Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

VÉCSEY LÁSZLÓ, a Törvényalkotási bizottság előadója: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Ház! Tájékoztatom önöket, hogy a Törvényalkotási bizottság 2021. június 3-án tartott ülésén megtárgyalta a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény módosításáról szóló T/16200. számú törvényjavaslatot. Az összegző módosító javaslatot és az összegző jelentést a bizottság a házszabály 46. §-a alapján 24 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül, 5 tartózkodás mellett elfogadta.

Tisztelt Országgyűlés! Jelenleg 13 őshonos nemzetiség él hazánkban, amelyek megmaradásáért, kultúrájuk ápolásáért, valamint identitásuk minél szélesebb körű megélésért a 2010 óta fennálló kormányzat nagyon sokat tett.

(18.10)

Az előttünk fekvő törvénytervezet a hatályos szabályozást kiegészítve egyértelművé teszi, hogy az országos nemzetiségi önkormányzat közgyűlésén az adott nemzetiséghez tartozó, a nemzetiségi listán mandátumot szerzett országgyűlési nemzetiségi képviselő, továbbá a nemzetiségi szószóló állandó meghívottként tanácskozási joggal részt vehet, tekintet nélkül arra, hogy a közgyűlés ülése nyilvános vagy zárt.

A demokratikus legitimáció biztosítása érdekében hangsúlyozandó a javaslat azon rendelkezése, miszerint az országos nemzetiségi önkormányzat közgyűlése át nem ruházható hatáskörében hoz döntést a nemzetiségi lista állításáról. E helyütt megjegyzendő az is, hogy a megüresedett listás mandátum betöltéséhez is a listaállításra irányadó szabályokat kell alkalmazni.

Kiemelendő, hogy a közgyűlés zárt ülést tarthat a listaállítás kérdésében, továbbá, hogy a döntésből személyes érintettség miatt a képviselő nem zárható ki. Fontos előírása az is, miszerint a nemzetiségi lista állításáról szóló döntést legkorábban az országgyűlési képviselők általános választását megelőző naptári év október 1-jén, legkésőbb pedig annak kitűzését követő 20 napon belül hozza meg a közgyűlés. Az ilyen módon megszületett döntést legkésőbb a döntést követő naptári napon írásba kell foglalni, és azt az országos nemzetiségi önkormányzat honlapján közzé kell tenni. A döntésről készült jegyzőkönyvet pedig a döntést követő harmadik naptári napig írásba kell foglalni, majd pedig meg kell küldeni a törvényességi felügyeletet ellátó szervnek, azaz a fővárosi vagy a megyei kormányhivatalnak.

A választási jogorvoslatokhoz hasonló módon a megszületett döntést sommás eljárásban lehet majd felülvizsgálni, ezzel is elősegítve a jogerős döntés minél korábbi meghozatalát. Ebben az esetben a választási iroda felterjesztő funkcióját a fővárosi és megyei kormányhivatal látja el. Megemlítendő azonban, hogy a kormányhivatal törvényességi felügyeleti jogkörében eljárva, a törvény erejénél fogva maga is kezdeményezheti a döntés felülvizsgálatát, amennyiben annak jogszerűtlenségét észleli. A javaslat szerint a felülvizsgálati kérelmet kizárólag a törvény rendelkezésének súlyos megsértésére hivatkozással lehet benyújtani. Példaként szolgálva ilyennek tekintendő különösen a listaállítás jogszerűségét érdemben befolyásoló törvénysértés, vagy ha a listaállítás során az e törvényben foglalt jogok és kötelezettségek gyakorlása nem felel meg a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás követelményének. A Kúria a választási eljárással szemben a közgyűlés határozatát helybenhagyja vagy megsemmisíti.

Tisztelt Képviselőtársaim! Magyarország Kormánya 2010-ben úgy határozott, hogy hazánk nemzetstratégiai érdekeinek érvényesítésében és közös céljaink elérésében szoros kapcsolatot kíván fenntartani államalkotó nemzetiségeinkkel. A hazánkban élő nemzetiségek kultúrájukkal és hagyományaikkal egyaránt gyarapították a magyar nemzet közös kulturális örökségét.

A Ház asztalán fekvő törvényjavaslat ennek fényében, fentiek értelmében támogatandó, bízom támogatásukban, ugyanis, mint önök is érthetik, ez magas szinten képes garantálni a Magyarországon élő nemzetiségek jogainak érvényesülését és társadalmi szerepvállalásuk támogatását. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. Köszönöm a szót, elnök úr. (Taps.)