Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

DR. VÖLNER PÁL igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Az Európai Bíróság 2017. szeptember 6-án kihirdetett ítélete lezárta azt az eljárást, amelyet Magyarország és Szlovákia kezdeményezett a menedékkérők kötelező áthelyezéséről szóló határozat érvényességére vonatkozóan. Ez a határozat eredetileg 120 ezer menedékkérő szétosztását célozta. A bíróság úgy foglalt állást, hogy a 2015 őszén fennálló körülmények között az uniós jognak megfelelő volt e határozat elfogadása mind eljárásjogi, mind tartalmi szempontból.

Az ítéletet a magyar kormány tudomásul veszi, annak ellenére, hogy számos ponton nem győzte meg a bíróság érvelése. A bíróság ítéleteinek elfogadása azonban az Európai Uniónak olyan alapvetése, amelyet természetesen mint uniós tagállam Magyarország is tiszteletben tart.

Ha a bíróság elfogadta volna érveinket, és megsemmisíti a kvótahatározatot, akkor most felesleges lenne minden további erőfeszítés az Európai Bizottság részéről, mert a kötelező kvóták ügye akkor és ott megbukott volna. Így azonban a Bizottság újult erővel lép fel egyes tagállamok ellen, még annak ellenére is, hogy a 2015-ben két évre elfogadott kvótahatározat alkalmazása 2017. szeptember 26-án lejár.

A menedékkérők kötelező áthelyezése kapcsán tehát a következő jogi csatára a Bizottsággal kerül sor, kivéve, ha a Bizottság belátja, hogy a kvótahatározatot már nincs értelme sem Magyarországon, sem az ugyancsak eljárás alá vont Csehországon és Lengyelországon számonkérni. Nemcsak azért, mert a határozat alkalmazása pár napon belül lejár, de azért sem, mert a többi tagállam sem teljesítette a határozat alapján a fennálló áthelyezési kötelezettségének döntő részét, azaz a határozat mindenképpen kudarcot jelent az Unió szempontjából. Ezt jól érzékelteti az, hogy az összes előírt áthelyezési kötelezettségnek alig több mint negyede teljesült az elmúlt két évben.

A kötelezettségszegési eljárásban a Bizottság azt kifogásolja, hogy Magyarország nem hajtja végre a kvótahatározatot. Magyarország viszont azt kifogásolja, hogy a Bizottság miért csak három tagállammal szemben lép fel, amikor azt szinte egyetlen tagállam sem teljesíti. A kettős mérce tehát érvényesül. Ugyancsak kifogásoljuk azt, hogy a Bizottság az eljárást lefolytatta, a szokásos határidők lerövidítésével és folyamatos, nyilvánosság előtt történő üzengetéssel.

Az eljárásjogin kívül vannak tartalmi jellegű érveink is. Az Unió alapszerződésében szerepel a nemzeti alkotmányos identitás védelme, ami a magyar kormány álláspontja szerint kizárja, hogy Magyarország olyan kötelezettségeket vállaljon és olyan kötelezettségek terheljék, amelyek az alkotmányos identitás részét képező népesség külső eredetű megváltoztatását eredményezhetik. Itt kiegészítésképpen annyit, hogy nem homogenitásról beszélünk, hanem az identitás sokkal szélesebb körű fogalom.

A Bizottság a kvótahatározattal párhuzamosan még 2016-ban az uniós menekültügyi rendszer reformjára tett javaslatok keretében felvetette egy állandó áthelyezési mechanizmus létrehozását. Ennek lényege: ha egy tagállamba egy előre meghatározott küszöbértéknél nagyobb számú menekült érkezik, akkor egy meghatározott mértékig valamennyi tagállam számára kötelező volna az átvétel e tagállamból. Magyarország ezt a javaslatot természetesen nem támogatja, ahogy nem támogatja számos más tagállam sem, többek között Lengyelország, Csehország, Szlovákia, Lettország, Litvánia, Románia.

A tárgyalások e tekintetben lényegében megrekedtek, bár a Bizottság és egyes tagállamok továbbra is szorgalmazzák annak elfogadását. Magyarország a tárgyalások során mind szakértői, mind politikai szinten egyértelművé tette, hogy nem ért egyet egy rosszul értelmezett szolidaritás kierőszakolt megvalósításával, és régóta követett elvi megfontolások miatt a menedékkérők kötelező elosztását szolgáló mechanizmus kialakítását nem tartja járható útnak a migráció területén. Kérem válaszom elfogadását. (Taps a kormánypártok soraiban. - Dr. Józsa István tapsol.)