Bizottsági arcképcsarnok

Készült: 2024.05.14.11:10:19 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

93. ülésnap (2019.11.18.), 74. felszólalás
Felszólaló Dr. Rétvári Bence (KDNP)
Beosztás Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka interpelláció szóban megválaszolva
Videó/Felszólalás ideje 4:14


Felszólalások:  Előző  74  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

DR. RÉTVÁRI BENCE, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Valóban, átlagosan 33 500 forint lesz az a többlet, amit most a nyugdíjasok kapnak ebben a hónapban ahhoz képest, mint amit az előző hónapokban hozott a postás. Idén novemberben összességében 2,6 millió ember fog részesülni ebben a többletjuttatásban, és a költségvetés 77,5 milliárd forint többletet fordít erre, ennyivel többet tudunk a nyugdíjasok számára utalni, vagy a postások ennyivel többet visznek ki. Ha pedig nemcsak ezt az egyszeri alkalmat nézem, hanem azt, hogy 2016 novembere óta különböző többletjuttatásokra, Erzsébet-utalványra vagy rezsiutalványra, nyugdíj-kiegészítésre vagy nyugdíjprémiumra mennyit fizetett ki a költségvetés, akkor azt láthatjuk, hogy 273 milliárd forint többlet az, amit a rendes nyugdíjon és az évi rendes nyugdíjemelésen kívül többletjuttatásként a nyugdíjasok számára biztosítani tudtunk. Az is fontos, hogy egy olyan rendszert hoztunk létre a nyugdíjszámítási módozatban, amelynek révén nem inflálható el a nyugdíj. Emlékszünk arra, amikor korábbi kormányok adtak valamit, de aztán elinflálták ennek az értékét, hogy összességében ne legyen ez többlet a költségvetés számára. Mi egy olyan rendszert hoztunk létre, hogy ha az infláció a tervezettnél alacsonyabban alakul, tehát nagyobb a nyugdíjemelés mértéke, mint amennyivel a nyugdíjasok által vásárolt cikkek ára emelkedik, akkor ezt a többletet megkapják a nyugdíjasok, ott marad náluk, nemcsak abban az évben, hanem a következő években is, tehát akkor ilyen módon nyertesei ennek a nyugdíjemelési módozatnak, struktúrának a nyugdíjasok. Ha pedig fordítva alakul, és az infláció magasabb, mint amekkora inflációval a nyugdíjak megemelkedtek az év elején, akkor a nyugdíjasok visszamenőlegesen megkapják ezt nyugdíj-kiegészítés formájában. Ez a nyugdíj-kiegészítés nemcsak abban az évben fontos juttatás, hanem az egy összegben megkapott 12 havinak az egytizenketted része, tehát az egyhavi része következő év januárjától beleépül a nyugdíjba. Tehát megkapják arra az évre is visszamenőlegesen, beleépül a következő év és az azutáni évek nyugdíjába.

Tehát egy olyan garanciális rendszert hoztunk létre, amelyben sem elinflálni a nyugdíjakat nem lehet, sem csökkenteni a nyugdíjak vásárlóértékét nem lehet. Ennek köszönhető, hogy 33 százalékkal emelkedett a nyugdíjak összege az elmúlt években 2010 óta, és a vásárlóértéke is 10 százalékkal emelkedni tudott. Tettük ezt úgy, hogy az ellenzék nemcsak hogy csökkentette a nyugdíjakat 2015-ben, amikor elvett egyhavi nyugdíjat minden magyar nyugdíjastól, de nem támogatta a „nők 40” bevezetését sem, azt, hogy negyven év munkavégzés és gyermeknevelés után a nők nyugdíjba tudjanak vonulni. Most már 200-250 ezer hölgy élni is tudott ezzel a lehetőséggel.

Ha az ellenzék dönthetett volna erről, akkor egyetlenegy ember sem tudott volna ezzel élni. Illetve a nyugdíjszámítási módban is, amit az ellenzék javasolt volna, éveken keresztül havi ötezer forinttal kaptak volna alacsonyabb nyugdíjat.

Nem beszélve arról, hogy az ellenzék korábban, 2010 előtt vagyonadót akart bevezetni, amit csak az Alkotmánybíróság tudott megakadályozni, illetve itt, a parlamentben a Fidesz-KDNP ellenzett. Ismételten felvetették a vagyonadó javaslatát az ellenzéki pártok a fővárosi kampányban. Nos, azt az adót 30 millió forint felett kellett volna fizetni, a nyugdíjasoknak is. Ma azt láthatjuk, ha valaki felmegy az ingatlanhirdetési oldalakra, hogy minden második hirdetés, amely mondjuk, panellakásokról szól, már 30 millió forint fölötti, a téglalakások négyötöde és a családi házak kilenctizede 30 millió forint feletti értékű. Tehát a nyugdíjasok döntő többségének nemhogy a rezsicsökkentés nem segített volna, hanem még az ingatlanjuk után is fizetni kellett volna, ha a Fidesz-KDNP politikája és az Alkotmánybíróság döntése következtében nem semmisült volna meg ez az elfogadott baloldali törvényjavaslat. De azt láthatjuk, hogy a baloldal rezsiemeléssel, ingatlanadóval és egyhavi nyugdíj elvételével is csak megsarcolta volna a nyugdíjasokat. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)




Felszólalások:  Előző  74  Következő    Ülésnap adatai