Felszólalás adatai

DR. GÉCZI JÓZSEF ALAJOS, a mentelmi, összeférhetetlenségi és mandátumvizsgáló bizottság alelnöke, a kisebbségi vélemény ismertetője: Elnök Úr! Tisztelt Ház! Némileg zavarban kezdem ezt a felszólalásomat. Ezt talán az magyarázza, hogy azért a Rákosi-rendszer óta országgyűlési képviselőket nem tartóztattak le ebben az országban. (Derültség.) És amit itt az imént önök műveltek, erről az a véleményem - és gondolom, nem vagyok vele egyedül -, hogy (Dr. Répássy Róbert: A tárgyra!) a jogállamnak a gyanú alá vont személyek esetében is érvényesülnie kell. (Nagy zaj. - Az elnök csenget.)

Az iménti ügyre rátérve, ebben a három ciklusban, amit a szabad Magyarországon töltöttünk, mindegyik mentelmi bizottság elnöke elmondta azt - Oláh Sándor is, jómagam is az előző ciklusban, és Isépy Tamás úr is mondogatta elég sűrűn -, hogy a mentelmi bizottság nem bíróság, nem vizsgálóbizottság, aminek nem lehet feladata, hogy az alapos gyanút vizsgálja, és az sem lehet feladata, hogy a bűnösséget megítélje.

Az viszont feladata, mert a választók erre hatalmazták föl, hogy csak akkor döntsön, ha politikai felelősségének, a választók által ráruházott felelősségének megfelelően, lelkiismeretesen tud dönteni. Itt egy kicsiny kis ügyről van szó az előbbihez képest, egy 60 fős egyesületnél a számviteli törvénynek a vétség kategóriájába tartozó megsértéséről. Azonban itt is az a helyzet, mint az előzőben, hogy a bizottság abba a helyzetbe került - és valószínűleg nem véletlen, hogy egy bizottsági ülésen két alkalommal is -, hogy úgy ítélte meg, az elébe került ügyészi irat nem elegendő arra, hogy nyugodt lelkiismerettel döntsön.

Ezért megkértük volna a legfőbb ügyész urat - nem akartuk őt odahívni a bizottsághoz, hiszen ilyen kis üggyel nem akartuk őt fárasztani -, hogy egészítse ki ezt a beadványát, ezt az átiratát néhány részlettel, amely például megmagyarázta volna, hogy mi is ez. Mert amit ő átírt, abból az sem derült ki, hogy ez micsoda, forog-e vagy tolják. Az derült ki belőle, hogy voltak benne minősítések, és a végén volt benne egy viszonylag kis súlyú gyanúsítás.

(21.30)

Az előző ciklusban többször is előfordult, hogy levelet írtunk a legfőbb ügyész úrnak, Györgyi Kálmán volt akkor a legfőbb ügyész, amikor megkértük, éppen egyszer például Haller Zoltán esetében is, hogy egészítse ki ezt az indítványt, mert ez nem elegendő arra, hogy a lelkiismeretünk teljes nyugalmával tudjunk ajánlást tenni.

Hasonlóképpen előfordult az előző ciklusban az is, hogy a bíróságot kértük meg, talán közölné azt is, hogy miről van szó, amikor valakinek becsületsértés, rágalmazás ügyében a mentelmi jogát fel akarja függesztetni. És mindegyik esetben az volt a gyakorlat, hogy mind a bíróság, mind az ügyészség megküldte az általunk megkért iratokat, kiegészítő tájékoztatást. Ez a kicsiny kis vágyunk volt nekünk ebben a paritásos bizottságban, ami már régen nem paritásos, mert a MIÉP-es képviselővel ez a bizottság is többségi bizottságként működik az elmúlt három és fél évben. Ezt az indítványunkat azonban elutasította ott a többség, és ezért nem voltunk abban a helyzetben, hogy ezt a kérdést tovább mérlegeljük. (Folyamatos zaj.)

Másrészt pedig, az átirat alapján mi csak azt tudjuk megállapítani, hogy egy olyan cselekménysorozatról lehet szó, ami nagyon kis súlyú, és ezért ezt nyugodtan lehet minősíteni az Országgyűlés tekintélyét gyengítő indítványnak ebben a formában, és zaklató jellegűnek is annak kis súlya miatt. Ráadásul ez a cselekmény, amit itt gyanúként megfogalmaz az átirat, a vonatkozó törvény szerint csakis szándékosan, károkozás szándékával követhető el. Erre a szándékosságra semmiféle utalás nincs ugyancsak az indítványban.

Ezért mi azt javasoljuk az Országgyűlésnek a kisebbség nevében, hogy ezt a mentelmi jogot, Faragó Péter mentelmi jogát ezen átirat alapján, amely előttünk van, ne függessze fel.

Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiban.)