Felszólalás adatai

FARKAS IMRE (MSZP): Köszönöm a szót. Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Kedves Képviselőtársaim! Szeretném előrebocsátani, mielőtt a módosító javaslatokról szólnék, hogy a magam részéről maradéktalanul egyetértek a törvény céljával és a legfőbb gondolataival is, de úgy gondolom, hogy a szabályozás egészét mégis át kell gondolni. Ezzel kapcsolatban majd mondom az észrevételeket. Részben azért, mert az előterjesztés nem pontosan erre a célra készült, részben azért, mert képviselőtársaim, akik teljes egészében átírták a törvényt, nem tudták ezt kellő következetességgel megtenni, és részben azért, mert például Jauernik képviselőtársammal én is nyolc módosító javaslatot nyújtottam be, de egyáltalán nem biztos, hogy ezek a módosító javaslatok is teljesen pontosan illeszkednek ebbe a törvénybe, feltétlenül szükségesnek látom az egész kérdésnek az átgondolását.

Tíz gondolatkörbe szedtem össze, hogy milyen problémákat látok ezzel kapcsolatban, és ezeket ötperces felszólalásonként elmondom, időrendben haladva, nem pedig úgy, hogy melyik kérdéseket tartom igazán nagyon fontosnak.

Kezdem mindjárt az elsővel, amelyikben a módosító javaslatot benyújtó képviselőtársaim jelezték, hogy a többcélú kistérségi társulás megalakulását követően a Magyar Államkincstár területi igazgatósága azt nyilvántartásba veszi, és ez feltétele a létrehozásnak egyáltalán. Megmondom őszintén, ezt a gyakorlatot nem vitatom, de úgy gondolom, hogy ebben az esetben vagy nem nyilvántartásról van szó, vagy pedig egy különösebb hatáskör nélküli nyilvántartásról.

Példaként hozom ide a gazdasági társaságokra vonatkozó bejelentési kötelezettséget, ahol a cégbíróság valóban átgondolja, hogy megfelel-e a törvénynek és minden más előírásnak az adott társaság, majd pedig nyilvántartásba veszi. Mi történik ebben az esetben? Mit írnak le képviselőtársaim?

Azt írják le, hogy amikor elkészül a kistérségi társulásnak a megállapodása, azt be kell nyújtani a közigazgatási hivatalhoz, és az 15 napon belül kifogással élhet. Tételezzük fel, hogy nem él majd kifogásokkal a közigazgatási hivatal. Akkor milyen hatásköre lesz ezt követően a nyilvántartásba vételnél a Magyar Államkincstár területi igazgatóságának? Én nem tudok egyetlenegy olyan hatáskört sem, ami alapján ez a szervezet azt a megállapodást át fogja nézni. Egyet tudok: ha a közigazgatási hivatal nem emel kifogást, akkor ő papíron ezt nyilvántartásba veszi. Gondolataim szerint ez inkább a bejelentési kötelezettség fogalmának felel meg, nem pedig a nyilvántartásba vételnek, és a bürokráciát máris sikerül növelnünk, mert feladatot adtunk ilyen esetben a közigazgatási hivatalnak, és minden érdemi hatáskör nélkül valójában a Magyar Államkincstár területi igazgatóságának is.

A másik észrevételem a következő, amihez benyújtottam a kapcsolódó módosító javaslatot. Wekler képviselőtársam és többen, akik benyújtották a módosító javaslatot, azt fogalmazzák meg - bár megjegyzem, az eredeti törvény-előterjesztésben is benne van -, hogy a helyi önkormányzati általános választásokat követően hat hónapon belül felül kell vizsgálni a kistérségi társulási megállapodást. Megmondom őszintén, én ennek a felülvizsgálatnak semmi értelmét nem látom.

Ebből egyetlenegy dolog látszik: mindenki logikusnak veszi, hogy a választásokat követően megváltoznak a polgármesterek, és egy új összetételű, új személyekből álló tanács elképzelhető, hogy valóban hozzá fog nyúlni ehhez a társulási megállapodáshoz. De ha így van, azt akkor sem kell kötelezettségként előírni; véleményem szerint, ha a felülvizsgálatnak az az eredménye, hogy nem módosítják a társulási megállapodást, akkor értelmetlen volt előírni, ha pedig módosítják, akkor benne van ebben a törvényben, hogy hogyan lehet a társulási megállapodást módosítani, és azt anélkül megtehetik, hogy a felülvizsgálati kötelezettséggel élnének.

Ennyit most, és egy következő felszólalásban folytatnám.