Felszólalás adatai

DR. SCHVARCZ TIBOR (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Miniszter Úr! Ma lázadásközeli helyzet van az egészségügyben. A kétségbeesett egészségügyi dolgozóknak, orvosoknak, akik a betegellátás színvonalát féltik, nem maradt más esélyük, mint a nyilvánossághoz fordulni.

A jelenlegi egészségügyi miniszter lezárt, elfogadott kétéves költségvetéssel vette át a tárcát, remény sem volt arra, hogy több pénz kerül a rendszerbe. Ebből csak ígéretre, optimista hangú retorikára, píárra futotta, de ezzel nem lehet betegeket gyógyítani, bért fizetni. Erre hamar rájöttek a Baleseti Intézet orvosai, majd a többi kórházban is hasonló felismerésre jutottak. Ezt a miniszter hangulatkeltésnek, pánikkeltésnek, alaptalan riogatásnak nevezte, megfenyegette az orvosokat, idézem: "A traumatológiai ellátás félkatonai körülmények között kell hogy történjék, e téren semmiféle rebelliónak, demonstrációnak nincs helye." Majd a sajtót hibáztatta a közvélemény félrevezetése miatt. Majd hirtelen a tárca 61 millió forintot utalt át a Baleseti Intézetnek, bizonyára azért, hogy ne lehessen tovább pánikot kelteni. Vagy talán tényleg kevés volt a pénz? De mi lesz a többi országos intézettel? Mi lesz a többi kórházzal? Ők is kapnak hirtelen 61 millió forintot? Vagy oda ad a kormány pénzt, ahol botrány van?

Teljes kormányzati ciklusváltás történt az egészségügyi tárcán belül. A korábbi miniszter összes intézkedését az eddig ezekre költött milliókkal együtt kidobták az ablakon. Az új miniszter változtatást ígért. Ma már csak a miniszterelnök áll a minisztere mellett, de a miniszterelnök úr is az Aktuális című műsorban beismerte kormánya egészségpolitikai kudarcát. A szakma szereplői, a betegek csalódottak, kiábrándultak, reményüket vesztették, becsapva érzik magukat. A betegek sem kaptak mást, csak még jobban elkeseredett orvosokat, nővéreket, ha vannak még egyáltalán, rosszabb ellátást, drágább gyógyszereket. A Fidesz kormányzása alatt közel 30 milliárddal kell többet költeni a polgároknak gyógyszerre. A gyógyszerkassza megóvása, a gyógyszerártárgyalások nagy sikernek elkönyvelt megoldásai most odáig jutottak, hogy üres a kassza, és ha sürgősen nem tesznek bele 17 milliárd forintot, összeomlik a gyógyszerellátás, mert kevesebb pénzből nem lehet csodát művelni.

Még mielőtt a válaszában bárki elmondaná, mennyi pénz került a rendszerbe, megjegyzem, hogy az egészségügyi közkiadások reálértéke 2000-ben kevesebb volt, mint 1998-ban, holott a gazdasági növekedés lehetővé tette volna, hogy 172 milliárddal több jusson a betegek gyógyítására. Ezzel szemben az egészségügy részesedése a GDP-ből 5,5 százalékról 4,9 százalékra csökkent. A külön-külön milliárdosnak elmondott fejlesztések a zárszámadási törvényben összesen 10,6 milliárdot tesznek ki. A háziorvosoknak ígért többletpénz valójában mindösszesen 150 millió, a védőnői kasszából 250 millió forintot vettek el. Ezek az adatok az októberi kormányrendelet mellékletében megtalálhatók. Bármilyen nagy összegű konszolidációs ígéretet is tesz a miniszter úr, ezek nincsenek benne a zárszámadásban, nincsenek benne a költségvetésben, amelyről nemsokára szavazunk, csak parlamenten kívüli eszközökkel lehet ezt megoldani, ezekre nincs garancia, és valószínűleg csak ígérgetések.

A Kórházszövetség és az EGVE jelentése alapján 85 kórház igen komoly anyagi gondokkal küzd, a kórházaknak a 30 napon túli adósságállománya meghaladja a nyolcmilliárd forintot, és adósságállományuk havi közel egymilliárddal növekszik majd. A Fidesz-kormány sikerpropagandája azt mondja, hogy megemelték az alapdíjat 95 ezer forintra, igen, de közben az elérhető teljesítményt 15 százalékkal visszavették. Nyár óta ígérgetik a nővérek pótlékának a megemelését. Három éve a költségvetésben nincs semmi pluszpénz dologi kiadásokra. Tehát a forrásnövekedés így nem elégséges, csak arra futja, hogy a hozzátartozók a betegeknek vihetnek be gyógyszert, élelmiszert, idős betegeknél tisztasági pelenkát, betétet. Csak arra elég, hogy a lerobbant kórházakban megalázóan alacsony bérért ápolják, gyógyítsák őket kiégett, reményüket vesztett orvosok, nővérek.

Köztudott, hogy szakmánk csak kellő alázattal, szerénységgel művelhető, hiszen ez szolgálat. Helyette a miniszter úr konfliktusba keveredett a szakma összes szereplőjével, az orvosokkal, a nővérekkel, a Fekete Angyal-ügyben, a gyógyszerészekkel, a Magyar Orvosi Kamarával. Ma a legbetegebb az egészségügy. Ilyenkor konzíliumot kell összehívni. Mit jelent ez a politikában? Többpárti megbeszélést, társadalmi párbeszédet és közmegegyezést. Vagyis itt az ideje, hogy megkezdje, folytassa működését a Nemzeti Egészségügyi Kerekasztal, ezt kívánja a betegek érdeke is.

Köszönöm szépen. (Taps az MSZP és az SZDSZ soraiban.)