Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

DR. VINNAI GYŐZŐ (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Képviselőtársaim! Engedjék meg, hogy mielőtt a jövő évi költségvetésről szólnék és két területet az oktatásból kiemelnék, a felsőoktatást és a szakképzést, reagáljak Harangozó Tamás mondataira, de csak halkan és szerényen, mert Nyíregyháza és térsége egyéni képviselője vagyok, és én átéltem 2007-08-ban, amikor minden laktanyát bezártak Nyíregyházán. Bizonyos Juhász Ferenc, az ön párttársa volt akkor a honvédelmi miniszter.

Egy katonaváros szűnt meg. Tiltakoztunk szóban, volt tüntetés, és láttuk a hadsereg leépülését. Úgyhogy én azt kérem képviselőtársamtól, hallgatva a hozzászólását, beszélt nemzeti ügyről, beszélt a honvédelem fejlesztéséről, beszélt a honvédelmi fejezetben található forrásokról, akkor egy kicsit folytassunk párbeszédet arról, hogy hogyan lehet a honvédelmet megerősíteni, mert a 2023-as büdzsé, sokan elmondták már, a honvédelem és a rezsicsökkentés költségvetése.

(13.50)

Világos céljai vannak a jövő évi költségvetésnek, nem az emberek terheit akarja növelni, hanem a bevételeit extraprofitadóból kívánja elérni. Nem megszorításokkal operál, hanem fegyelmezett tervezéssel, amelynek a lényege, hogy a célok tekintetében fenn akarja tartani az egyensúlyt, 3,5 százalékos hiánycéllal, folytatni akarjuk a gazdasági növekedést, igaz, szerényebb módon  4,1 százalékot tűz ki célul, mint az idei első negyedév, vagy a 2022-es 7,1 százalék , és tulajdonképpen 5-5,2 százalékos inflációval számol, amit  jómagam is tudom  nehéz megtervezni, mert ez lehet magasabb is és lehet alacsonyabb is, hiszen nem tudjuk, hogy mi fog történni, mikor ér véget az orosz-ukrán háború, mennyire fog elhúzódni, visszatére a koronavírus-járvány, vagy éppen a brüsszeli szankciók hogyan érintik a magyar gazdaságot, az ország gazdasági-pénzügyi helyzetét, hiszen a rezsiárak már most az egekben vannak és az infláció is magas. Nehéz tervezni, de szükséges. Ahogy az ókoriak mondták: navigare necesse est, hajózni szükséges, még ha nehezebb idők is jönnek. Szerintem a Rezsivédelmi és Honvédelmi Alapban található több mint 1500 milliárd forint azt mutatja, hogy erre felkészült a kormányzat s különösen a pénzügyi kormányzat.

A költségvetés fontos céljának gondolom azt is, hogy a családokat kívánja megvédeni, hiszen családtámogatásra több mint 3200 milliárd forintot fordít, a nyugdíjakat kívánja megvédeni, hiszen 4900 milliárd forintot fordít a nyugdíjak kifizetésére és a 13. havi nyugdíjra, a biztonságra, a honvédelemre, ahogy Harangozó Tamástól is hallottuk, a munkahelyek védelmére szintén sokat fordít.

Egy ellenzéki képviselőtársam mondta azt, hogy ez a munkaalapú társadalom nem sikerült. Szeretném jelezni képviselőtársaimnak, főleg az ellenzéki képviselőknek, hogy én a 13. költségvetést látom, nem a 33.-at, mint Kósa Lajos, de emlékszem arra, hogy 2010-ben Nyíregyházán és térségében 12 százalékos volt a munkanélküliség, ami az országos átlagnak megfelelt. De a távolabbi részeken, mondjuk, a Tiszavasvári és Ibrányi járásban, ahonnan még húsz település hozzátartozik a választókerületemhez, 25-30 százalék volt a munkanélküliség. Ez most Nyíregyházán és környékén 3,5 százalék, a Tiszavasvári, Ibrányi járásban ennek közel duplája, 6-7 százalék. De hát, honnan indultunk! Ez, hogy minél többen tudnak dolgozni, véleményem szerint jó, mert ha dolgoznak, tisztes jövedelmet is vihetnek haza.

Sőt, azt is elmondom önöknek, mivel az egyik ellenzéki képviselőtársam mondta, hogy a közfoglalkoztatotti létszám csökkent, hogy mi ennek örülünk, mert mindig azt mondtuk, hogy átmenetileg vonjuk be a közfoglalkoztatásba azokat az embereket, akiknek nincs szakképzettségük vagy diplomájuk, mert a legnagyobb munkanélküliség a nyolc általánossal rendelkezők vagy azt el sem végzettek körében van. Emlékszem rá, kormánymegbízott voltam akkor, hogy 2012-ben 220 ezer volt országosan a közfoglalkoztatottak létszáma, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében az egyik legmagasabb, most 80 ezer körül van, és jelentősen csökkent a mi megyénkben is.

Tisztelt Ház! Felszólalásomban szeretnék az oktatásról szólni úgy, mint aki négy évtizede a felsőoktatásban tanít, a Nyíregyházi Egyetemen tanítok most is, korábban főiskola volt. Az egyik, ami a felsőoktatást illeti, hogy alapvető változás van a költségvetésben is, mert a modellváltó intézmények kikerültek a központi költségvetésből, tavaly 21 egyetem váltott fenntartót, 4 egyetem és 1 főiskola maradt meg az állami finanszírozásban. Ez azt szolgálná, hogy az egyetemek működése stabil legyen, fejlesztések legyenek, és egy minőségi oktatás legyen. Tudom, évtizedek óta mondjuk, hogy minőségi oktatás legyen, de egy olyan forráselosztó rendszerre van szükség, amely a teljesítményt díjazza, és azt is díjazza, hogy egy egyetemi tanár ne öt-hat helyen tanítson, mint korábban, a nyolcvanas években  ezt mondhatom, mert akkor, ’83-ban kezdtem a pályámat, és akkor is igaz volt , a kilencvenes években meg még inkább.

Az intézményi gazdálkodás szabályozottá tétele is nagyon fontos az egyetemeknél és ennek a monitorozása. A fenntartói feladatok szigorodása, a kancellári rendszer véleményem szerint bevált, és gazdaságosan működhetnek az egyetemek.

(Szabó Sándort a jegyzői székben Hiszékeny Dezső váltja fel.)

Milyen célokat sikerült elérni, és milyen várható eredmények vannak a működés mellett, hiszen az egyetemi szférában egy nagyfokú, nagymértékű fejlesztés indult el? Csak azt szeretném elmondani önöknek, hogy a modellváltó intézményekkel a minisztérium  felírtam a számot  hatéves finanszírozási szerződést kötött és 25 éves keretmegállapodást. Ez a hatéves finanszírozási szerződés mintegy 1700 milliárd forintot jelent működési támogatásokra, ezt vállalta a minisztérium, és ebben még nincsenek benne a fejlesztések.

A felsőoktatás átalakításának eddigi és várható eredményei közül csak egyet-kettőt emelnék ki. Az egyik, hogy a szervezeti átalakítások révén az intézmények gyorsabban és hatékonyabban tudnak reagálni a munkaerőpiaci elvárásokra. Ezt szeretné majd megerősíteni a szakképzés területén is, mert valójában kettősség van, sőt már munkaerőhiány van Magyarországon, Nyugat-Magyarországon biztosan, de már Kelet-Magyarországot is elérte ez a hullám.

A szakmai gyakorlat támogatása jogcím alapján az osztatlan tanárképzést visszahoztuk, és ez azt jelenti, hogy az iskolai gyakorlaton részt vevő hallgatók támogatásra jogosultak, ami elősegíti a sikeres gyakorlat elvégzését. A hallgatói juttatások tanulmányi ösztöndíjakra fordítható része is megemelkedett 2020. február 1-jétől mintegy 40 százalékkal.

Többen említették már, Szabó Szabolcs képviselőtársam is, hogy a pedagógushiány megjelent Magyarországon. Szeretnénk a pedagógusképzésben részt vevő hallgatók számát emelni, motiválni őket ösztöndíjakkal, hiszen én is egyetértek azzal, hogy nagyon fontos, hogy a tanári pálya presztízsét visszaállítsuk. Ez nem csak béremelés. A béremelés, a kormány elismerte, én magam is elismerem, szükséges. A társadalmi presztízs azonban nem magától jön, a szülőknek, a társadalmi csoportoknak is el kell mondani, hogy miért fontos, ha egy iskola jól működik. Ebben bármikor partnerek vagyunk.

Természetesen a nemzetközi mobilitási programokban részt vevők száma is megnő, megnőhet a magyar felsőoktatás vonzereje és a nemzetközi képzésekbe is bekapcsolódnak a magyar egyetemek, amiből bevételeik is szerepelnek.

A számok tükrében: a kiadási előirányzat 81 milliárd 607 millió forint, a bevétel 27 milliárd 397 millió, és ehhez jön a támogatási előirányzat 54 milliárd 210 millió forint értékben. Így ér össze a 2023-as költségvetésben a kiadás és a bevétel. Természetesen, említettem az előbb, hogy ez azért lényegesen kevesebb, mert 21 egyetem kikerült a központi költségvetésből. De még így is azt mondhatnám, hogy az intézmények finanszírozásának egyik eleme a normatív finanszírozás, ami a hallgatói létszámarányoknak megfelelően történik.

Tisztelt Ház! Nagyon lényeges, hogy az egyetemi diplomával rendelkezők száma növekedjen, és ennek a diplomának valódi értéke legyen, olyan diplomákat szerezzenek meg a hallgatók, amelyekkel az egyének boldogulni tudnak a munkaerőpiacon, és magas hozzáadott értéket tudnak előállítani. Ez jó az egyénnek, jó a közösségnek és jó az országnak, mert a versenyképességet javítja. Ugyanígy látom a szakképzés helyzetét is, ez a második terület, ami azt mutatja, hogy ha valakinek van szakképzettsége, van szakmája, az el tud helyezkedni a munkaerőpiacon.

(14.00)

A Szakképzés 4.0 kidolgozása egy sikertörténet véleményem szerint, amely egy átgondolt rendszer szerint alakítja át a szakképzést, pontosabban: már félig-meddig átalakította, hiszen 2019-ben a LXXX. törvényben a szakképzési törvény módosításával valójában ez a rendszer a 2020/21-es tanévtől elindult, és azt tudom önöknek mondani, hogy több szakképzési centrumban  főleg a Nyíregyházi Szakképzési Centrumban látom a fejlesztéseket  ez egy sikertörténet.

(Az elnöki széket dr. Latorcai János, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)

Hadd támasszam alá egy számmal! 2022 áprilisában, amikor a továbbtanulásra a jelentkezéseket a diákok leadják, sajnos nem minden általános iskolai diák tanul tovább, mondjuk, olyan 92-93 százaléka a diákoknak, de akik tovább tanulnak, azoknak 42 százaléka technikumba adta be, 20 százaléka szakképző intézménybe és 34,5 százaléka gimnáziumba. Félreértés ne történjék, magam is gimnáziumba jártam, nagyon lényeges a gimnázium, hogy tovább tudjon utána tanulni, de nagyon fontos, hogy gyakorlatilag technikumból is tovább tanulhat, egyetemre mehet, sőt az ötéves képzésben középfokú technikusi minősítést is szerezhet. Tehát 62 százalék a szakképzésbe jelentkezik a nyolcadikos diákok közül.

Mi jellemzi a képzést, mielőtt a költségvetési számokról szólnék? A munkaerőpiaci igényeket figyelembe veszi, a gazdaság igényeiből indul ki, motiválja a diákokat. Mindenki kap ösztöndíjat. Ez nem elhanyagolható. Én olyan vidékről jövök, ahol sok a hátrányos helyzetű család, és hogy kap ösztöndíjat a gyerek, ezt a család, a szülők is értékelik. A digitalizáció és az innovatív megoldások szerepet kapnak a szakképzésben, gyakorlatorientált a képzés, a duális képzés megerősödött, és a tanárokat és a szakoktatókat is érdekeltté teszi, hiszen volt egy jelentős béremelés, amire 32 milliárd forintot fordítottunk, és egy jelentős, 30 százalékos béremelés volt 2020-21-ben. Mintegy 200 ezer diák tanul a szakképzésben, és ebből Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében 18 ezer, tehát elég jelentős szám.

A kormány megemelte a szakképzési hozzájárulás összegét, majd beépítette a szociális adó kötelékébe, így könnyítve a vállalkozások adminisztrációs terheit. A 2019. évi LXXX. törvény úgy fejlesztette tovább a szakképzési rendszert, hogy a gazdálkodó szervezetek nemcsak a gyakorlati képzését végezhetik a tanulóknak, hanem teljes szakirányú oktatásukat is. Szeretném felhívni az Audi szakképzési rendszerét Győrben; egy teljes rendszert építettek ki, sőt 2020-tól két szakma és egy szakképesítés ingyenesen megszerezhető nappali képzés keretében.

Ha a költségvetés számait nézzük, a szakképzési centrumok 174 milliárd 596 millió forintot kapnak jövőre. Ez nagyjából megegyezik az ideivel. A Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal egy szakmai része 2 milliárd 787 milliót kap. Ez egy kicsit több, mint az idén. Az állami szakképző intézmények kiegészítő finanszírozása ’23-ban megegyezik a ’22-essel, és gyakorlatilag van egy fejlesztés, van egy jelentős emelkedés. A Nemzeti Foglalkoztatási Alap szakképzési támogatások fejezetét egy 30 százalékos növekedés jellemzi, 34 milliárd 654 millióról 45 milliárd 144 millió forintra.

Ez is mutatja, hogy a foglalkoztatás milyen fontos számunkra. Az is fontos számunkra, hogy minél több embernek legyen munkája, minél több ember szerezzen szakképzettséget, ezáltal el tud helyezkedni, amivel nemcsak az egyén jár jól, hanem az ország is. A 2023-as költségvetést ezeknek a céloknak a szolgálatában látom, ezért megalapozottnak tartom, ezért tisztelettel támogatásra javaslom. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokból.)