Felszólalás adatai

HARRACH PÉTER szociális és családügyi miniszter: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Úr! Örülök én is, hogy a rokkantsági nyugdíjazás már nem eszköze a munkanélküliség kezelésének. A fogyatékossággal élő emberek többségének helyzetén akkor tudunk igazán javítani, ha a foglalkoztatási rehabilitáció eszköztárát használjuk ehhez.

A foglalkoztatási rehabilitációs eljárás célja, hogy elősegítse a munkába állást azoknál a munkanélkülieknél, akiknél a munkaképesség-csökkenés mértéke a 40 százalékot eléri. Ebbe a körbe kerülhet az a munkanélküli is, aki orvos szakértői véleménnyel nem rendelkezik, de foglalkozás-egészségügyi szakellátó hely szakvéleménye alapján megállapítható, hogy munkavállalási és munkahely-megtartási esélyei testi és szellemi károsodása miatt csökkentek.

A foglalkoztatási rehabilitációs eljáráson belül tárja fel a munkaügyi központ kirendeltsége - figyelembe véve a foglalkozás-egészségügyi szakvéleményt - a munkanélküli egészségi állapotával összefüggő, elhelyezkedését gátló körülményeket. Itt kerül megállapításra, hogy a megváltozott munkaképességű munkanélküli foglalkoztatása milyen szolgáltatás vagy támogatás nyújtásával segíthető elő. Szükség esetén szakértők, valamint a munkaügyi központ foglalkoztatási rehabilitációs munkacsoportjának bevonásával történik meg a javaslattétel. Amennyiben a megváltozott munkaképességű munkanélküli szakmai gyakorlata, iskolai végzettsége miatt nem közvetíthető képesítésének megfelelő munkakörbe, lehetősége van a Munkaerő-piaci Alapból támogatott képzésen való részvételre is.

A regionális munkaerő-fejlesztő és -képző központok - így többek között a székesfehérvári is - a megváltozott munkaképességű személyek számára biztosítanak támogatott képzéseket, melyek hozzájárulnak a munkaerőpiacon való könnyebb érvényesüléshez, az esélyegyenlőség megvalósításához. Ezen túlmenően a munkáltatók érdekeltségének elősegítését célozza a rehabilitációs foglalkoztatás bővítését szolgáló támogatás, amit az a munkáltató vehet igénybe, amelyik olyan munkanélküli foglalkoztatását vállalja, akinek munkaképessége legalább 40 százalékban csökkent, és többek közt nem részesül rokkantsági nyugdíjban, baleseti rokkantsági nyugdíjban, rendszeres szociális járadékban, tehát abba a körbe esik, amelyet az interpellációjában a képviselő úr megnevezett.

Mindezen szolgáltatásokon túl a Szociális és Családügyi Minisztérium bővíteni kívánja a munkaügyi központokon belül megvalósuló rehabilitációs tevékenységet, ezért 2001-ben pályázati úton lehetőséget biztosított rehabilitációs információs centrum létrehozására, hét újabb ilyen centrum kezdi meg majd a működését.

A foglalkoztatási rehabilitációs rendszer fejlesztése során elsősorban az aktív munkaerő-piaci eszközöket kell előtérbe helyezni. A rehabilitációs alaprészből közel 2 milliárd forintot rehabilitációs munkahelyek létrehozására és megtartására fordítunk; a megváltozott munkaképességű személyek védett munkahelyen megvalósuló foglalkoztatására 2001. szeptember 30-ig dotáció formájában közel 18 milliárd forintot fordított a központi költségvetés, amely közel 30 ezer munkahely folyamatos megtartását biztosította.

Kérem képviselő urat, fogadja el válaszomat. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

(14.50)