Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

POGÁCSÁS TIBOR belügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Ön összehasonlította az önkormányzatok helyzetét, mondjuk, 2006-tól napjainkig, és én azt gondolom, hogy ez egy igen izgalmas összehasonlítási időszak. Hogyha ön minimálisan is a realitások talaján maradt volna, akkor látnia kellett volna azt, hogy 2002 után az önkormányzatok fokozatos és folyamatos kifosztása történt, hiszen az állam az elhibázott gazdaságpolitikájának minden következményét megosztotta a társadalommal, és ennek egy jó részét az önkormányzatokon keresztül osztotta ki a társadalomra. Hogyha ön megvizsgálná, vagy ha elővenné az Állami Számvevőszék 2004 és 2009 közötti jelentéseit, akkor jól láthatná, hogy az Állami Számvevőszék megállapította, hogy ebben az időszakban a magyar önkormányzati rendszerből mintegy 2300 milliárd forintot vont ki a költségvetés, úgy, hogy részben elvont támogatásokat, részben pedig folyamatosan feladatokat terhelt az önkormányzatokra. A feladatmegosztás és a feladatok szétosztása egyébként egy izgalmas kérdés, ön itt az európai önkormányzati összehasonlításba is beleharapott egy pillanatra. Azért érdemes azt megvizsgálni, hogy Európában milyen önkormányzattípusok vannak, ez egy elég hosszú vitát eredményezne. Én azt gondolom, hogy a magyar önkormányzatokon és a magyar önkormányzati rendszeren keresztül a magyar polgárok a saját életükbe, az őket meghatározó településfejlesztési, településüzemeltetési kérdésekbe messzemenőkig képesek beleszólni, érvényesíteni tudják az érdekeiket; ezt egyébként az európai önkormányzatok összehasonlításában jól láthatóan be is lehet mutatni.

De visszatérve a feladatmegosztásra, illetve az ön által felvetített feladatok elvonására: ha ön valóban ismeri az önkormányzatok feladatát, meg ismerte 2010 előtt is, akkor nagyon jól látható az, hogy az önkormányzati feladatoknak titulált feladatok jelentős része nem önkormányzati feladat volt, amely a járási hivatalokhoz átkerült, hanem jegyzői hatáskör, jegyzői feladat volt, különösen a kistelepüléseknél.

(9.50)

Az oktatás egy más téma. Nyilván az oktatás fenntartásával, az oktatás üzemeltetésével, az oktatás szervezésével kapcsolatosan egy ideológiai, kormányzati kérdés, hogy hol látja megfelelőnek az oktatás közvetlen irányítását a kormányzat. Mi úgy gondoljuk, hogy egy felülről szervezett, egységesen szervezett oktatás sokkal inkább segíti a területi kiegyenlítést, sokkal inkább segíti azt, hogy minden diák ugyanazt a szolgáltatást megkapja, de nyilván ez is nagyon messzire vezet. Tehát lényegében  különösen egyébként a kistelepüléseknél  a járási hivatalok gyakorlatilag néhány jegyzői hatáskört vettek el, illetve vettek át, leginkább egyébként a járási hivatalok a körzetközponti jegyzők okmánykiadással és egyéb központi államigazgatással kapcsolatos, de korábban jegyzői hatáskörben lévő feladatait vették át. Tehát azt gondolom, itt felesleges a két dolgot összekeverni.

A működéssel kapcsolatban pedig még egyszer visszatérnék az Állami Számvevőszék jelentésére. Az Állami Számvevőszék 2009-ben egyértelműen kimondta, hogy a működési lehetetlenséget érték el az önkormányzatok, mérhetetlen eladósodás kezdődött.

Az önkormányzatok részben a vagyonértékesítésből, részben pedig a hitelek felvételével tudták fenntartani azokat a szolgáltatásokat, amelyeket egyébként a polgárok igénybe vettek, és amelyeket az állam finanszírozás nélkül az önkormányzatokra hagyott. Az adósságkonszolidációt követően, illetve a feladatmegosztás újragondolását követően megteremtődött annak a lehetősége, hogy az önkormányzatok gazdálkodjanak, megteremtődött annak a lehetősége, hogy az önkormányzatok a pályázatokon, a fejlesztési céljaikban önálló döntéseket tudjanak hozni, hiszen van hozzá forrásuk, van hozzá lehetőségük, és meg tudják valósítani mindazokat a településüzemeltetési feladatokat, mindazokat a fejlesztési feladatokat, amelyeket a polgárok tőlük elvárnak.

Az tény egyébként, hogy ma Magyarországon  nyilván részben, vagy nagyobb részben és elsődlegesen a történelmi, gazdaságfejlődési hagyományok és kialakult helyzet miatt  jelentős területi kiegyenlítetlenségek vannak, és vannak olyan térségek, ahol az önkormányzatok nagyon kis bevétellel működnek, míg más önkormányzatok nagyon magas bevétellel működnek. Meg kell teremteni annak a lehetőségét, hogy valóban kiegyenlítődés jöhessen létre, és valóban azokon a településeken, ahol nincs lehetőség nagy mennyiségű iparűzési adó vagy más típusú adó beszedésére, azok a kiegyenlítő mechanizmusokból hozzájussanak azokhoz a forrásokhoz, amelyek a kistelepülések fejlesztését is segíthetik. Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps a kormánypárti padsorokból.)