Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

JUHÁSZ HAJNALKA (KDNP): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A koronavírus-járvány jelentős kihívás elé állítja világszerte az országokat. A globális járvány negatív hatásai hazánkban is felülírták a korábbi gazdasági kilátásokat, így a magyar gazdaságpolitika elsődleges célja az eddig elért eredmények megőrzése, a munkahelyek védelme, új munkahelyek teremtése, a gazdaság védelme és újraindítása.Az elmúlt évek következetes gazdaságpolitikájának köszönhetően a koronavírus-járvány egy ellenálló, kiegyensúlyozott szerkezetű gazdaságot ért 2020 márciusában. A kormány célja éppen ezért, hogy a magyar gazdaság minél hamarabb visszaállhasson a korábbi, európai szinten is kiemelkedő növekedési pályára.

A gazdaság védelme és újraindítása mellett a magyar nemzeti értékek és a szuverenitásunk megőrzése is kiemelt fontosságú ahhoz, hogy hazánk minden tekintetben erős és biztonságos ország maradjon. Az Európát fenyegető bevándorlás, az azzal járó terrorveszély és a közbiztonságot érintő hátrányos következmények miatt továbbra is az egyik legfontosabb kihívás Magyarország és a magyar emberek biztonságának a fenntartása.

Magyarország az egyik legnagyobb nyomásnak kitett migrációs útvonalon fekszik, éppen ezért a kormány a közbiztonságra és honvédelemre szánt források összegét a következő évben is biztosítja. A törvényjavaslat értelmében a hazánk védelmére és biztonságára fordított kiadások 2010-hez képest több mint 984 milliárd forinttal növekednek.

Emellett fontosnak tartom kiemelni, hogy az üldöztetéstől és hátrányos megkülönböztetéstől szenvedő keresztény közösségek számára történő intézményes segítségnyújtás Európa és így Magyarország biztonsága szempontjából is elengedhetetlen. Az emberi biztonságot veszélyeztető tényezők közé tartozik a háború, a népirtás, az élelmiszerekhez, az egészséghez és a lakhatáshoz való jog tömeges csorbulása, akár csak a természeti katasztrófák okozta válsághelyzet. Ezen tényezők egyértelműen egybevágnak a menekültkérdés és a gazdasági migráció okaival. A Miniszterelnökség 2021. évi fejezeti kezelésű előirányzatai között kiemelt szakterületként, célként szerepel a „Hungary Helps” program, melynek pénzügyi hátterét a magyar kormány az elkövetkezendő évre is biztosítja. A program fő célja továbbra is az Európára nehezedő nemzetközi migrációs nyomás enyhítése és csökkentése, a helyben történő közvetlen humanitárius segítségnyújtáson keresztül.

A válságövezetekben élő veszélyeztetett, üldöztetést és szükséget szenvedő keresztény emberek és közösségek megsegítését, szülőföldön maradását, vallási, kulturális és gazdasági értelemben vett megmaradását a „Hungary Helps” program oktatási, humanitárius és újjáépítési projektjei oly módon szolgálják, hogy egyúttal a különböző vallási és etnikai csoportok közötti békés együttélést is erősítik.

Szakmai cél továbbá a nemzetközi közösségek figyelmének a felhívása a keresztényüldözés tényére és mértékére annak érdekében, hogy Magyarország mellett más kormányok és szervezetek is részt vegyenek a sürgős és határozott cselekvést igénylő humanitárius és értékmentő munkában.

A sikeres hazai és külföldi szemléletformálás elvárt eredménye tehát nem csupán a keresztények üldöztetésének a lehető legszélesebb körben való megismertetése és a humanitárius gondolkodás erősítése, hanem konkrét szerepvállalásra sarkallás és együttműködések életre hívása a segítségnyújtás jegyében.

Kiemelten fontosnak tartom felhívni a figyelmet az üldözött és hátrányos megkülönböztetést szenvedő keresztény fiatalok számára 2017-ben indított ösztöndíjprogramra, amely célja, hogy a hazájukban a felsőoktatásból kiszoruló keresztény fiatalok számára lehetőséget biztosítson felsőfokú tanulmányaik folytatására Magyarországon. A keresztény fiatalok képzése nemcsak a keresztény közösségek képzettségét, szaktudásának növelését, hanem  a „Hungary Helps” program célkitűzéseivel összhangban  a helyben boldogulást segíti elő, csökkentve ezzel az Európai Unióra nehezedő migrációs nyomást, ezentúl hosszú távon szorosabbra vonhatja a kibocsátó országok és a Magyarország közötti gazdasági kapcsolatokat is. A törvényjavaslat értelmében a 2021. évi előirányzat a „Hungary Helps” programhoz kapcsolódó támogatásokra 3 milliárd 800 millió forint összegű.

Tisztelt Képviselőtársaim! A következő évben több, nagy láthatóságot biztosító elnökségi feladatot lát el hazánk. Az Európa Tanács miniszteri bizottságának magyar elnökségére 2021. május és november között kerül sor. Az Európa tanácsi elnökség színvonalas lebonyolítása nemcsak kormányzati érdek, hanem lehetőség is számos magyar prioritás, nemzeti és nemzetpolitikai érdek megjelenítésére.

A regionális együttműködés keretében Magyarország 2021. július 1-jén veszi át a V4-elnökséget. A szakmai programok tervezetei elkészültek, a megvalósulásukhoz szükséges előkészületek már a 2021. év elején megkezdődnek a Külgazdasági és Külügyminisztérium tevékeny részvételével.

2021. évi kiemelt esemény lesz a novemberben megrendezésre kerülő „Budapesti fenntarthatósági expó és világtalálkozó 2021”, melynek célja a fenntartható fejlődési fordulat elősegítése a közép- és kelet-európai régióban, továbbá Magyarország térségbeli központi szerepének megszilárdítása a zöldgondolkodás terén. Szeretném felhívni a figyelmet, hogy 2015 decemberében a párizsi klímacsúcson konkrét vállalás történt a fejlődő országok klímafinanszírozására biztosítandó forrás tekintetében. A párizsi egyezményt aláíró Magyarország is vállalta az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának mérséklését, a globális felmelegedéshez való alkalmazkodás kérdéskörének a kezelését.

Az éghajlatváltozás szempontjából Magyarország helyzete egyedi, hazánk részesedése az üvegházhatású gázok világszintű kibocsátásából elenyésző. Az elmúlt 20 évben mindössze 21 ország volt képes gazdasági növekedésre úgy, hogy közben szén-dioxid-kibocsátását csökkentette. Magyarország, mások mellett Ausztria, Hollandia és Németország teljesítményét is felülmúlva, ezen országok közé tartozik.

Magyarország az Európai Unió 2030-as klíma- és energiapolitikai céljaival és irányaival összhangban alakította ki a 2018-2030 közötti időszakra vonatkozó, 2050-ig tartó időszakra is kitekintést nyújtó második nemzeti éghajlatváltozási stratégiát, amely értelmében 1990-hez képest 2050-ig 52-85 százalék közötti bruttó üvegházhatásúgázkibocsátás-csökkentést kell elérni. Ezen stratégia a hazai dekarbonizációs útiterv mellett tartalmazza a nemzeti alkalmazkodási stratégiát is, illetve a „Partnerség az éghajlatért” szemléletformálási tervet. A második nemzeti éghajlatváltozási stratégiában foglalt célok végrehajtása érdekében hároméves időszakra vonatkozó éghajlatváltozási cselekvési tervek készülnek.

(14.40)

Az első éghajlatváltozási cselekvési terv fontos feladata a költséghatékony, a fenntartható fejlődést leginkább támogató, optimális kibocsátáscsökkentési pályák meghatározása. Ebben a dokumentumban az Országgyűlés kinyilvánította elköteleződését a klímavédelem mellett, részt vesz mindazon nemzetközi és európai uniós klímavédelmi folyamatokban, valamint eleget tesz azon kötelezettségeinek, amelyek az üvegházhatású gázok kibocsátásának mérséklésére, valamint a szén-dioxid elnyelésének fokozására irányulnak.

A határozat felhatalmazza a kormányt a második nemzeti éghajlatváltozási stratégiában foglalt feladatok elvégzésére, amely feladatok többek között az éghajlatváltozás hatásainak vizsgálatához szükséges modellek előállításáról való gondoskodás, a folyamatos frissítés, azok módszertani és technológiai fejlesztése. A klímavédelmi célok megvalósítása érdekében segíteni kell az épületenergetikai beruházások finanszírozását, különösen a lakóépületek és a közfeladatot ellátó intézmények vonatkozásában, továbbá ösztönözni az éghajlatváltozással kapcsolatos szemléletformálás eredményes megvalósítását, hiszen a cél 2050re Magyarország klímasemlegességének elérése.

A magyar kormány megalkotta azt a programot, amellyel biztonsággal elérhető, hogy 2030-ra a Magyarországon előállított energia 90 százalékban szén-dioxid-mentes lesz. A kibocsátási szint további csökkentése mellett kiemelt törekvés az energiabiztonság, a klímavédelem és a gazdaságfejlesztés céljainak egymást erősítő összehangolása és a teremtett környezetünk megóvása, melyet a klíma- és természetvédelmi akciótervben foglalt konkrét intézkedések segítenek elő.

Az akcióterv számos intézkedése közül külön szeretném kiemelni, hogy 2021 júliusától betiltásra kerül az egyszer használatos műanyagok forgalmazása, így különösen a műanyag poharak, evőeszközök, tányérok, szívószálak és bevásárlótáskák használata. Ennek érdekében a magyar kormány jelentős összeggel fogja támogatni a vállalkozásokat az egyszer használatos műanyag termékeket felváltó új termékek fejlesztésében és gyártásában.

Az Innovációs és Technológiai Minisztérium fejezeti kezelésű előirányzatai között az energetikai és fenntarthatósági ágazati feladatokon belül az energia, bányászati és klímapolitikai feladatok működési kiadására 2 milliárd 528 millió forintot tartamaz a költségvetési javaslat. A 2021. évben kiemelt feladat a termékdíjköteles termékek hulladékainak gyűjtése és hasznosítása, valamint a kapcsolódó hulladékgazdálkodási fejlesztések támogatása, a lakosság szemléletformálásával kapcsolatos feladatok ellátása. Fontos feladat továbbá a hulladékgazdálkodási stratégiai célkitűzéseket meghatározó dokumentumokban meghatározottakkal összefüggő tervezési és fejlesztési feladatok elvégzése, valamint a kiemelt gazdasági övezetek közműfejlesztésének finanszírozása. A fenntarthatósági feladatok és közműszolgáltatások finanszírozására a költségvetési javaslat 20 milliárd 668 millió forintot irányoz elő. A hazai felhalmozási költségvetés 2021. évi főösszege az energia- és klímapolitikai modernizációs rendszer vonatkozásában összesen 34,3 milliárd forint.

Tisztelt Képviselőtársaim! Az energiapolitika fókuszában Magyarország mindenkori biztonságos energiaellátásának garantálása áll, a fenntarthatóság, a fogyasztói teherbíró képesség és a versenyképesség figyelembevételével. Cél a biztonságos, környezetileg is fenntartható és versenyképes energiatermelés és -elosztás, valamint a takarékos energiafelhasználás fejlesztése, energiafüggőségünk csökkentése. Kiemelt szakpolitikai cél az energiahatékonyság, az energiatakarékosság ösztönzése, az energiaracionalizálás, az energiaszektor klímabarát átalakítása és a megújuló energiaforrások arányának növelése, hasznosításának ösztönzése.

A fenti költségvetésitörvény-javaslat általam kiemelt részei, meggyőződésem, hogy megfelelően képviselik hazánk klímaváltozás elleni küzdelmét, és méltóképpen szolgálják a humanitárius segítségnyújtást, amelyben Magyarország a „Hungary Helps” programon keresztül egyedülállóan képviseli a helyben való segítést mint a migráció megelőzésének egyik legfontosabb eszközét, a magyar emberek biztonságának megóvása érdekében. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.)