Bizottsági arcképcsarnok

Készült: 2024.04.27.16:28:42 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

127. ülésnap (2011.11.02.), 140. felszólalás
Felszólaló Scheiring Gábor (LMP)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka elhangzik az interpelláció/kérdés/azonnali kérdés
Videó/Felszólalás ideje 2:54


Felszólalások:  Előző  140  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

SCHEIRING GÁBOR (LMP): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Képviselőtársaim! Baranya megye egyik legnagyobb munkáltatója, a finn Elcoteq cég pécsi üzeme leállítja a termelését, bezárja az üzemét, a helyi munkaügyi központban be is jelentették a csoportos leépítési szándékukat.

Több mint 1500 dolgozó munkahelye szűnik meg; 1500 család, akiket az évtizedek óta súlyos válságban lévő térség egyik utolsó munkahelye tartott a víz fölött. Jó eséllyel a családok utolsó keresője veszíti el a munkát, és reménye sincs, hogy újat kapjon. Az Elcoteq nyereségesen működött a legutóbbi időkig, nem a megrendelések visszaesése a csőd oka, hanem az anyacég csődje, mert a hiteleire a leányvállalatoknak készfizető kezességet kellett vállalnia. Most a helyi munkaügyi központon a sor, hogy megpróbáljon segíteni a volt munkavállalóknak új munkahelyet találni, átképezni őket, valamint munkanélküli-ellátásban részesíteni őket. Ez sok munkát és nagyon komoly kiadást fog jelenteni a munkaügyi központnak.

Ezeknek a feladatoknak a finanszírozására azonban van európai uniós megoldás, és tagállamként évek óta igénybe vehetnénk, de eddig mi ezt nem tettük. A támogatást az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap kínálja, amely évi 500 millió eurós költségvetésből álláskeresésben és új készségek kifejlesztésében segíti az állásukat vesztett munkavállalókat. Az alap 2009 májusa óta működik, és az akkoriban kibontakozó globális gazdasági válságban bajba került munkanélküli emberek megsegítésére jött létre.

Az alap forrásaira pályázni kell, bemutatva, hogy az állásvesztés oka például az, hogy bezár egy nagyvállalat, illetve Európán túlra helyezi át a termelését. A pécsi esetben pontosan ez történik. Az alap felhasználását ugyanakkor meghosszabbították 2013-ig, és a felelős kormányok nem haboztak igénybe venni ezt. Például a francia Renault-gyár számos munkatársa továbbképzést követően a cégnél maradhatott. Ausztriában két programot hagytak jóvá összesen 9,5 millió euró értékben, 430 dolgozónak nyújtva ezzel célzott segítséget. Az alap Andor László biztoshoz tartozik, aki elmondta: már többször ajánlotta ezt a lehetőséget a mindenkori magyar kormány illetékeseinek, egyelőre azonban sajnos mindhiába.

Tisztelt Államtitkár Úr! Kérdezem: mostanáig miért nem vették igénybe az alap forrásait? Hogyan fordulhat elő, hogy a magyar kormány akkor sem segít a kirúgott dolgozókon, ha erre meglenne a lehetősége és európai uniós forrása.

Várom megtisztelő válaszát. (Taps az LMP padsoraiban.)




Felszólalások:  Előző  140  Következő    Ülésnap adatai