Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

RÉTVÁRI BENCE belügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Igyekszem több mindenre is reagálni itt a vita közben is. Az egyik: arról már beszéltünk, hogy felére csökkent a 18 év alatti, szegénységben élő gyerekek aránya az elmúlt bő egy évtized alatt, de akkor nézzék végig az összes családtípust, amit az Eurostat mér, hogy ott hogyan változott az arány. EU-Magyarország: a gyermektelen háztartásoknál nyilván a szegénységi arány Magyarországon volt magasabb, most 3 százalékkal alacsonyabb Magyarországon, mint az uniós átlag. Egyszülős háztartások esetében: valóban ez a leginkább kitett csoportja itt a felmérésnek, ebben egyetértünk, itt jóval rosszabb volt a magyar arány, majdnem 20 százalékkal rosszabbak voltunk az uniós átlagnál, most 7 százalékponttal jobbak vagyunk. Két felnőtt egy gyerekkel: rosszabbak voltunk az uniós átlagnál körülbelül 6 százalékkal, most 3 százalékponttal jobbak vagyunk. Két felnőtt két gyerekkel: itt olyan 3 százalékkal voltunk rosszabbak az uniós átlagnál, most 4 százalékkal vagyunk jobbak. Két felnőtt három vagy több gyerekkel: itt is rosszabbak voltunk, 12 százalékkal voltunk körülbelül rosszabbak bő egy évtizeddel ezelőtt, most 1 százalékkal vagyunk jobbak az uniós átlagnál.

Tehát ha mindegyik szegmenst végignézem az Eurostat-adatok esetében, Magyarország az uniós átlagnál rosszabb pozícióból indult, és ma jobbak vagyunk akár a gyermektelen, akár az egyszülős, akár a két felnőtt egy gyerek, akár a két felnőtt két gyerek, akár a két felnőtt három gyerek kimutatások tekintetében is. És az kétségtelen, hogy azoknál kell a legfőképp segíteni, eszerint azoknál a legrosszabb a helyzet, mondjuk így, ahol egyedül neveli a szülő a gyermekét. Ezért van egyszülős központ, ezért van az egyszülős családoknak külön Erzsébet-tábor, mert nekik külön segítséget szeretnénk nyújtani.

Ami a „Felzárkózó települések” programot illeti: ezt 2 milliárd forinttal indítottuk, most már 6 milliárd forint fölött tartunk az erre fordított forrásokban.

Ami a munkavégzésből származó jövedelem aránya, mert úgy látom, ez egy alapvető vita, és ez nem is fog megoldódni a mai napon, úgy gondolom, és ez mindig fel fog merülni, de egy fontos filozófiai különbséget mutat meg a jobboldal és a baloldal között, hogy valóban mi abba az irányba toltuk az elmúlt tíz évben a társadalom jövedelemszerkezetét, hogy minél több legyen a munkából megkeresett pénz. És ezt azzal tettük, hogy egyrészről nyilván növeltük a minimálbért, pörgettük a gazdaságot, hogy legyen munkahely, csökkentettük az adókat, főleg a családosoknál, de mindenki másnál is, ugye, az egykulcsos adóval, 36 százalék helyett 15 százalék, és így a munkavégzésből származó jövedelem aránya 65 százalékról 75 százalékra nőtt. Ennyivel kevesebb a segélyből vagy másból szerzett jövedelem, ami nagyon fontos az ország versenyképessége szempontjából is, és mutatja azt, hogy mennyire pozitív ez a folyamat, hogy most már jóval nagyobb, addig több mint egyharmad volt a nem munkából szerzett jövedelem, most pedig háromnegyed rész munkából szerzett jövedelem a teljes jövedelemtömegből.

Nekünk ez a célunk, hogy minél magasabb legyen a munkajövedelem aránya. Ezért mondjuk azt, hogy ami valamilyen társadalmi juttatás, és nem a gyereknek szól, mert a gyereknek alanyi jogon szól, hanem azon túlmenő, azt viszont munkavállaláshoz akarjuk kötni, mert ez kellett többek között ahhoz, hogy elérjük ezt a foglalkoztatottsági szintet, hogy 4,7 millió helyett 5,7 millió ember dolgozik Magyarországon. És ezt szeretnénk természeteseten a későbbiekben is még tovább növelni részmunkaidős és más foglalkoztatási formákkal. Így lesz jobb az embereknek, így lesz jobb a családoknak, és így lesz jobb a gyerekeknek is. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiból.)