Felszólalás adatai

Nagyon sok szó esett itt a Házban a gazdaságpolitikáról, ezért, ha megengedik, három dolgot előrebocsátanék a gazdaságpolitika kérdésében. A gazdaságpolitika mindig egy hármas erőtérben mozog: a lehet, a kell és az akarjuk hármas erőterében. Nagyon sok minden van, amit politikai értékrend szerint akarnánk, de nem biztos, hogy meg kell tenni gazdasági szempontokból, vagy meg lehet tenni gazdasági szempontokból. Nagyon sok olyan lépés van, amit meg kell tenni, de nem biztos, hogy tiszta szívvel akarjuk, vagy éppenséggel meg lehet tenni, és folytathatnám a sort.

Én azt javaslom mindenkinek, aki a költségvetéssel kapcsolatba kerül, ahhoz javaslatot tesz, ezt vegye mindig figyelembe: a gazdaságpolitika a lehet, a kell és az akarjuk háromszögében zajlik. Én úgy gondolom, hogy ez a költségvetés ebben a háromszögben egy nagyon jó megoldás és kompromisszum.

Nagyon gyakran elfelejtjük azt is, ha gazdaságpolitikáról vitatkozunk, hogy a gazdaság nem gépezet.

(14.10)

Nem úgy működik, hogy egyetlenegy gombot megnyomunk, és utána azonnal megvan a válasz és a következmény. Ellenzéki képviselők gyakran úgy gondolják, hogy elegendő a masinisztát lecserélni, az majd más gombokat nyomkod meg, és akkor a gazdaságban másfajta változások következnek. A gazdaság ennél jóval bonyolultabb és összetettebb. És utalnék arra is, hogy a gazdaságtudomány ugyan nagyon egzakt tudomány, de a gazdaságtudomány nem fizika, tehát előre jósolni, előre prognosztizálni - különösen a mai viszonyok között - nagyon nehéz. Itt a vitában nagyon sokszor előjött, milyen árfolyammal számol a kormány, mit lép akkor, ha ez az árfolyam változik (Zaj. - Az elnök csenget.), milyen gazdasági növekedéssel számol a kormány. Tehát én javaslom, minden esetben, ha a költségvetésről szó van, vegyük figyelembe ezt a három tényezőt, a "lehet", a "kell" és az "akarjuk" közötti kompromisszumot.

És ahhoz, hogy megértsük a költségvetést, úgy gondolom, picikét szorosabban figyelembe kellene vennünk mindazokat a tényezőket és változásokat, amelyek Európában lezajlanak. Nyilvánvalóan egy nagyon mély válságban van jelenleg az euró, annak mindenfajta következményével.

Az euró váláságának talán egyik legfontosabb következménye az, hogy nagyon lassan alakul ki európai szinten a válasz és a megoldás. Természetesen nagyon egyszerre (Folyamatos zaj. - Az elnök csenget.) és nagyon sokan megfogalmazzák azt, hogy például, amennyiben néhány ország kiválna az eurózónából, ez milyen megoldás lenne. Elméletileg lehet ezzel foglalkozni, gyakorlatilag nagyon sokba kerülne, nagyon sokba kerülne olyan országoknak is, amelyek kívül vannak az eurózónán.

A másik megoldás az, ha a monetáris unióhoz egy fiskális unió jön létre. Ez nagyon lassan, nehézkesen halad. Éppen ezért az Európai Unió egy kompromisszumról kompromisszumra való lassú-lassú haladással próbálja megoldani ezt a helyzetet, gyakorlatilag egy nagyon kényes egyensúlyon mozogva, annyi támogatást, segítséget nyújtva a rászoruló országoknak, amennyi éppen még víz fölött tartja őket, és amennyi egyébként az ezeket finanszírozó észak-európai országokban politikailag elviselhető.

Nagyon jól látjuk - ebből következik -, jelen pillanatban a magyar költségvetésre a legnagyobb fenyegetés az eurózóna válságából fakadó bizonytalanság. Ez a bizonytalanság alapvetően meghatározza azt, hogy milyen lesz a 2012-es költségvetési év. Éppen ezért úgy gondolom, akkor jár el az ország helyesen és a kormány is, ha képes gyorsan reagálni ezekre a változásokra, ha olyan költségvetést léptet életbe, amely megteremti a megfelelő védelmet, és egy olyat, amelyik ezzel párhuzamosan minden lépést megtesz a gazdaság versenyképességének erősítése érdekében.

Tehát ez a három fontos szempont a költségvetésnél, hogy képes legyen gyorsan reagálni a változásokra, nyújtson védelmet az ország számára abban a viharban, amely jelenleg zajlik Európában, és ugyanakkor legyenek meg azok a fontos lépések, amelyek megerősítik az ország versenyképességét.

Nos, a védelem és stabilitás kérdéskörében hadd utaljak arra, hogy Magyarország ellen 2004 óta túlzottdeficit-eljárás van. Éppen ezért a kormány szigorúan ragaszkodik ebben a költségvetési tervben a 2,5 százalékos hiánycélhoz, az adósság csökkentéséhez és a banki devizahitelesek problémájának megoldásához. Jelentős tartalékot képez a kormány a költségvetésben, ahol - hozzátenném - a tartalék felhasználásának szabályozására módosító indítvány kerül benyújtásra, amely gyakorlatilag a tartalék felhasználását csak arra az esetre teszi lehetővé, ha az nem fenyegeti a hiánycél megvalósulását.

Ugyancsak a stabilitást szolgálja a hiánycél tartása és az adósságcsökkentés mellett, a tartalék képzése mellett azoknak a belső keresztfinanszírozásoknak a megszüntetése, amelyek a költségvetést az elmúlt időszakokban folyamatosan ellehetetlenítették, utalnék itt a Nyugdíj-biztosítási Alap immár saját talpra állítására, gyakorlatilag az, hogy a Nyugdíj-biztosítási Alapból csak a korban töltött öregségi és rokkantsági nyugellátások, valamint a hozzá tartozó ellátások finanszírozása történik, az alapból kikerülő ellátások zöme pedig az egészségügyi alapba kerül át. Tehát egy tiszta lapot próbálunk itt teremteni. (Folyamatos zaj. - Az elnök csenget.)

Viszonylag kevés szó esett a költségvetési vitában vagy csak érintőlegesen - én úgy gondolom, hogy jól kirajzolódik -, hogy a versenyképesség terén a kormány négy alapvető pillérre építi a versenyképességi politikát. Az egyik az adórendszeri átalakítások és ehhez kapcsolódóan az adminisztráció csökkentése, idetartozik a 16 százalékos egykulcsos adó is, amely fehéríti a gazdaságot, és amely teljesítményre ösztönöz.

Jelentős változás - és ez a második pillér - a munkaerőpiacon és egyáltalán a foglalkoztatás területén - a Start-munkáról már volt szó - a munka törvénykönyve, amely egy rugalmasabb foglalkoztatást tesz lehetővé, jelentős források állnak rendelkezésre a duális képzésre; vele párhuzamosan mind a felsőoktatásban, mind a közoktatásban olyan átalakításokra kerül sor, amelyek közelebb viszik a munkaerőpiachoz (Az elnök csenget.) a közoktatásban és felsőoktatásban részt vevőket.

A harmadik pillér egy kicsi...

ELNÖK: Elnézést kérek, államtitkár úr! Megkérem képviselőtársaimat, szíveskedjenek helyet foglalni, és figyeljünk arra, hogy államtitkár úr valóban be tudja fejezni expozéját.

DR. CSÉFALVAY ZOLTÁN nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Maradván a harmadik pillérnél: a harmadik pillér a versenyképességnél egy hatékonyabb államszervezet felépítése. Idetartozik az önkormányzatok és az állam közötti feladat- és forrásmegosztás.

Negyedik pillérként említeném még: a támogatáspolitikában a termelőszférához csoportosítjuk át a támogatásokat.

Tisztelt Képviselő Hölgyek és Urak! Nagyon röviden azzal zárnám ezt a rövid összefoglalót, hogy egy olyan költségvetést épített fel a kormány, aminek az egyik alapvető mottója az, hogy a jólét nem arra vár, hogy valaki újra elossza, a jólétért naponta keményen meg kell dolgozni. Ez az az alapelv, amire a kormány a költségvetést építette, stabilitásra és a versenyképesség erősítésére, valamint arra, hogy megvédje az országot azoktól a viharoktól, amelyek az eurózónában jelenleg zajlanak, és a jövőben is elképzelhetően fennmaradnak.

Zárszóként annyit mondanék, kérem a képviselő hölgyeket és urakat, hogy támogassák a költségvetést.

Köszönöm. (Taps a kormánypártok soraiból.)