Felszólalás adatai

Én javasolnám az általános vita elején vagy már javában, hogy e két rövid definíció fényében vizsgáljuk meg az előttünk fekvő javaslatot. Ha ezt tesszük, akkor azt látjuk rögtön az elején, hogy előbbit jelentősen csorbítani, utóbbit pedig lényegében megszüntetni kívánják a kormánypártok vagy az előterjesztők, ha úgy tetszik.

Az általános indoklásban persze kapunk némiféle választ és elég lényegre törő választ, idézem: "Magyarország Alaptörvénye az országos népszavazás intézményét új alapokra helyezte. A véleménynyilvánító népszavazás megszűnik, és csökken az alaptörvényben az országos népszavazásra vonatkozó rendelkezések terjedelme." Igen, pontosan erről van szó, hogy éppen most, ahogy már részben elhangzott más ellenzéki képviselőktől is és Zagyva György Gyula képviselőtársamtól is a bizottsági kisebbségi vélemény kapcsán, 2011-ben lenne minden bizonnyal nagyon érdekes, lényeges és talán különleges a kormánypártok számára, ha egyáltalán bármiféle véleménynyilvánító népszavazásnak helyet adnának, tegyük fel, mondjuk, az Európai Unióval kapcsolatban - van-e most ott helyünk, van nincs, szükséges-e még a jövőben ott lennünk, vagy sem -, akár az IMF-hez való viszonyunkat tekintve - kell-e ilyen fokú együttműködés, feltételek nélkül, tegyük hozzá, vagy sem -, és sorolhatnánk ezt, ahogy már el is hangzott, a NATO kapcsán. Vagy mondhatnám kicsit precedens példaként, amitől önök még mindig ódzkodnak, de egykor majd biztosan zászlóvivői lesznek, például a fizetett politikusi álláshalmozás kapcsán, ugyanis ha ez nem lenne, akkor most nem alakult volna ki az a kis vicces tumultus Tállai államtitkár úr környékén (Derültség a Jobbik padsoraiból.), ahogy a polgármesterek egymást váltva cserélnek helyet a székben. Nyilvánvalóan fontos dolgokról van szó, de ez is jól mutatja ennek a kérdésnek a létjogosultságát. De természetesen visszatérek a törvényjavaslathoz.

(18.20)

Előzetesen a Jobbik által az állapítható meg, hogy a kormány híven önmagához és az eddigi másfél éves teljesítményéhez, illetve tevékenységéhez szorosan kapcsolódva tovább csorbítja szerintünk a választópolgárok lehetőségeit és a politikába való tényleges beleszólás eszközeit. No, közel sem olyan látványos ez, és egyáltalán nem olyan szintű, mint ahogyan az ellenzéki pártok egyes kérdésekbe való befolyásolását szűkítették, de mindenképpen jelzésértékű, ahogyan a népszavazáshoz vagy éppen a népi kezdeményezés kérdésköréhez is hozzányúlnak. Furcsa ez önöktől, azért is, mert úton-útfélen a választók akaratára, a választók felhatalmazására és egyáltalán a választók véleményére hivatkoznak. Akkor kérdem én: mitől ez a félelem, ha úgy tetszik, miért kell bizonyos kérdéseket, kérdésköröket vagy szabályokat úgy módosítani, hogy azt furcsa mód sokféleképpen lehet magyarázni, mégiscsak a választók kárára szűkülnek vagy épp rövidülnek ezek a szabályok?

Szóval, talán nem véletlen az sem ennek fényében, hogy elmulasztották például az új, büszkén lobogtatott alkotmányról való népszavazást, akár véleménynyilvánító, akár ügydöntő népszavazást is elrendelni vagy kiírni, ez is egy kis érdekesség. Szeretném természetesen leginkább a kritikai észrevételeinkre szűkíteni a hozzászólásomat, és most olyan kérdéskörökbe nem mennék bele, amelyekkel alapvetően egyetértünk, vagy tényleg csak technikai szinten történt módosítás.

Szabó Erika államtitkár asszony a vezérszónoki felszólalásában említette, hogy ez a javaslat kiküszöböli az eddig tapasztalt visszásságokat vagy visszaélési lehetőségeket. Én, ahogyan már említettem, szeretném itt a visszásságokkal vagy a visszaélési lehetőségekkel kapcsolatban azért néhány olyan pontra felhívni a figyelmet, amelyek, nem mondom, hogy rossz szándékkal, lehet, hogy csak figyelmetlenségből, de kimaradtak.

Az egyik ilyen és ez nagyon érdekes számomra, soha eddig nem feszegettem, hogy például a szabályozás, ahogyan az elmúlt vagy majdan az elfekvőbe menő törvény is, úgy ez is a tömegközlekedési eszközökön való aláírásgyűjtést tiltja. Szerintünk ezt mindenképpen érdemes lenne újragondolni, és itt el is mondanék egy példát. Én emlékszem, a 2004-es ominózus, dicstelen, határon túli kettős állampolgársággal kapcsolatos népszavazás idején, amikor még csak a népszavazásra való lehetőségre történtek az aláírásgyűjtések, akkor éppen az Agria Volán egyik járatán járt körbe egy ilyen aláírásgyűjtő, egyébként teljesen törvénytelenül, de nagyon helyesen, aki úgy gondolta, hogy azzal egyetért, aláírta, aki meg nem, az nem. Nem okozott semmiféle problémát, nem voltak az aktivisták sem rámenősek, sem nem zaklattak, egyszerűen csak körbeadtak egy kérdőívet, s megtelt néhány aláírással. De ugyanezt mondhatnám az önök által indított szociális népszavazás kapcsán 2007-2008 környékén, az szintén egy egri helyi járaton került valami furcsa módon elém, de nagyon helyesen, teszem hozzá, mert senkit nem zavart. Esetleg rendben van, hogy törvénytelen, az akkori törvények szerint is törvénytelen volt, de én inkább itt legfeljebb az aktivista korát tartanám problémásnak, nem pedig a célt, hiszen ha nem zavar senkit, és valóban nincs sem zaklatás, sem pedig olyan arrogáns magatartás, akkor miért ne tehetnénk ezt meg akár egy BKV-megállóban vagy egy metróállomáson, vagy bárhol máshol. Ez olyan felesleges dolog ma, 2011-ben vagy éppen 2012. január 1-jétől, teljesen életszerűtlen, és egyáltalán nem illeszkedik abba a képbe, amely a realitások talaján állna. Ez tehát nagyon fontos.

Gondoljunk csak arra, hogy akár tömegközlekedési eszközökön, állomásokon vagy bármilyen idekapcsolható intézményben vagy helyszínen hány és hány szórólapozóval, rámenős ügynökkel meg mindenféle más alantas lényekkel találkozunk, az sem zavar senkit, és azt sem tiltja törvény, és arra sincs semmi olyan szabály, ami egy ilyen fontos kérdésben, mint például a népszavazás, nem értjük, miért kell ennyire aláírni.

Talán ehhez kapcsolódik, és ez is a tiltás kategória, a munkahelyek kérdése. Mi azt mondjuk ezzel kapcsolatban, hogy a munkahelyeken történő aláírásgyűjtések lehetőségét bízzuk már a munkáltatóra vagy a munkahelyek belső normáira. Ahol erre lehetőség van, ott miért ne lehetne aláírást gyűjteni? Ahol erre nincs lehetőség, mert sem a munkáltató, sem mondjuk, a belső normák nem teszik lehetővé, ott ne legyen, és ilyen egyszerű. Szerintünk ezt felesleges egy ilyen törvényben szűkíteni vagy szabályozni. Itt már elhangzott az országgyűlési képviselők egyharmada általi lehetőség. Az eddigi jogszabály úgy fogalmazott, hogy mérlegelésen alapuló népszavazás, 100 ezer választópolgár, a köztársasági elnök, a kormány vagy az Országgyűlés egyharmada kezdeményezésére az Országgyűlés elhatározhatja, hogy országos népszavazást rendel el.

Itt, ugye, tisztelt Salamon László képviselőtársam, akivel én semmiképpen sem mennék jogi vitába, tekintettel arra, hogy én nem vagyok jogász, említette, ez azért felesleges dolog, mert az elmúlt 20 évben nem volt még arra példa, hogy így írjon ki a Magyar Országgyűlés, vagy így rendeljen el népszavazást, hiszen az mindig többségi, és hiába az egyharmad. De mondjuk azt, józan paraszti logika szerint én azt mondom, ilyen értelemben akkor ellenzék sincs, vagy fölösleges bármiféle ellenzék, mert az elmúlt 20 évben nyilvánvalóan nem fordult olyan elő, hogy ellenzék, mondjuk, a mindenkori kormánnyal szemben keresztülvitt volna olyan politikai célokat vagy bármilyen más stratégiát, amely megállta volna a helyét. Szóval amiatt, hogy még nem volt az elmúlt 20 évben ilyen, most miért vesszük ki ezt a fél mondatot vagy egyetlen bekezdést, mert lehetne még. Attól, hogy nem volt, ez nem zárja ki, hogy a jövőben ne lehessen, és alakulhat úgy például, hogy akár spórolást is lehet ezzel tenni, hiszen hogyha egy olyan kérdésben, amelyben alapvetően, mint most, tételezzük fel, a kettős állampolgárság kapcsán vagy kevésbé súlyos ügy kapcsán, de az ellenzéki pártok és a kormány egy része is egyetért, miért ne lehetne ezt az intézményt megtartani. Tekintettel arra, hogy ha a következő ciklusban 200 fős lesz a parlament, ez az egyharmados képviselői arány nagyságrendileg, ha jól számolok, akkor 67 képviselőt érintene, és ehhez körülbelül 34 képviselő pluszszavazata szükségeltetne még, hogy akár az Országgyűlés ilyen módon is elrendeljen egy népszavazást. Tehát mi mindenképpen azt mondjuk, érdemes ezt újragondolni. Ezzel a mindenkori ellenzék egy fegyverét vagy eszközét is, ha úgy tetszik, elvesszük, de más logikát nem nagyon látunk benne, mert mi más lenne, semmi nem indokolja.

A 20. § kimondja, hogy magánszemély az aláírásgyűjtő ívek leadása után nem vonhatja vissza a kezdeményezést, ellenben a köztársasági elnök vagy a kormány visszavonhatja. Mi azt mondjuk ezzel kapcsolatban, hogy ez így nem teljesen korrekt. Az lenne a Jobbik javaslata, hogy alapos indokkal a magánszemélyek részére is legyen visszavonható, tehát akkor mindenki számára, és tételezzük fel, mondjuk, egy aktuális példával mindezt megvilágítva: kezdeményez egy magánszemély akár a luxusnyugdíjakkal kapcsolatban egy népszavazást, de közben a kormány hoz egy törvényt, vagy olyan irányban változik a helyzet, ami okafogyottá vagy értelmetlenné teszi a referendumot. Szóval, ilyen alapos indokkal miért ne lehetne visszavonatni, amiről az OVB döntene? Ez miért csak a köztársasági elnök vagy a kormány egy lehetősége? Mi azt gondoljuk, itt is érdemes újragondolni ezt a szabályozást.

Ha egy érvényes és eredményes népszavazás után törvényt kell alkotnia az Országgyűlésnek a népszavazás alapján, akkor erre a jelenlegi javaslat szerint 6 hónap áll rendelkezésre, a meghozott döntés pedig az Országgyűlésre 3 évig lesz kötelező. Itt egy picit hadd gonoszkodjunk. Amikor akár az új alkotmányt, de tegyük is félre az alkotmányt, arról már beszéltünk, vagy valamelyik sarkalatos törvényt vagy valamelyik lex kormánypárti képviselőre hozott törvényt kellett meghozni, akkor a kormánynak vagy az Országgyűlésnek nemhogy 6 hónapra, de 6 hétre sem volt szüksége. Emlékezzünk csak az Alkotmánybíróság megrendszabályozására, nagyjából 2 nap alatt megtörtént.

Akkor kérdezem: itt minek a 6 hónapos időintervallum, ha önöknek sokkal súlyosabb kérdésekben is adott esetben 2 nap vagy 1-2 hét is elegendő volt? Mi ezen logika alapján azt mondjuk, hogy a 6 hónap helyett, mondjuk, 3 hónapra csökkentsük ezt az időintervallumot, és az szerintünk sokkal korrektebb, mint egy féléves intervallum. Az pedig, hogy 3 évig legyen kötelező, mi azt mondjuk, legyen már benne annyi tisztesség, hogy ne egy kormányzati cikluson belül, hanem mondjuk kettőn, tehát a 3 helyett legyen 5 év kötelező az Országgyűlésre nézve, és akkor azt mondjuk, bármilyen körülmények között, két kormányzati ciklust érintve mindenképpen fajsúlyosabbá teszi az adott referendumot, ha egyáltalán sikeresen, mondjuk, magánszemély által sikeresen végig lehet majd a jövőben ilyet vinni.

(18.30)

A népszavazás eddig is hosszú és bonyolult volt, és ha valaki alaposan végigolvasta a jelenlegi szabályozást vagy a tervezetet, önök szándékosan nem adnak helyenként megfelelő keretet, és játszanak a határidőkkel, hol gyorsítva a lebonyolítást, hol pedig jól láthatóan meghagyva azon kiskapukat, azon lehetőségeket, hogy minél tovább lehessen akadályozni vagy kitolni ezt az időintervallumot, amely a hatékonyságot mindenképpen csorbítja vagy a célt mindenképpen gátolja. Ha csak ideig-óráig is, de a lényege ez.

Elgondolkodtató az az új elem is, amely szerint 20 vagy legfeljebb 30 aláírás szükségeltetne a jövőben. Mellesleg jegyezzük meg, hogy ha társadalmi szervezet ad be, mondjuk, egyetlenegy - azért egy civil szervezetet, egy egyesületet 10 fővel lehet bejegyezni -, akkor miért kell magánszemélynél például 20 vagy akár 30? Mi értjük természetesen a logikáját, és ez nagyon is helyes és abszolút támogatandó, hogy a komolytalan kérdéseket kiszűrjük, és ezáltal is valamiféle olyan kontrollt vagy olyan elemet építsünk be a javaslatba, amely képes ezeket bármilyen módon meggátolni, de valljuk meg őszintén, hogy amikor vannak azok az őrült emberek vagy személyek, akik őrült kérdésekkel bombázzák az OVB-t vagy bármelyik más hivatalos szervet, azért őket nagyon nem fogja meggátolni az, hogy 20 vagy 30 aláírást gyűjtsenek e tekintetben. Hiszen valljuk meg őszintén, mindenki tudja, hogy ma Magyarországon akár két fröccsért lehetett megcsinálni azt, hogy olyan településeken is alakuljanak kisebbségi önkormányzatok, és most teljesen mindegy, hogy milyen kisebbséget nézünk, ahol egyébként senki nem az, de elég volt, ha az illető bement valamelyik vendéglátó-ipari egységbe, rászánt néhány ezer forintot valamennyi italra, és ezt megtették. És ilyen alapon, azt gondolom, teljesen világos, hogy a jövőben ez ugyanígy fog tudni működni, tehát mi azt mondjuk, hogy helyes az az irány, hogy valamilyen szűkítést tegyünk be, de nem biztos, hogy ez megfelelő minőségi elem.

Mi azt mondjuk, hogy itt egy picit tovább kellene gondolni ezt, és túl a jó szándékon valami olyan javaslatot kidolgozni, ha egyáltalán lehetséges, amely valóban minőségi változást hozhat a jövőre. A kérdést benyújtó nevét szerintünk nem kellene kötelezően nyilvánosságra hozni. Hagyjuk meg ezt, mondjuk, a szabad választás lehetőségét, ha hozzájárul, akkor hozzuk nyilvánosságra kötelezően, ne feltétlenül, mert ez nagyon sok olyan támadásnak is felületet adhat, most nem megyek bele a részletekbe, amelyet jobb elkerülni, és lehet ez akár munkahelyi, akár bármilyen más. Ha például valaki az egészségügyben dolgozik és azzal kapcsolatban szeretne népszavazást, nem biztos, hogy vállalja a procedúrát, ha nyilvánosságra kerül a neve, mert éppen, mondjuk, a főnöke vagy a munkahelyének a tulajdonosa más politikai platformon vagy más érdekplatformon áll, és akkor, én azt gondolom, teljesen jogos, hogy ezt a dolgot felvetettük.

A következő kritikai észrevétel az Országos Választási Iroda kérdésére vonatkozik. A 10. § értelmében az OVI - finoman fogalmazva is - nagyobb hatáskört kap, hiszen lényegében ami eddig az OVB szerepe volt, ugyanezt megkapja most az Országos Választási Iroda. Igen ám, de a probléma ott van, hogy az indoklásban szerepel egy olyan kitétel, illetve úgy szerepel maga az indoklás, úgy söpörhet le akár kérdéseket, hogy csak formai követelményekre hivatkozik, de sehol nincs az indoklásban olyan garancia, amely kizárná azt, hogy tartalmi részbe nem lehet belekötni. Ilyen értelemben már bizony aggályos, hogy míg az OVB-be minden parlamenti párt delegál, és valamilyen szinten delegál tagot, és valamilyen szinten konszenzusos eredmény születik, addig az Országos Választási Iroda kizárólag a miniszter kvázi "kézi vezérlése" alatt áll, tehát itt engedtessék meg az a jogos aggály, hogy bizony lehetőség van arra, hogy adott esetben politikai ellenérdekből lesöpörjenek bizonyos kérdéseket. Azt értem, és nyilván a válaszban majd meg is fogom kapni, hogy de be lehet adni újra, és akkor már kapásból az OVB-hez kerül, de ez is alkalmas az időhúzásra, ez is alkalmas a jelzésértékű üzenetre.

Mi azt gondoljuk, hogy ilyen felesleges kiskapukat ne tegyünk bele ebbe a javaslatba, mert nem jó szájízt ad neki. Itt is van a pontos idézete: "Hitelesítésre benyújtott kérdések előzetes formai ellenőrzését az OVI vezetője végzi el. Ha a kérdés formai szempontból nem megfelelő, erről határozatot hoz, és tájékoztatja a szervezőt, akinek így lehetősége nyílik arra, hogy a kérdés vagy az aláírásgyűjtő ív kijavításával érdemi elbírálásra alkalmassá tegye a kezdeményezését." Tehát ebben nem szerepel semmi olyan, amely azt meggátolná, hogy akár tartalmi okokat formaiként feltüntetve ne lehessen így lesöpörni ezt az indítványt vagy ezt a referendumra való kérvényt.

Összességében mi azt látjuk, és azt kérem, hogy a kritizált elemeket, a Jobbik által kritizált elemeket akár más pártok részéről, akár kormánypárti oldalról, akár az előterjesztők oldaláról ha benyújtott módosító javaslatokkal sikerül orvosolni, akkor mindenképpen születhet egy megfelelő törvény, és ragaszkodni fog az életbe lépése után 2012. január 1-jétől az ésszerűséghez és valamilyen szinten a valósághoz is. Kérem a kormánypártokat és az előterjesztőket, hogy lássák be ezen kritikák jogosságát, ha másért nem, akkor talán azért, mert higgyék el, hogy ha egy picit a mi szemszögünkből és az elmúlt másfél év tapasztalatából a mi fejünkkel is végiggondolják ezt, akkor jusson eszükbe, hogy önök sem lesznek mindig kormányon, és bizony jól jönnek majd olyan elemek, amelyeket mi is felvetettünk ebben a vitában, és még fel is fogunk vetni a hátralévő időben. És természetesen szakmai alapon mindent megteszünk azért, hogy olyan módosító indítványokat nyújtsunk be, amelyek valóban nem politikai alapon, hanem tartalmi alapon szolgálják az elfogadandó törvény javait és a magyar társadalom érdekét.

Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a Jobbik padsoraiban.)