A felszólalás szövege:

BÓNA ZOLTÁN (Fidesz): Igen, köszönöm szépen.

ELNÖK: Parancsoljon!

BÓNA ZOLTÁN (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Államtitkár Úr! A magyar kormány tiszteletben tartva a nemzeti konzultációban és a népszavazáson részt vett milliók egyértelmű, egységes véleményét, minden lehetséges fórumon minden rendelkezésre álló eszközzel felvette a küzdelmet hazánk védelmében. A 2018. áprilisi választás eredménye egyértelműen megmutatta, hogy az emberek támogatják és a folytatását várják a haza védelme érdekében tett intézkedéseknek. A kormánypártok már a migrációs válság legelején egyedül maradtak, nem számíthattak az ellenzék egyetlen pártjára sem a határaink megvédése érdekében. Az MSZP álproblémának nevezte a bevándorlást, a Jobbik szerint ez egy bukás, a kormány bevándorláspolitikájának a bukása, Gyurcsány Ferenc is büszkén hirdette, hogy elfogadja az uniós kvótát, ami mellett még aláírásgyűjtést is kezdeményezett, az LMP-s Meszerics Tamás egyenesen kijelentette, hogy pártja nem tudja máshogy elképzelni a válság megoldását, mint a kötelező kvótarendszer bevezetésével. A szavaikat tettek is követték, hiszen a baloldali ellenzék 2015 novemberében nem támogatta azt a javaslatot a parlamentben, hogy hazánk megtámadja a kötelező betelepítési kvótát az Európai Bíróság előtt, a Jobbik pedig a baloldallal karöltve, az előzetes ígéretét megszegve nem támogatta a bevándorlással szembeni magasabb védelmet nyújtó alaptörvény-módosítást. Az emberek akaratával szembeni politizálásnak meglett az eredménye ellenzéki részről, hiszen a bevándorlással szembeni politikát következetesen képviselő kormánypártok elsöprő mértékű felhatalmazást kaptak a magyar emberek érdekeinek további képviseletére.

Tisztelt Államtitkár Úr! Az ellenzék nem tanulva a választások eredményéből, ismét a választói akarattal szembemenve Soros György szervezeteinek védelme érdekében nem kívánja támogatni a Stop Soros törvénycsomagot és az Alaptörvény módosítását. Kérdezem államtitkár urat, hogy milyen nehézséget okoznak az ellenzéki pártok és az általuk rendszeresen védett Soros György szervezetei a migráció elleni küzdelemben. Megtisztelő válaszát köszönöm.

BÓNA ZOLTÁN (Fidesz): Köszönöm szépen a választ. Láthatjuk, hogy a tét óriási. Két választási lehetőség előtt állunk: beengedjük a migrációval érkező, eltérő kultúrával és értékrenddel rendelkező néptömegeket, és Nyugat-Európa több államához hasonlóan mi is bevándorlóországgá válunk, ahol a bűncselekmények száma ugrásszerűen megnő, a nők ki vannak szolgáltatva a bántalmazásnak, az antiszemita incidensek mindennapossá válnak, ahol párhuzamos társadalmak épülnek ki, saját importált törvényeiket alkalmazva a befogadó országéval szemben, valamint ahol a keresztény kultúra szimbólumai állandó támadásnak vannak kitéve. De létezik egy másik út is, amelyet Magyarország Kormánya és a mögötte álló pártok képviselnek. Mi meg akarjuk tartani hazánkat szabad, független és magyar országnak. Hiszünk a nemzetállamokban, a határok védelmében, a hagyományos családi értékekben, abban, hogy elidegeníthetetlen jogunk eldönteni, hogy kivel kívánunk élni. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

BÓNA ZOLTÁN (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Ahogyan az sokunk számára ismert, az ENSZ-tagországok július 13-án, pénteken megállapodtak a világszervezet globális migrációs csomagjának szövegéről, amit hivatalosan december közepén fogadnak majd el a marokkói Marrákesben tartandó állam- és kormányfői értekezleten.A végleges szöveg azonban sajnálatos módon ellentétes Magyarország és egész Európa érdekével. Ugyanis olyan kötelezettségeket ír elő a tagállamoknak, amelyeket a migránsok joggal értelmezhetnek meghívásként, és amely intézkedések végrehajtása újabb, sok milliós bevándorlási hullámokat generálhat.

A csomag egyértelműen bevándorláspárti, és mint ilyen, egyenlő a Soros-terv végrehajtásával, amellyel Európa teljes népessége megváltozhat. Hiába, hogy az európai országokban már egyre többen emelik fel szavukat a migráció ellen, ennek ellenére globális szinten továbbra is ránk akarják erőltetni a migrációt és a migránsok befogadását.

Az ENSZ-paktum a migrációt alapvető emberi jogként akarja elismertetni, legalizálni szeretné az illegális bevándorlást, és több pénzt kíván fordítani a migrációs folyamatok finanszírozására. Egyértelműen kívánatosnak és támogatandónak mutatja be a migrációt, egyben megfelelő válasznak tartja a demográfiai és a munkaerőpiaci kihívásokra. Emellett leszögezi, hogy nem lehet különbséget tenni a helyi lakosság és a migránsok között.

Nem véletlen, hogy Donald Trump amerikai elnök kormánya a tavalyi évben teljesen kilépett az előkészületekből. Nikki Haley, amerikai ENSZ-nagykövet akkor nyilvánvalóvá tette, hogy a bevándorlásra vonatkozó döntéseket az amerikaiaknak maguknak kell meghozniuk, azokba más nem szólhat bele. Ezt pedig mi is pontosan így gondoljuk.

A magyar kormány nem támogatja, hogy kicserélődjön a különböző országok népessége, mert magyar Magyarországot szeretnénk gyermekeinknek és unokáinknak is. Ezzel szemben azonban Soros György alapítványa, az Open Society éppen ezekben a napokban lobbizott New Yorkban, és ahogyan az egy hangfelvételből kiderült, továbbra is küzdenek a magyar bevándorláspolitika megváltoztatásáért. Nyilvánvaló tény, hogy Magyarországon is legalább 2 ezer, Soros-terv iránt elkötelezett munkatárs dolgozik, erről ugyanis maga a Soros pénzügyi alap vezetője beszélt.

(10.10)

Ehhez a hálózathoz tartoznak az olyan bevándorlást támogató szervezetek, mint például a Helsinki Bizottság, az Amnesty, a Migration Aid, a TASZ, a Transparency, amelyek mind valamilyen módon segítik a migrációt.

Ma még elmondhatjuk, hogy Magyarország a világ egyik legbiztonságosabb országa, de éppen ezért nagyon figyelni kell arra, hogy ez így is maradjon. A biztonság ugyanis nem magától értetődő akkor, amikor az elmúlt három évben 29 terrortámadást követtek el Európában migrációs hátterű terroristák, több száz európai halálát okozva.

A magyarok már többször kifejezték abbéli meggyőződésüket, hogy Magyarország nem akar bevándorlóországgá válni, éppen ezért minden eddiginél több pénzt költünk biztonsági intézkedésekre, haderőfejlesztésre. Magyarország 2024-ig biztosan teljesíti a 2 százalékos GDP-arányos védelmi ráfordítást érintő vállalását a Zrínyi 2026 honvédelmi és haderőfejlesztési programnak köszönhetően. Emellett átfogó haderőreformba kezdtünk, mert egy olyan országban szeretnénk élni, ahol a magyar emberek érdekei és jogai a legfontosabbak, ahol gyermekeink békében és biztonságban nőhetnek fel. (Folyamatos zaj.)

Egyetértek a külügyminiszter úrral abban, hogy mivel az ENSZ globális migrációs csomagja kötelező lesz a tagállamokra, Magyarországnak ki kell lépnie az elfogadás folyamatából, világossá téve: semmilyen módon nem tartja önmagára nézve irányadónak a csomag egyetlen intézkedését és iránymutatását sem. Ezért őszintén reméljük, hogy az Egyesült Államokat követően Magyarország is kihátrál az ENSZ átfogó migrációs dokumentumából. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiból.)

BÓNA ZOLTÁN, a Törvényalkotási bizottság előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Ezúton tájékoztatom az Országgyűlést, hogy a Törvényalkotási bizottság 2018. július 12-én megtárgyalta a T/713. számon benyújtott, a Bethlen Gábor Alapról szóló 2010. évi CLXXXII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslatot, és ahhoz a bizottság 30 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül, valamint egy tartózkodás mellett összegző módosító javaslatot és összegző jelentést nyújtott be. Az összegző módosító javaslat tartalmazza a Nemzeti összetartozás bizottsága által javasolt, főként érdemi és technikai módosításokat, amelyeket bizottságunk is támogatott. Továbbá a Törvényalkotási bizottság saját módosító javaslatát is megtaláljuk benne, amely a szövegpontosításon túl arra tesz javaslatot, hogy a magyar-magyar kapcsolat építését, illetve elmélyítését szolgáló nemzetpolitikai célú Határtalanul! program fedezete a Bethlen Gábor Alapban kerüljön biztosításra. Tisztelt Képviselőtársaim! Az előttünk fekvő törvényjavaslat egy átfogó felülvizsgálat eredménye, amely döntően a kormányzati struktúra átalakításával függ össze, pontosabban az egyházi és nemzetiségi támogatások kifizetését is a Bethlen Gábor Alap végzi majd el a jövőben. Annak érdekében, hogy a feladatok ellátásának a törvényi alapja megteremtésre kerüljön, kérem, támogassák szavazatukkal az előterjesztés elfogadását. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok soraiban.)

BÓNA ZOLTÁN, a Törvényalkotási bizottság előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Tájékoztatom önöket, hogy a Törvényalkotási bizottság 2019. december 5-én tartott ülésén megtárgyalta a családvédelmi akciótervvel összefüggő egyes törvények módosításáról szóló T/8013. számú törvényjavaslatot. Az összegző módosító javaslatot és az összegző jelentést a bizottság a házszabály 46. §a alapján 26 igen szavazattal, 1 nem ellenében, 2 tartózkodás mellett elfogadta. Tisztelt Országgyűlés! Az előttünk fekvő törvényjavaslat olyan módosításokat tartalmaz, amelyek érintik többek között a gyermekvédelmi szakellátást, az idősgondozást, a rehabilitációs szolgáltatást és a családpolitika területét is. A módosítás egyik fő célja az európai uniós jognak és jogharmonizációs kötelezettségeknek való megfelelés biztosítása, másrészt az egységes jogalkalmazás megteremtése, végül az adatvédelmi szabályok pontosítása. A törvényjavaslat a kormány 2010 óta fennálló társadalmi céljait szolgálja, azaz a gyermeket nevelő családok helyzetének javítását, a valóban rászorulók megsegítését, valamint a nagyszülői gyermekgondozási díjban részesülő munkavállalók védelmét. A családvédelmi akciótervnek köszönhetően a kormány sikeresen nyújt segítséget a gyermekvállaláshoz, a gyermekneveléshez, és a továbbiakban is a kormány feladata, hogy minden segítséget és támogatást megadjon a családoknak. Erre pedig azért van lehetőség, mert a magyar gazdaság jól teljesít.

Tisztelt Ház! Kiemelt célunk, hogy folyamatosan javítsuk a magyar családok helyzetét, ezért fontosnak tartjuk a további családvédelmi akciótervvel összefüggő egyes törvények módosítását és minden olyan változtatást, ami segítséget nyújt a magyar családoknak. Mindezek tükrében kérem tisztelt képviselőtársaimat, hogy támogassák a törvényjavaslatot. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

BÓNA ZOLTÁN, a Törvényalkotási bizottság előadója: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Tájékoztatom önöket, hogy a Törvényalkotási bizottság 2019. december 5-én tartott ülésén megtárgyalta az egyes vagyongazdálkodási tárgyú törvények módosításáról, valamint egyes vagyongazdálkodást érintő rendelkezésekről szóló T/8033. számú törvényjavaslatot. Az összegző módosító javaslatot és összegző jelentést a bizottság a házszabály 46. §-a alapján 24 igen szavazattal, 2 nem ellenében, 5 tartózkodás mellett elfogadta. Tisztelt Országgyűlés! Az önök előtt fekvő törvényjavaslat alapvető célja, hogy a jogalkalmazói tapasztalatok alapján az egységes jogértelmezés érdekében szükséges módosító rendelkezéseit megalkossa, valamint az elmúlt időszakban a nemzeti vagyont, a vagyongazdálkodás szereplőit érintően bekövetkezett változásokat a javaslatban szereplő jogszabályokon átvezesse. A törvényjavaslat a vasúti telekalakítási eljárás részletes szabályait fekteti le, valamint módosítja a vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvényt is. A javaslat több, a vagyonkezelői jogviszonyra és a nemzeti vagyon használatára vonatkozó szabályt is módosít, melyek legfőbb célja az adminisztratív terhek csökkentése. Egyebek mellett a törvényjavaslat a szerencsejáték-szervezés állami felügyeletéért felelős miniszter ellenőrzési kötelezettségének teljesítését segíti, valamint törvényi szinten rögzíti a gyakorlatban alkalmazott nyilvántartási értéken történő elszámolást az állami vállalatok átalakulása esetén, megalkotja a vagyonjogi szabályokat a központi költségvetési szervek által a feladatellátási kötelezettség és az ahhoz szükséges vagyon gazdasági társaság általi, jogutódlással történő átvételéhez.

(12.20)

Tisztelt Ház! Mindössze néhány elemét említettem meg az előttünk fekvő törvényjavaslatnak, melyek azt gondolom, pozitív és előremutató rendelkezések, ezért kérem tisztelt képviselőtársaimat, hogy támogassák a javaslatot. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

BÓNA ZOLTÁN, a Törvényalkotási bizottság előadója: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Tájékoztatom önöket, hogy a Törvényalkotási bizottság 2020. június 11-én tartott ülésén megtárgyalta az egyes törvényeknek az örökbefogadások elősegítésével összefüggő módosításáról szóló T/10516. számú törvényjavaslatot. Az összegző módosító javaslatot és összegző jelentést a bizottság a házszabály 46. §-a alapján 27 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül, 1 tartózkodás mellett elfogadta. Tisztelt Országgyűlés! Az előttünk fekvő törvényjavaslat célja az örökbefogadások előkészítésének hatékonyabbá tétele, az örökbe fogadni szándékozók adminisztrációs terheinek csökkentése, valamint az örökbefogadásban érintettek jogbiztonságának növelése. A kormány tehát meg kívánja teremteni a lehetőségét annak, hogy az örökbefogadást tervező személyek, valamint az örökbefogadásra váró gyermekek minél gyorsabban egymásra találhassanak. Ahhoz, hogy a szerető családban való nevelkedés lehetősége és ezáltal a minőségi élet feltételei minél több gyermek számára elérhetővé válhasson, elengedhetetlen az örökbefogadás jelenlegi szabályainak módosítása. Az elérendő cél nem más, mint a sikeres örökbefogadások számának növelése, valamint ennek elősegítése, mely minden esetben a gyermekek érdekeinek szem előtt tartásával történik.

A törvényjavaslat az alábbi módosításokat vezetné be. A gyermekek örökbefogadását elősegítő intézkedések. A gyermek örökbe fogadhatóvá válása szempontjából lényeges változás, hogy az ideiglenes hatályú elhelyezés időtartama beszámít az örökbe fogadhatóvá nyilvánításhoz szükséges időtartamba. Ez lehetővé teszi, hogy a gyermek örökbefogadhatóságának feltételét a családból történő kiemelésétől kezdődően vizsgálja a gyámhatóság, ami elősegíti a törvényi feltételek teljesülése esetén a gyermek minél korábbi életkorban történő örökbefogadását. A szülői kapcsolattartás teljes hiánya esetén az örökbe fogadhatóvá nyilvánítás feltételeként előírt jelenlegi fél év időtartam három hónapra, rendszertelen kapcsolattartás esetén egy évről nyolc hónapra csökken. Az örökbe fogadhatóvá nyilvánítás hatálya két évről négy évre emelkedik.

Az örökbe fogadni szándékozókat érintő változások. Az örökbe fogadni szándékozók szempontjából szigorúbb előírás, hogy a körülményeik tekintetében a valóságnak megfelelő információkat kell szolgáltatniuk. Az örökbe fogadni szándékozók számára könnyítést jelenthet, hogy az alkalmassági eljárás során jelenleg kötelezően elvégzendő örökbefogadói tanfolyam, melynek célja, hogy segítse az örökbefogadásra történő felkészülést, önkéntesen és ingyenesen igénybe vehetővé válik.

(17.30)

Az örökbe fogadni szándékozók számára segítséget nyújt az évente legalább tíz nap munkavégzés alóli mentesítés a gyermekkel történő ismerkedés érzékeny időszakában. A módosítás tágabb lehetőséget biztosít az idősebb örökbe fogadni szándékozóknak: ha az örökbe fogadható gyermek betöltötte a 3. életévét, ebben az esetben az örökbe fogadó szülő és a 3. életévét betöltött gyermek életkora között a legfeljebb 45 év helyett 50 év lehet a korkülönbség.

Az örökbefogadást követő könnyítések: kérelemre kedvezményesen honosítható lesz az a kiskorú nem magyar állampolgár, akit magyar állampolgár fogadott örökbe, ugyanis az örökbe fogadott gyermek érdekét szolgálja, ha a Magyarországon elismert örökbefogadás által minél könnyebben a magyar állampolgárságú szüleivel azonos állampolgárságot tud szerezni. Álláspontom szerint a javaslat a gyermekek érdekeit szem előtt tartva szabályozza az átalakítás kapcsán érintett kérdéseket, így a megvalósuló, az örökbefogadást tervező személyek, valamint az örökbefogadásra váró gyermekek számára egyaránt előnyös változások kellő biztonsággal mehetnek végbe. Az említettek tükrében látjuk, hogy a kormány elkötelezett az iránt, hogy biztosítsa a jogszabályi lehetőségeket ahhoz, hogy a meghatározott feltételek fennállása esetén minél több gyermek észszerű határidőn belül szerető családban nevelkedhessen.

Mindezekre tekintettel a javaslat támogatandó. Köszönöm szépen a megtisztelő figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiban.)

BÓNA ZOLTÁN, a Törvényalkotási bizottság előadója: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Tájékoztatom önöket, hogy a Törvényalkotási bizottság 2020. június 11-én tartott ülésén megtárgyalta az Erzsébet-táborokról szóló T/10521. számú törvényjavaslatot. Az összegző módosító javaslatot és az összegző jelentést a bizottság a házszabály 46. §-a alapján 22 igen szavazattal, 9 nem ellenében és 1 tartózkodás mellett elfogadta.Tisztelt Országgyűlés! Az előttünk fekvő törvényjavaslattal a kormány az igen sikeres, országos jelentőségű táboroztatási program, az Erzsébet-táborok megvalósítását, valamint az e feladatokért 2016 óta felelős Erzsébet a Kárpát-medencei Gyermekekért Alapítvány hosszú távú működését kívánja biztosítani. Az Erzsébet-táborok programjain 2016-ban közel 90 ezren vettek részt, 2017-ben ez a szám már meghaladta a 100 ezret, 2018-ban több mint 126 ezerre emelkedett a résztvevők száma, 2019-pedig összesen mintegy 130 ezres összlétszámról beszélhettünk.

Az alapítvány hosszú távú koncepció mentén szervezi a táborokat és a programokat, amelyek jellemzően a tulajdonában lévő zánkai és fonyódligeti táborhelyeken valósulnak meg. Az Erzsébet-táborok napközis és ottalvós táborai esetén egyaránt megjelenik a magyarság és honismeret, a sport, a tudományok és a kultúra, valamint a kereszténység témaköre a programok során. A gyermekek érdeklődési körüknek megfelelően válogathatnak ezek közül, így lehetőség nyílik a látókör szélesítésére, akár egy-egy tehetségígéret felismerésére is. Valamennyi Erzsébet-táborban biztosított a napi teljes ellátás is, és garantáltak a tartalmas, élménydús programok. Egy gyermek az Erzsébet-táborok nélkül nehezen juthatna hozzá egy helyen ennyi különféle programhoz és játékos aktivitáshoz, a táboroztatási program viszont mindent házhoz visz.

A törvényjavaslat a teljesség igénye nélkül több ponton szabályozza a táborok szervezésével kapcsolatos jogi kérdéseket.

(17.50)

Az értelmező rendelkezéseken keresztül a tábor szervezésével és finanszírozásával kapcsolatos alapvető fogalmak egyértelműen rögzítésre kerülnek, melyek ezáltal a közfeladat pontos meghatározását s azon feladatok elképzelések szerint történő megvalósulását célozzák. Meghatározza az Erzsébet-táborok fogalmát és típusait: napközi, ottalvós, illetve családi táboroztatás, rögzíti a táborozás mint közfeladat ellátására hivatott szervezet közhasznú jogállását, valamint elősegíti a közfeladat magas színvonalon történő ellátását, továbbá a közpénzek hatékonyabb felhasználását. Meghatározza az állami költségvetési támogatás évi rendszerességgel történő biztosítását, mely a kiemelt közfeladat-ellátáshoz szükséges. Nevesíti a táborok szervezésével összefüggésben kezelhető személyes adatok körét, mely összhangban áll az irányadó adatvédelmi rendelkezésekkel.

Tisztelt Ház! Az előttünk fekvő javaslat a közfeladat-ellátás hatékonyságának növelését célozza, továbbá láthatjuk, hogy a kormány kiemelt közfeladatként tekint a gyermekek testi, szellemi és lelki fejlődését biztosító Erzsébet-táborokra. Mindezekre tekintettel a javaslat támogatásra érdemes. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiból.)

BÓNA ZOLTÁN, a Törvényalkotási bizottság előadója: Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Tájékoztatom önöket, hogy a Törvényalkotási bizottság 2020. december 3-án tartott ülésén megtárgyalta a Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága Európai Unióból történő kilépésére tekintettel az Egyesült Királyság állampolgárai valamint családtagjaik tartózkodási jogáról szóló T/13652. számú törvényjavaslatot. Az összegző módosító javaslatot és az összegző jelentést a bizottság a házszabály 46. §-a alapján 35 igen szavazattal, egyhangúlag elfogadta.Tisztelt Országgyűlés! Idén december 31-én jár le az Európai Unió és az Egyesült Királyság közötti kilépési megállapodás átmeneti időszaka. Ez többek között azzal járna, hogy azok a brit állampolgárok, akik eddig hazánkban az uniós jog kedvezményes szabályaival élve szereztek letelepedési engedélyt, jövőre már nem gyakorolhatnák tovább az ehhez fűződő jogaikat, és nem uniós állampolgárokként, harmadik országból érkező személyként kellene újból letelepedési engedélyt szerezniük.

Ezen probléma megoldására született az általunk tárgyalt javaslat, ami egy egyéves átállási időszakot biztosít az érintettek számára, amely alatt kedvezményes módon szerezhetnek letelepedési engedélyt. A kedvezmény egyrészt az eljárás költségmentességében, másrészt pedig abban nyilvánul meg, hogy az eljárásban nem vizsgálják sem a korábbi tartózkodás hosszát, sem a lakhatásra, megélhetésre és egészségügyi biztosításra, valamint a Magyarország érdekére vonatkozó feltételek fennállását, hisz nagyrészt régóta itt élő, a magyar társadalomba kellően integrálódott személyekről van szó. A javaslat tartalmazza a korábban megszerzett okmányok ideiglenes használatának rendjét, és azokat a vízummentességi szabályokat is, amelyek a 2020. december 31e után hozzánk érkező brit állampolgárokra vonatkoznak.

Tisztelt Képviselőtársaim! A javaslat jó időben ad jó választ az Egyesült Királyság Európai Unióból történő kilépésével kapcsolatban felmerülő problémára, ami nemcsak az érintettek, de a két ország viszonyának szempontjából, sőt a Nagy-Britanniában élő honfitársaink szempontjából is jelentőséggel bír. Az elhangzottakra tekintettel a benyújtott javaslat támogatandó. Köszönöm szépen.

(13.20)

BÓNA ZOLTÁN, a Törvényalkotási bizottság előadója: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Tájékoztatom önöket, hogy a Törvényalkotási bizottság a 2020. december 3-án tartott ülésén megtárgyalta az egyes elkobzott dolgok közérdekű felhasználásáról szóló 2000. évi XIII. törvény módosításáról szóló T/13664. számú törvényjavaslatot. Az összegző módosító javaslatot és összegző jelentést a bizottság a házszabály 46. §-a alapján 34 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül, 2 tartózkodás mellett elfogadta.Tisztelt Országgyűlés! Az Országgyűlés az első Orbán-kormány ideje alatt, 2000-ben elfogadta az egyes elkobzott dolgok közérdekű felhasználásáról szóló 2000. évi XIII. törvényt. A törvény célja az volt, hogy a hatósági elkobzás útján állami tulajdonba került egyes dolgok ne csak kampányszerűen jussanak el a rászorultakhoz, továbbá, hogy az eljuttatás a különböző érdekek, különösen a szellemi tulajdon tulajdonjogában megsértett jogosult érdekének megfelelő figyelembevétele mellett történjen. A törvénynek köszönhetően a büntetőeljárás és a szabálysértési eljárás során elkobzott egyes dolgok, tárgyak felhasználhatók jótékony, karitatív célokra. Sok esetben előfordul, hogy például hamis márkajelzésű ruhaneműk, játékok kerülnek elkobzásra. Ezek az úgynevezett márkátlanítás után a rászorulók részére adományként kioszthatók.

Az elmúlt húsz év során évente átlagosan 100 millió forint értékű adomány jutott el így a rászorulókhoz. A törvény nélkül a lefoglalt tárgyak sajnos megsemmisítésre kerülnének, és ezzel megfosztanánk a segítségre szorulókat a támogatásoktól.

Az egyes elkobzott dolgok közérdekű felhasználásáról szóló törvény elfogadása óta több mint húsz év telt el. A módosítás napjainkban szükségessé vált. Az előttünk fekvő törvényjavaslat lehetőséget teremt arra, hogy az elkobzott dolgoknak, tárgyaknak ne csak az egyéni szükségleteket meg nem haladó mértékű juttatása valósulhasson meg, mint ahogy ez eddig történt, hanem az intézményi szintű felhasználásra is sor kerülhessen.

A törvényjavaslat által a karitatív szervezetek intézményein keresztül lehetővé válik, hogy az elkobzás útján állami tulajdonba került nagyobb értékű, illetve jellegében nem egyéni felhasználásra méretezett dolgok is felhasználásra kerülhessenek a rászorulók érdekében.

Ebben az esetben olyan elkobzott tárgyakra, eszközökre lehet gondolni, melyeket egyébként az úgynevezett nagyfelhasználóknak készítettek. Ilyen lehet például egy üzem gépe, berendezése, vagy állami tulajdonba került gépjárművek, amelyeket bűncselekmény elkövetésére használtak fel. A hatályos jogszabályok jelenleg nem engedik, hogy ezeket a karitatív szervezetek használják fel.

Tisztelt Ház! A javaslat a karitatív szervezetek visszajelzései és gyakorlati tapasztalatai alapján, az elmúlt húsz év tanulságait figyelembe véve került kidolgozása.

A benyújtott javaslat támogatandó, mivel az bővíti a karitatív felhasználás körét, és megteremti annak a lehetőségét, hogy a karitatív szervezetek intézményein keresztül nagyobb értékű dolgok és tárgyak is karitatív célú felhasználásra kerüljenek, segítve ezzel is a rászorulókat. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)

BÓNA ZOLTÁN, a Törvényalkotási bizottság előadója: Nagyon szépen köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Tájékoztatom önöket, hogy a Törvényalkotási bizottság 2021. december 9-én tartott ülésén megtárgyalta az egyes energetikai és közlekedési tárgyú, valamint kapcsolódó törvények módosításáról szóló T/17439. számú törvényjavaslatot. Az összegző módosító javaslatot és az összegző jelentést a bizottság a házszabály 46. §-a alapján 23 igen szavazattal, 8 nem szavazat ellenében, 1 tartózkodás mellett elfogadta.

Tisztelt Ház! A törvényjavaslat energetikai tárgyú törvények módosítására vonatkozó része az elmúlt időszak jogalkalmazói, hatósági tapasztalataira, az energiaszektorban végbement változásokra és végrehajtott intézkedésre tekintettel vált szükségessé. A törvényjavaslat a vasúti, hajózási, légi közlekedési és közúti közlekedési szakterületen szükségessé vált módosításoknak a hatályos szabályozáson történő átvezetése érdekében készült, továbbá hazánk jogharmonizációs kötelezettségének való megfelelését is szolgálja, valamint kodifikációs és jogtechnikai pontosításokat tartalmaz.

Az előttünk fekvő törvényjavaslat módosításokat tartalmaz közlekedési tárgyú törvényjavaslatokkal kapcsolatban, amelyek közül kiemelnék néhányat.

A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény módosítása tekintetében a módosítás célja a közúthálózat fejlesztése során a gyakorlatban felmerült problémák orvoslása, valamint a járműforgalmazók által értékesített új járművek forgalomba helyezésének egyszerűsített eljárását segítő szabályozás pontosítása.

(20.20)

Magyarország közlekedési hálózata folyamatosan bővül és fejlődik. A közlekedési beruházások megvalósítása és a közlekedési infrastruktúra során a gyakorlatban rendszeresen felmerülnek olyan kérdések, amelyek rendezése a hatályos jogszabályok módosítását igényli. A módosítások elsősorban a közlekedési infrastruktúra fejlesztésének, hatékonyságának növelését, a beruházások megvalósításának gyorsítását és egyszerűsítését célozzák, valamint összefüggnek európai uniós tagságunkkal is. A közlekedési hálózatok megfelelő műszaki állapota nemcsak a magyar embereknek és a vállalkozásoknak fontos, de az egész gazdaságnak is.

Tisztelt Képviselőtársaim! Az elhangzottak ismeretében a benyújtott törvényjavaslat támogatandó. Köszönöm szépen a megtisztelő figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiban.)

BÓNA ZOLTÁN, a Törvényalkotási bizottság előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Tájékoztatom önöket, hogy a Törvényalkotási bizottság 2021. december 2-án megtárgyalta az egyrészről az Európai Unió és tagállamai és másrészről Ukrajna között a közös légtér létrehozásáról szóló megállapodás kihirdetéséről szóló T/17431. számú törvényjavaslatot. Az összegző módosító javaslatot és összegző jelentést a bizottság a házszabály 46. §-a alapján 29 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül, 2 tartózkodás mellett elfogadta.

Tisztelt Ház! Jelen nemzetközi szerződés megnyitja az utat az EU és Ukrajna közötti közös légi közlekedési térség létrehozásához, amely az olyan fontos területeken, mint a repülésbiztonság a biztonság és a légiforgalom-irányítás közös, magas színvonalán alapul. Mindez elősegíti a piacra jutást, és új lehetőségeket kínál a fogyasztók és a légitársaságok számára mindkét oldalon. Ukrajna egyre fontosabb légi közlekedési piac az EU számára, mivel 2019-ben a tizenharmadik legnagyobb EU-n kívüli piac volt 9,8 millió utassal. A megállapodás része, hogy valamennyi uniós légitársaság közvetlen járatokat tud üzemeltetni az EU bármely pontjáról Ukrajna bármely repülőterére, és ez fordítva is áll az ukrán légitársaságok számára. Az Ukrajna és EU közötti járatokra vonatkozó minden korlátozás megszűnik, a nyílt és tisztességes versenyre vonatkozó rendelkezések pedig egyenlő feltételeket garantálnak.

Tisztelt Képviselőtársaim! Az elhangzottakra tekintettel a benyújtott javaslat támogatandó. Köszönöm szépen.