja a korábbi. Itt azért benne van az is, ami elhangzott Steiner Pál képviselőtársamtól, hogy a kormánynak és a köztársasági elnöknek lehetősége van visszavonni a javaslatát, másnak nincs. Tehát lehetőség van itt is azért egyfajta időhúzásra, blokkolásra. Nem beszélve arról, hogy ha mondjuk, azonos tárgykörben nem lehet másik kezdeményezést adott esetben érvényes és eredményes népszavazás esetén még három évig elbírálni, akkor például hogyha egy olyan kezdeményezés van - nyilván ez egy szélsőséges kitétel a részemről -, hogy egyetért-e ön azzal, hogy a munkáért mindenki bért kapjon, akkor ezek után három évig nem lehet szavazni a munka törvénykönyvéről? Szóval sok olyan kérdés merül föl az azonos tárgykör kapcsán is, amely lehetőséget ad a kormánynak egyrészt időhúzásra, másrészt kiütésére vagy blokkolására adott esetben kezdeményezéseknek, ami nyilvánvalóan tovább csorbítja a jogköreit a kezdeményezőknek.

Fogunk még beszélni erről, nyilván módosító javaslataink is lesznek. Még egyszer hangsúlyoznám, hogy általánosságban szükséges egy ilyen javaslat, és szükséges, hogy tárgyalja ezt a Ház, hiszen az elmúlt években, de különösen 2008-ban bebizonyosodott az, hogy Magyarországon olyan kérdésekről is lehet népszavazást kezdeményezni, amire nagyon nehéz nem igennel válaszolni. Ez persze ellentmondott nagyon sok korábban fontosnak tartott jogelvnek, de ezt a politikai vitát talán akkor megvívtuk.

Ugyanakkor nagyon gyanús és félreérthető számomra az, hogy önök akkor támogattak ilyen típusú kezdeményezéseket, támogattak olyan kezdeményezéseket, mint például a fejlesztési részhozzájárulás eltörlése a felsőoktatásban, amely lényegesen előnyösebb és igazságosabb feltételeket biztosított volna a felsőoktatásban, mint amit most önök javasolnak, hiszen nagyon komoly megszorítást terveznek például a felsőoktatás rendszerében. Ugyanakkor az önök által javasolt előterjesztés szinte ellehetetleníti az emberek számára annak a lehetőségét, hogy véleményt mondjanak ilyen módon a politikájukról. Valószínűleg ennek a jogszabálynak az teremt táptalajt, hogy önök félnek az emberek véleményétől, félnek attól, hogy a következő országgyűlési választásokig adott esetben népszavazás útján vagy más módon az emberek szembesíteni fogják önöket azzal, hogy a politikájuk nem elfogadható számukra. Ezért ebben a formában az előterjesztést a frakciónk nem támogatja. Köszönöm szépen. (Nyakó István és Gúr Nándor tapsol.)




Felszólalások:  Előző  289  Következő    Ülésnap adatai