Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

DR. VINNAI GYŐZŐ, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Elöljáróban szögezzük le, hogy a szakképzés az elmúlt évek sikertörténete. Az oktatásnak egy nagyon fontos része, és amikor 2019-2020-ban a szakképzés megújítása megtörtént  ha jól emlékszem, ’19 kora tavaszán láttam a szakképzés 4.0-t először mint országgyűlési képviselő, a Kulturális Bizottság tagja , akkor lehetett látni, hogy ez nagymértékben hozzájárulhat a gazdasági növekedéshez, előrevetítheti, hogy ha a szakképzést jól műveljük, akkor egyre többen fognak dolgozni, a szakképzett munkaerő megjelenik a munkaerőpiacon, és a munkaerőpiaci viszonyokat fogja erősíteni.

Szeretném önöknek elmondani zárójelben, ellenzéki képviselőtársaimat is kérem, hogy figyeljenek, hogy 4 millió 707 ezren dolgoznak, ezt Czomba Sándor államtitkár úr tette közzé a napokban mint foglalkoztatáspolitikai államtitkár. Biztos vagyok benne, hogy a szakképzés megújítása, már az, hogy a szakképzett munkaerőt keresi a munkaerőpiac… Nekem vesszőparipám az, hogy tovább kell tanulni az általános iskolából, mert akkor tudunk elhelyezkedni, akkor van minél kevesebb regisztrált álláskereső. De Ander Balázsnak mondom, hogy 600 ezer munkanélküli vagy regisztrált álláskereső volt 2010-ben, most 238 ezer alá esett. Ahonnan én jövök  Nyíregyházáról, Nyíregyháza és térsége , soha nem voltak ilyen jó mutatók: 3 százalék alá esett a munkanélküliség, és biztos vagyok benne, hogy a Nyíregyházi Szakképzési Centrum, amely tíz intézményt tömörít, kiválóan működik együtt a térségben megjelenő nagyobb cégekkel és a helyi közepes és kisvállalkozókkal.

Tehát visszatérve még egyszer bevezetőként, hogy szerintem a továbbtanulás az, hogy menjenek a szakképzésbe, menjenek technikumba, ötéves technikumba vagy hároméves szakképző iskolába, vagy urambocsá’, menjenek egyetemre, főiskolára, hiszen a diploma is véd a munkanélküliségtől, magas hozzáadott munkaértéket jelent.

Rátérve a mai törvényjavaslatra, a T/3756. számú törvényjavaslatra; és még talán az előzményekről engedjenek meg annyit, hogy a szakképzés átalakítása megteremtette a jogszabályi hátterét annak, és kidolgozta a rendszer működését, hogy önálló legyen ez a szakképzési rendszer, és válaszolni tudjon a negyedik ipari forradalom kihívásaira.

(19.20)

Az önálló jogszabályi háttérrel saját lábára állt a szakképzési rendszer, és ahogy államtitkár úr is mondta, óriási lehetőséget kapott a gazdasággal való szorosabb együttműködésre, így a társadalmi-gazdasági változásokhoz könnyebben igazodó szakmai működésre. Lehetővé vált az értékálló szakmai tudás átadása, és a szakképzési rendszer átalakítása magában hordozta, amit szintén államtitkár úr mondott, én úgy mondanám, hogy az élethosszig tartó tanulás számos elemét. Emellett korszak- és szemléletváltozást hozott a szakképzési intézményrendszer átalakításával is. Erről már volt szó, arról, hogy három formája van, a technikum, a szakképző iskola és a szakiskola.

De hadd mondjak egy új dolgot, ami a szakképzésben példaértékű: nem azonnal a szakmát, hanem ágazati irányokat tanulnak. A lemorzsolódás tulajdonképpen azért csökkent a szakképzésben, mert úgynevezett dobbantó vagy műhelyiskola is segíti a felzárkózást azok számára, akik a szakképzésbe jelentkeznek.

A szakképzési törvény 2019-20-as átalakítása az ott dolgozó oktatók foglalkoztatási kereteit is megváltoztatta, és ahogy hallottuk államtitkár úrtól, 2020 nyarán 30 százalékos béremelést hajtottak végre, 2023-ban pedig újabb 15 százalékos differenciált emelést. Biztos vagyok benne, hogy új lendületet vett ezzel a szakképzés, hiszen a versenyszféra szakembereit is sikerült ezzel bevonni, és a szakoktatókat is sikerült ezzel jobban megfizetni.

Ha Szabolcs-Szatmár-Bereg megyéről egy mondatot mondhatok: több mint 18 ezren tanulnak a szakképzésben. Ez megyei szinten egy jelentős szám. S biztos vagyok benne, hogy a tanulmányi ösztöndíj igazi motivációs tényező, hogy ide jelentkezzenek. A tanulmányi ösztöndíj 8 ezer és 59 ezer forint között változik a tanulmányi eredménytől függően, és pályakezdési juttatás is van, sőt a duális képzésben szakképzési munkaszerződéssel munkabért is hazavihetnek. Ezek jó dolgok, ezeket kár elvitatni. S kimondhatjuk azt is, hogy a szakképzésben  ahogy hallottuk is  rugalmas, átlátható, de én még azt is hozzátenném, hogy keresletvezérelt oktatás alakult ki. Egyre inkább a jobb tanulmányi eredménnyel rendelkező diákok választják a szakképzést, sőt, ahogy hallottuk államtitkár úrtól, a felsőoktatásba az idén 21 százalékkal többen jelentkeztek.

A gazdasági kamarák szerepéről volt szó.

Engedjék meg nekem, hogy kiemeljem a duális képzés rendszerét, amely egy gyakorlatorientált képzés. A képzőhelyek szerepe jelentős, s ennek a törvényjavaslatnak a finomhangolása további lehetőségeket rejt a duális képzés megerősítésére.

Folyamatos a szakképzési intézményhálózat megújítása, a komplex fejlesztések, iskolafelújítások, tanműhelyépítések, kollégiumépítések; ezt az elmúlt négy-öt év távlatában láthatjuk. S van egy pályakövetési struktúrája is a szakképzésnek, amely a munkaerőpiacon való boldogulást segíti elő. Talán nem ördögtől való, ha kimondom, hogy már majdnem minden szakma hiányszakma volt. Tehát ha szakképző iskolába jelentkeznek a diákok valamilyen szakmára, akkor az szinte biztos megélhetést jelent számukra, hiszen a gazdaság lehetőséget ad azonnal elhelyezkedni az iskolai tanulmányok elvégzése után.

Engedjék meg, hogy feltegyem azt a kérdést: miért van szükség a módosításokra? Elsősorban azért, mert a társadalmi-gazdasági változások, a világ átalakulása, a technológiák fejlődése, a klímaváltozás veszélye mind-mind olyan tényezők, amelyek folyamatosan megújulásra késztetik a szakképzést.

Ez a törvényjavaslat, amely több területen pontosításokat, finomhangolásokat tartalmaz, azért nagyon fontos, mert a javaslatokat a szakképzési rendszer szereplői fogalmazták meg. Alulról jöttek ezek a javaslatok, hogy hogyan lehet finomhangolni, módosítani, még jobbá tenni a szakképzést. Csak fölsorolásszerűen: a módosítás kiterjed a szakképző intézmények működésére, a duális képzés szervezésének témaköreire, a felnőttek szakképzése lehetőségeinek szélesítésére, a szakirányú oktatás kereteinek módosítására, a szakképzési munkaszerződések szabályait is megváltoztatja pozitív irányban, és a szakmai vizsgáztatást és adatkezelést is változtatja, tehát a szakmai vizsgáztatással és adatkezeléssel összefüggésben hoz ez a törvényjavaslat pontosító intézkedéseket.

Engedjék meg, hogy a törvényjavaslat néhány lényeges elemére rámutassak! Az egyik: az intézmények működési rendszerének segítése érdekében a fiatalok tanulói jogviszonyban történő oktatása és a felnőtteknek biztosított tanulási lehetőségek közötti különbözőséget indokolt hangsúlyozni. Például a felnőtteknek lehetőségük van távoktatás keretében megszerezni az ágazati alapismereteket; nemcsak az irányokat, hanem az alapismereteket is.

A programtervek elhagyása. Államtitkár úr beszélt arról, hogy a helyi körülményekhez jobban igazodik az oktatásszervezés és a szakmai program, ha itt rugalmasak vagyunk, de a képzési és kimeneti követelmények nem változnak, sőt megerősödnek a szakmák jelenleg is kötelező alapdokumentumával.

Arról még nem volt szó, hogy a törvényjavaslat új elemként lehetővé teszi, hogy a szakképzésben is szabályozásra kerülhessen a tanév, a tanítási év rendje. Ez tulajdonképpen a szakképzési sajátosságok érvényre juttatását segíti. Ezt a lehetőséget meg kell adni.

Arról már volt szó, hogy a duális szakképzést szélesítjük.

Fontos a saját dolgozók szakképzésére vonatkozó rendelkezés, és módosul a nem állami szakképző intézmények működési engedélyének kiadása. Itt az alapítványi és az egyházi intézményeket külön kell venni. Ez róluk nem szól, hanem a más, nem állami intézményekről szól.

Befejezésül még hadd említsem meg, hogy a szakmai vizsgáztatással összefüggésben bevezetésre kerül az Országos Központi Akkreditált Vizsgaközpont intézmény fogalma, amely  ahogy én kivettem a módosításból  a vizsgáztatás folyamatosságát biztosítja, és átmenetet is biztosít 2025-ig.

Hadd erősítsem meg azt, amit államtitkár úr mondott a mikrotanúsítványok bevezetéséről. Ez nekem egy kicsit a vesszőparipám, mert segíti az egész életen át tartó tanulást. Ennek a törvénycsomagba történő beépítése azt is jelenti, hogy ezáltal az Európai Unió Tanácsának ajánlása is figyelembe vétetett.

Tisztelt Képviselőtársaim! Összegzésként elmondhatjuk, hogy ezek a módosítások finomhangolások, de így teljes a szakképzési rendszer. Ezek a módosítások figyelembe vették az ágazatban dolgozók, szereplők javaslatait, a rendszert rugalmasabbá, követhetőbbé tették, és növelték a szakképzés hatékonyságát. A Fidesz-frakció nevében mondhatom, hogy a törvényjavaslat elfogadását messzemenően támogatjuk. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)