Felszólalás adatai

Az önök előtt fekvő törvényjavaslat az országos és a helyi népszavazás kezdeményezésének szabályait állapítja meg. A javaslat a népszavazás kezdeményezésére vonatkozó hatályos törvényi rendelkezéseket egységes szerkezetbe foglalja. A helyi népszavazás kezdeményezésének szabályait az országos népszavazási eljáráshoz igazítja. A javaslat rendelkezik a kezdeményezés szervezőiről, a kérdés hitelesítéséről, az aláírásgyűjtésről, az aláírások ellenőrzéséről, a népszavazás elrendeléséről. A kitűzésre kerülő népszavazás lebonyolításának szabályait azonban továbbra is a választási eljárásról szóló törvény állapítja meg.

A törvényjavaslat megtartja a hatályos szabályozás egyes elemeit, de jelentős változást is hoz a kezdeményezés folyamatában. Ennek alapvetően három oka van. Az első, hogy a törvényjavaslat az alaptörvény népszavazásra vonatkozó rendelkezéseinek végrehajtását szolgálja. Magyarország Alaptörvénye az országos népszavazás intézményét új alapokra helyezte. A véleménynyilvánító népszavazás megszűnik, és változnak az alaptörvényben az országos népszavazásra vonatkozó szabályok. Ennek keretében pontosításra került a tiltott tárgykörök listája, továbbá kikerült az alkotmányi rendelkezésekből a népszavazási aláírások gyűjtésére nyitva álló időtartam meghatározása is.

(17.00)

Másrészt a javaslat az Alkotmánybíróság határozataiban megállapított alkotmányos mulasztásokat is orvosolja, megteremti ugyanis a komolytalan népszavazási kezdeményezések kiszűrésének lehetőségét, garantálja továbbá, hogy ugyanazon tárgyban ne futhassanak párhuzamos kezdeményezések. Szintén alkotmánybírósági előírás alapján a népszavazási eljárás jogorvoslati határidőit meghosszabbítja.

Harmadrészt a javaslat az idén megalkotott európai polgári kezdeményezésről szóló európai uniós rendelet végrehajtását is szolgálja. Ennek értelmében 2012. április 1-jétől Magyarországon is lehetőség lesz ilyen kezdeményezés támogatására. Az uniós polgárok ez alapján kezdeményezhetik, hogy az Európai Bizottság valamely jogalkotási javaslatot tegyen. Ennek során legalább hét tagállamból származó, összesen egymillió uniós állampolgár aláírását kell összegyűjteni, Magyarországon legalább 16 500-at. A javaslat tartalmazza az ennek végrehajtásához szükséges rendelkezéseket.

Összességében elmondható, hogy az új szabályozás olyan garanciákat tartalmaz, amelyek elősegítik a választópolgárok jogainak gyakorlását, egyben megakadályozzák a visszaéléseket. Melyek ezek a garanciák? Az utóbbi években jelentősen megnövekedett az országos népszavazási kezdeményezések száma. Sok esetben konkrét cél nélkül, komolytalan kezdeményezések tömegét nyújtották be hitelesítésre. E gyakorlat aláásta az egész jogintézmény tekintélyét. Az Alkotmánybíróság határozatának eleget téve két eszköz bevetését javasoljuk a probléma orvoslására. Az egyik: a benyújtott kérdéshez mellékelni kell 20 választópolgár aláírását is. Annak, aki 200 ezer választópolgár aláírását akarja összegyűjteni, e feltétel teljesítése nem jelenthet gondot. Ebből következően az országos népszavazásra javasolt kérdést személyesen vagy postai úton kell benyújtani az Országos Választási Bizottsághoz.

A törvényjavaslat mind az országos, mind a helyi népszavazási kezdeményezés esetén egy előzetes szűrőt is bevezet. Az illetékes választási iroda vezetője ugyanis a beérkezést követő három napon belül elutasíthatja a kezdeményezést, ha az nyilvánvalóan jogszabályellenes. Ez lehetővé teszi, hogy az egyértelmű hibák gyorsan kiszűrésre kerüljenek, így ez ne jelentsen felesleges időveszteséget a szervező számára. Ez a megoldás ugyanakkor nem ad lehetőséget a választási szervek részéről a visszaélésre, mivel a kezdeményezés szinte azonnal ismételten benyújtható, az újabb kezdeményezést pedig a választási bizottságnak már napirendre kell vennie.

Jelenleg nincs a választási bizottság kezében olyan eszköz, amely megakadályozza, hogy több, azonos tárgyú kérdésben is aláírásgyűjtés legyen folyamatban. Az Alkotmánybíróság határozata alapján ezt a mulasztást is orvosolni kell. Ennek érdekében a törvényjavaslat meghatározza, hogy mely kérdések tekinthetők azonos tárgyúnak. Előírja továbbá, hogy az azonos tárgyban benyújtott kérdések közül a korábban benyújtott esetében folytatható le az eljárás.

Az aláírásgyűjtő ív hitelesítéséről jelenleg az Országos Választási Bizottság, helyi szinten pedig a helyi választási iroda vezetője dönt. Az országos és helyi eljárások közelítése érdekében mostantól a helyi népszavazási kérdések hitelesítése a helyi választási bizottság hatáskörébe kerül.

Változik a jogorvoslati rendszer is. Az Országos Választási Bizottság népszavazási kérdést hitelesítő döntését a továbbiakban nem az Alkotmánybíróságnál, hanem a Kúriánál lehet jogorvoslattal megtámadni. Eddig az Alkotmánybíróság nem volt határidőhöz kötve. Mostantól ez is megváltozik, a Kúria 90 napon belül hozza meg döntését. Az Alkotmánybíróság előírása alapján a jogorvoslati határidők is megváltoznak. A változás azonban nem csupán a hitelesítési eljárást, hanem a népszavazás lebonyolítását is érinti. Ennek értelmében az eddigi kétnapos jogorvoslati határidők ötnaposra változnak. Amennyiben pedig valamely határidő pihenőnapon járna le, azt a következő munkanapon lejárónak kell tekintetni.

Aláírásokat továbbra is az aláírásgyűjtő ív mintapéldányának másolatán lehet gyűjteni, ennek tartalmát azonban a javaslat részben megváltoztatja. Az aláírásgyűjtés során az aláíró választópolgárnak csak a nevét és a személyi azonosítóját kell megadnia, a lakcímét a továbbiakban nem. Így elkerülhető a lakcím pontatlan feltüntetése hibájából fakadó érvénytelenség. Szintén változás, hogy az aláírásokkal való visszaélések megakadályozása érdekében az aláírásgyűjtő személy adatait is fel kell majd tüntetni az aláírásgyűjtő íven, így visszaélés gyanúja esetén a gyűjtő személy kiléte egyértelműen meghatározható. Új szabály, hogy ha egy választópolgár többször is aláírja a kezdeményezést, nem lesz valamennyi aláírása érvénytelen, egy aláírását érvényesnek kell elfogadni. A szervező 120 napig gyűjtheti az aláírásokat.

Az aláírások érvényességének ellenőrzése eddig matematikai becslési módszerrel történt, a népszavazás azonban olyan alapvető fontosságú jogintézmény, hogy álláspontom szerint annak során becslésnek nincs helye. Kétséget kizáróan meg kell állapítani, hogy az aláírások száma eléri-e a szükséges számot. Az aláírások ellenőrzése ezen túl azok tételes átvizsgálásával történhet.

A javaslat pontosítja az eljárási határidőket is. Az eddig hónapokban meghatározott határidők helyett a javaslat napokban határozza meg azokat, így a határidők számítása vita tárgyát a továbbiakban nem képezheti.

Tisztelt Országgyűlés! Az említett garanciák célja a választópolgárok joggyakorlásának megkönnyítése, a népszavazással kapcsolatos visszaélési lehetőségek megszüntetése. Emellett szintén fontos szempont, hogy a választópolgárok népszavazási kezdeményezést világos, egyértelmű szabályok alapján indíthassanak és bonyolíthassanak le.

E garanciák tükrében hogyan jut el a választópolgári kezdeményezés az országos népszavazásig? A törvényjavaslat alapján az országos népszavazás kezdeményezésének legfontosabb lépései az alábbiak:

1. A népszavazási kezdeményezés szervezője választópolgár, párt vagy társadalmi szervezet lehet. A hatályos szabályozás a szervezőre vonatkozóan nem tartalmaz előírást, de a gyakorlatban ugyanezen kör lehet szervező.

2. A népszavazásra javasolt kérdést az aláírásgyűjtő ív mintapéldányán, személyesen vagy postai úton az Országos Választási Bizottsághoz kell benyújtani. A benyújtott kérdéshez mellékelni kell 20 választópolgár aláírását is. Mint már említettem, ez jelentősen elősegítheti a komolytalan kezdeményezések számának csökkentését.

(Az elnöki széket dr. Latorcai János, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)

3. lépés. Az Országos Választási Iroda vezetője előzetesen ellenőrzi, hogy a kezdeményezés nem szenved-e valamilyen nyilvánvaló hibában, így például az aláírásgyűjtő ív és a szervezők megfelelnek-e a jogszabályi feltételeknek, a benyújtás postai úton vagy személyesen történt-e, vagy hogy azonos tárgyban van-e már folyamatban népszavazási kezdeményezés. Az OVI vezetője a beérkezést követő három napon belül elutasítja a kezdeményezést, ha az nyilvánvalóan jogszabályellenes. Az OVI vezetőjének e jogköre elsősorban nem a kérdést rosszhiszeműen benyújtó szervezőt tántorítja el a kezdeményezéstől, mivel az ívet ismételten benyújthatja; elsősorban a jóhiszemű szervező részére jelent segítséget, ugyanis lehetővé teszi, hogy az egyértelmű hibák gyorsan orvosolhatók legyenek.

(17.10)

4. lépés. Az Országos Választási Bizottság 30 napon belül megvizsgálja, hogy a benyújtott kérdésben lehet-e népszavazást tartani, illetve az aláírásgyűjtő ív megfelel-e a jogszabályi előírásoknak.

5. lépés. Az Országos Választási Bizottság döntését a Kúriánál lehet megtámadni. A Kúria 90 napon belül hozza meg a döntését. Az OVB döntését helybenhagyja vagy megváltoztatja. Nem lehet tehát ezek után az OVB-t új eljárásra utasítani, így felgyorsul majd az eljárás.

6. lépés. Ha a kérdés hitelesítése jogerőssé válik, az Országos Választási Iroda vezetője hitelesítési záradékkal látja el az aláírásgyűjtő ív mintapéldányát. Az erről készült másolatokon gyűjthető a választópolgárok aláírása.

7. lépés. Az aláírásgyűjtés során az aláíró választópolgárnak csak a nevét és a személyi azonosítóját kell megadnia, a lakcímét nem. Az aláírásgyűjtés szabályai alapvetően nem változnak.

8. A szervező 120 napig gyűjtheti az aláírásokat. Ez megfelel a hatályos szabályozásnak. A hónapok helyett napokban történő időmeghatározás azonban egyértelműbb lesz mindenki számára.

9. A hatályos szabályozás szerint az aláírások érvényességének ellenőrzése elsősorban statisztikai matematikai mintavétellel zajlik. Mostantól az aláírások tételes átvizsgálásával fog történni. Az aláírások ellenőrzésére az OVB-nek 60 nap áll rendelkezésére.

10. Az alaptörvény szerint, ha az érvényes aláírások száma eléri a 100 ezret, de a 200 ezer alatt marad, az Országgyűlés mérlegelhet, hogy elrendeli-e a népszavazást. 200 ezer érvényes aláírás esetén viszont az Országgyűlés köteles elrendelni a népszavazást. Döntését 30 napon belül kell meghoznia.

11. Az Országgyűlés döntésével szembeni jogorvoslat elbírálása továbbra is az Alkotmánybíróság hatáskörébe tartozik.

12. A népszavazással hozott döntés az Országgyűlést továbbra is három évig kötelezi.

Tisztelt Országgyűlés! Azt gondolom, hogy a kormány szakmailag abszolút korrekt törvényjavaslatot terjesztett önök elé, az abban szereplő újítások mind a jogintézmény hatékony megvalósítását szolgálják. Ha valamely eljárásra vonatkozó szabályozás hatékony, akkor sosem a szabályrendszer elemei képezik a kritika tárgyát. Őszintén remélem, hogy 2012. január 1-jétől ez a népszavazás-kezdeményezés esetében is így lesz.

Köszönöm figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokból.)