Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

DR. MOSÓCZI LÁSZLÓ innovációs és technológiai minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök úr! Tisztelt Ház! Közlekedni mindenkinek kell az elsőtől az utolsó pillanatig, a közlekedésszabályozás nyilván egy olyan terület, ami mindenkit érint, és mindenki szeretné, ha jobb lenne  természetesen a kormányzaté a feladat, hogy az valóban jobb legyen. A közlekedésben három dologról beszélhetünk alapvetően, egyrészt az infrastruktúráról, amit használunk, az infrastruktúra-fejlesztés elsősorban az állam feladata, úgy gondolom, hogy a magyar állam főleg ebben a kormányzati ciklusban olyan forrásokat biztosít a közlekedési infrastruktúra fejlesztésében, amelyek még korábban nem voltak, hiszen ha belegondolunk, hogy közel 4000 milliárd forint értékű közútfejlesztés van, Magyarország gyorsforgalmi úthálózata szinte megduplázódik, az összes megyeszékhely, megyei jogú város, nagyobb ipari parkok bekötésre kerülnek a gyorsforgalmi úthálózatba, az autópályák, amelyek az országhatárok felé irányulnak, elérik a határokat, tehát ez a kormány teljesíti azt a feladatát, amit a közút területén vállalt. A vasúti közlekedésbe is közel 1500 milliárd forint értékű beruházás történik, és a járműparkban is elég, hogyha megnézzük valóban a vasútvonalakat: megjelentek, és már több mint 160 darab korszerű elővárosi motorvonat van, gyártás alatt vannak már az emeletes motorvonatok, tehát a közösségi közlekedés vasúti ágazata igenis fejlődő pályán van.

Az infrastruktúra mellett beszélnünk kell a járművekről, hiszen nem mindegy, hogy milyen járműveken közlekedünk, amikor személyszállításról beszélünk, és az sem, hogy milyen járműveket használunk az áruszállításban. Meg kell hogy jegyezzem, hogy Magyarországon a GDP közel 6 százalékát termeli a közlekedés, illetve a közlekedéssel összefüggő logisztika, több tízezer család megélhetését biztosítja a közlekedés, a közlekedés által biztosított előnyöket pedig mindannyian használjuk. Nem mindegy tehát, hogy azt a hatalmas beruházási összeget, amit infrastruktúrára, illetve járművekre fordítunk, hogyan használjuk fel, hiszen mindenki által a lehető legjobbat kell biztosítani.

Az infrastruktúra és a járművek használatát kell szabályozási oldalról módosítanunk, ez a közlekedési tárgyú törvényekkel összefüggő módosítás ezt a szabályozást fedi le. Ez egy folyamatos munka, valószínűleg jövőre is jövünk ilyen feladattal, hiszen egyrészt a közlekedést az Európai Unió is elég komoly mértékben szabályozza, gondoljunk csak a légi közlekedésre, hisz szinte minden szegmense szabályozott, de hasonló a vasúti közlekedés is, több hozzászólásban is hallottuk az egységes európai vasúti térséget, a SERAC-ot és az Európai Unió vasútfejlesztési törekvéseit maximálisan betartjuk annak érdekében, hogy ne essünk ki az európai hálózatból semmilyen szempontból.

A légi közlekedés kapcsán meg kell hogy említsem, hogy Magyarország 93 négyzetkilométeres területén 93 repülőtér van, tehát elég jó a repülőtérrel való ellátottságunk. Senki sem szeretné, hogyha azoknak a kisebb repülőtereknek, amelyeket például sportrepülési célokra használunk, a fenntartói olyan terheket kapjanak, amelyeket képtelenek elviselni. Ennek érdekében azokat a minimális lehetőségeket, amelyek az európai uniós szabályozásokon kívül vannak, szeretnénk felhasználni arra, hogy a repülésbiztonság maximális szem előtt tartása mellett megadjunk. (Sic!)

A vasúti hálózattal kapcsolatban a nagy sebességű hálózat tekintetében az Európai Uniónak a legdinamikusabban fejlődő térsége a visegrádi négyek. Annak érdekében, hogy a gazdasági, társadalmi kapcsolatok még jobban növekedjenek, ehhez megfelelő közlekedési infrastruktúra is kell, és ehhez kell vasúti infrastruktúra is. Az, hogy a visegrádi négyek fővárosait nagy sebességű hálózat köti össze, pontosan azt teremti meg, amit már látunk jó példákból, hogy amikor tervezték és megépítették például a Párizs-Brüsszel-Köln-Amszterdam-London nagy sebességű vasútvonalat, mind a mellettük lévő térségek ugrásszerű fejlődése bekövetkezett, mind pedig az azt használó utasok száma dinamikusan emelkedett, és használják ma is. A visegrádi négyek fejlettsége elérte azt a szintet, hogy egy ilyen hálózatnak a megteremtéséről már érdemes beszélni és gondolkodni, és ennek a törvényi feltételeit is biztosítani.

És valóban hallottuk, hogy milyen nehéz Magyarország és a Székelyföld között a vasúti közlekedés, pontosan ezt figyelembe véve döntött a magyar kormány, és ezzel a román kormány is egyetértett, hogy vizsgáljuk meg a Budapest-Kolozsvár nagy sebességű vasútvonal építésének lehetőségét, hiszen Romániában, főleg Erdélyben vannak már olyan nagyvárosok, amelyek fejlettsége elérte azt a szintet, hogy össze lehet kötni őket nagy sebességű hálózattal.

Sokszor mondják azt, hogy mi kicsi ország vagyunk, miért nem elég a 160 kilométer/óra. Azért, mert a vasútnál hálózatról beszélünk. Belgium meg Hollandia még kisebbek, mégis tele vannak már nagy sebességű vasútvonalakkal, hiszen nem az számít, hogy egy ország mekkora, hanem hogy az európai közlekedési vérkeringésbe hogy van bekötve, milyen nagyvárosok és milyen fontos ipari települések vannak a környezetünkben.

A közlekedési projektek megtérülésénél nyilván, ha csak azt veszi az ember figyelembe, hogy azon hány jármű, hány egységjármű, hány autóbusz, vonat közlekedik, akkor valószínűleg nem kap olyan számot, mint amivel elégedett lenne, de azt tudni kell, hogy a közlekedési infrastruktúra fejlesztése az élet minden területén meghozza a maga dinamikus hozzáadott növekedését, ezáltal növekszik a GDP, és növekednek olyan területek, amelyekkel nem lehetne számolni, egy projekt megtérülését tehát csak ezen társterületek együttes vizsgálatával lehet elvégezni. Nem véletlenül alakult ki egy transzeurópai hálózat, hiszen egy transzeurópai hálózatnak van megtérülése, egyes szakaszoknak külön-külön nyilván nem lenne megtérülése, de ezen hasznokból mindenki együttesen osztozik.

A kormány, illetve azon belül a közlekedési tárca folyamatosan dolgozik a hazai közlekedés korszerűsítésén, és itt nem az infrastruktúra-fejlesztésre gondolok elsősorban, hiszen erről már beszéltem, itt a kormány tanúbizonyságát adja annak, hogy dolgozik, tevékenykedik. Buszstratégiát készítünk, a közösségi közlekedési rendszer reformját készítjük, útprogramot fejlesztünk, vasútprogramot készítünk. Úgy gondolom, hogy a közösségi közlekedés, illetve az egyéni közlekedés, valamint az áruszállítás területén minden olyan területet előremutatóan kezelünk, amelynek érdekében ezt a 6 százalékos GDP-részesedést még magasabbra növelhetjük, amivel a közlekedés hozzájárul az ország teljesítményéhez, és mindent megteszünk annak érdekében, hogy mind az egyéni közlekedés, mind pedig a közösségi közlekedés, valamint az árufuvarozás őrizze meg ezt a helyét, és magasabb színvonalon szolgálja az adófizetőket. Ez a valóban sok pontból álló szabályozás ennek a jogi alátámasztását szolgálja.

Még egyszer köszönöm szépen a megjegyzéseket, kritikákat, a támogató hozzászólásokat. Köszönöm a szót, elnök úr. (Taps a kormánypártok soraiban.)