Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

POTOCSKÁNÉ KŐRÖSI ANITA (Jobbik): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Arató képviselőtársam nagyon helyesen ismertette a bevezetendő, önök által fantasztikusnak ítélt jogszabálytervezetet. De ahogy az előzőekben is elhangzott a kormánypárti vezérszónokoktól, nagyon fontos a külföldi kitekintés és az, hogy megismerjük, más országokban, európai uniós országokban és az Európai Parlamentben hogyan is működik a házszabály, mik a képviselők jogai, és milyen büntetéseket, figyelmeztetéseket kaphatnak. Ahogy már Lukács László képviselőtársam elkezdte, én onnan folytatnám. Belgiumnál tartottunk, az alsóház már ismertetésre került, úgyhogy szeretném akkor a felsőházat ismertetni, hogy ott milyen lehetőségeik vannak a képviselőknek.

(7.30)

Tehát a szenátus házszabályának 49. cikke értelmében a felszólalót nem szabad félbeszakítani, kivéve, ha az nem a szabályokra való figyelmeztetés miatt történik. Ha a felszólaló eltér a tárgytól, csak az elnök figyelmeztetheti őt. Ha ez már kétszer megtörtént, vagy a felszólaló önmagát ismétli, hasonlóan az alsóházhoz, megvonják tőle a szót a vita hátralévő részében. Rossz szándékot vagy személyes támadást tartalmazó felszólalás esetén az elnök szintén figyelmeztet. Ha a felszólalás ellentétes a szabályokkal, megzavarja a rendet, vagy a felszólaló anélkül beszél, hogy szót kapott volna, vagy figyelmeztették, hogy lejárt a felszólalás ideje, az elnöknek lehetősége van, hogy a végleges jegyzőkönyvbe való rögzítést felfüggessze.

Nem szabad telefonálni, hívást indítani, se fogadni, se plenáris, se bizottsági ülésen, ellenkező esetben az elnök figyelmezteti a képviselőt. Belgiumról beszélünk még egyszer, hogy legyen meg a… Tehát ismétlem, hogy Belgium esetében ezek a szabályok. Rendbontás esetén az elnök a következő fegyelmi szankciókkal élhet: figyelmeztetés, figyelmeztetés és annak jegyzőkönyvbe vétele, szenátor ideiglenes kizárása a vitából, kizárás a szenátus munkájából és az épületből. A megintett, kizárt szenátor fellebbezhet a döntés ellen a szenátus hivatalánál. A fellebbezés eredményéről a szenátus elnöke vagy…  későbbi ülésen tájékoztatja a szenátust, amennyiben a szenátor nem hagyja el az épületet, az eljárás hasonló az alsóházéval, azzal a különbséggel, hogy a szenátor tíz, ezt követő ülésen nem vehet részt.

(Folytatás a 95/4-ben.)

2018-2022. országgyűlési ciklus Budapest, 2019. november 20. szerda 95/4. szám

Országgyűlési Napló

Amennyiben a kizárt szenátor szavazata döntő lehet egy szavazás során, ugyanaz a lehetőség áll fenn, mint azt alsóház esetén már megismertük. Ha a rendzavarás tartós az ülésteremben, az elnök felfüggesztheti az ülést egy órára, ha a nyugalom előbb helyreáll, az ülést az egy óra letelte előtt is lehet folytatni.

Menjünk tovább, mert egy másik ország képviselői jogait is érdemes átnéznünk. Nézzük akkor, Bulgária esetében mi a helyzet! Bulgáriában egykamarás a parlament, és a parlament létszáma 240 fő. A házszabály szerint a képviselők kizárólag a szónoki pulpitusról beszélhetnek, kivéve a mozgáskorlátozottakat, akiknek minden technikai segítséget megadnak, hogy az ülőhelyükről mondhassák el felszólalásukat. Senki nem mondhatja el kétszer ugyanabban a témában ugyanazokat a kérdéseket érintő véleményét. A levezető elnök felszólíthatja a tárgytól eltérő képviselőt. Amennyiben a figyelmeztetés nem vezet eredményre, megvonhatja a szót tőle. A levezető elnök meginti azt a képviselőt, aki megzavarja az ülést, megvonják a szót attól a képviselőtől, aki figyelmen kívül hagyja a meghatározott időkereteket, vagy az időkeret lejárta után is folytatja felszólalását, annak ellenére, hogy felszólították annak befejezésére. A képviselők nem szakíthatják félbe az elnököt, nem intézhetnek személyes támadást, nem használhatnak támadó hangnemet, gesztusokat senkivel szemben sem. Nem fenyegethetnek meg senkit, nem adhatnak ki magánéletre vonatkozó információkat, semmilyen állampolgárnak nem kompromittálhatják a jó hírnevét, és nem viselkedhetnek nem megfelelő módon vagy úgy, hogy azzal zavart okoznának az ülés menetében.

A fegyelmi jogsértést elkövető képviselővel szemben a következő szankciókat lehet alkalmazni: megintés, rendreutasítás, megrovás, szómegvonás, kizárás a következő ülésről, kizárás legfeljebb három ülésről. Aki ezt követően tovább folytatja Bulgáriában tehát ezt a kifogásolt magatartást, azt az elnök rendreutasítja. Ugyancsak rendreutasítja azt a képviselőt, aki szóban vagy gesztussal méltatlan módon nyilvánul meg vagy fenyegetőzik. Az elnök megrovásban részesíti azt a képviselőt, akit korábban már megintett, rendreutasított a beszéde során, és ő ennek ellenére folytatja a rendzavaró magatartást.

Az elnök kizárja azt a képviselőt az ülésről, aki sértő hangnemben vitatja egy korábbi fegyelmi intézkedés jogosságát, folyamatosan vagy ismétlődően megzavarja a plenáris ülés rendes menetét, másik képviselő szavazólapjával szavaz. Az elnök legfeljebb három ülésről kizárhatja azt a képviselőt, aki sértően nyilatkozik az országgyűlésről vagy az államfőről, tettlegességhez folyamodik az ülésteremben vagy az országgyűlés más helyiségeiben, ismételten más képviselő kártyájával szavaz. Akit kizártak egy vagy több ülésről, az erre az időszakra nem kaphat fizetést.

A fegyelmi intézkedéssel szemben minden képviselő  annak elrendelésétől számított három napon belül  kifogással élhet, amit az elnökhöz nyújthat be. Az elnök a fegyelmi intézkedést fenntarthatja, visszavonhatja vagy meg is változtathatja.

Menjünk tovább egy következő országra! Ciprus a következő, ahol szintén egykamarás az országgyűlés, és a parlament létszáma 56 fő. A házszabály alapján a képviselők előzetes bejelentés nélküli távollétét fizetésmegvonással szankcionálják. Három egymást követő plenáris ülésről történő indokolatlan hiányzás esetén a dologi költségek fedezésére nyújtott havi térítést vonhatják meg. Ha az előző pontban leírtaknál eggyel kevesebbet hiányzik, a havi térítés felét vonhatják meg. A képviselők hiányzását és annak igazolhatóságát egy, a házszabály betartásának ellenőrzésével foglalkozó bizottság vizsgálja. Elfogadhatónak minősül a hiányzás, ha azt egészségügyi, családi vagy külföldi utazással kapcsolatos észszerű ok indokolja. A képviselők írásban kötelesek indokolni a hiányzásukat, amennyiben ezt elmulasztják, a bizottság úgy tekinti, hogy a hiányzás nem elfogadható

Az alkotmány rendelkezik bizonyos magatartási és az ülés rendjével kapcsolatos szabályokról, például a felszólalás rendjéről. Amennyiben a képviselő nézetei eltérnek, az ülést vezető személy a lehetőségekhez mérten megadja a szót az ellentétes nézet képviselőjének. A képviselőházban valamennyi felszólalást az emelvényről kell előadni a képviselőházhoz címezve. Amennyiben a házszabály eltérően nem rendelkezik, a képviselő felszólalásának megszakítása vagy a témához nem kapcsolódó, képviselővel szembeni személyeskedés mind a képviselőházban, mind a bizottsági ülésen tilos.

A házszabály szerint, ha a képviselő felszólalásában eltér a tárgytól, az elnök megintheti. A képviselők az elnök kifejezett engedélye nélkül nem szakíthatják félbe a felszólalásokat. A képviselők kötelesek tisztségükhöz méltón, rendbontás nélkül, megfelelő szavakat használva részt venni az üléseken. A bizottsági elnök meg is vonhatja a szót a tárgytól eltérő vagy méltatlanul viselkedő képviselőktől. A képviselők a plenáris és bizottsági üléseken való részvétel során kötelesek a házszabály rendelkezéseit követni, valamint az alkotmány, az állam funkcióit tiszteletben tartani. Az ülések során a házat, a képviselők által betöltött feladatokat és a ház küldetését megillető tisztelettel, megfelelő módon kell viselkedni. Kerülni kell minden olyan tevékenységet, cselekedetet, ami a ház rendes működését akadályozza, valamint tartózkodni kell más képviselő személye elleni támadó beszédtől. Hát, látható, hogy Cipruson is nagyon komoly intézkedések vannak.

Nézzük tovább a Cseh Köztársaság esetében, ahol kétkamarás a parlament, az alsóházban 200 fő képviselő van, míg a felsőházban 81 fő. Az alkotmány tartalmaz általános jellegű fegyelmi jogkörre vonatkozó rendelkezéseket mindkét Ház vonatkozásában. Ha törvény eltérően nem rendelkezik, a kihágások esetében a képviselő vagy szenátor csak azon kamara fegyelmi jogköre alá tartozik, amelynek tagja.

Nézzük akkor először is az alsóházat, ahol ugye 200-an vannak a Cseh Köztársaságban. A házszabály szerint a házelnök a helytelenül viselkedő képviselőt figyelmezteti, majd ki is tilthatja az ülésteremből az ülésnap idejére. A megrótt vagy kitiltott képviselő rögtön fellebbezhet a döntés ellen a házhoz, amely vita nélkül határoz a döntés megerősítéséről vagy elvetéséről. A kitiltott képviselő is szavazhat. A levezető elnök a képviselőkön kívül az ülésen jelen levőket is kivezettetheti az ülésteremből, amennyiben azok rendzavaróan viselkednek.

(7.40)

A levezető elnök megvonhatja a szót attól a képviselőtől, akinek a hozzászólása nem a tárgyhoz kapcsolódik, vagy meghaladja a meghatározott időkeretet. E döntése ellen nem lehet egyébként fellebbezni. A házszabály szerint fegyelmi intézkedésekre kerül sor azzal a képviselővel szemben, akinek a képviselőházban, illetve a szenátusban, valamint ezek szerveiben elmondott beszéde egyébként mentelmi jog hiányában büntetőeljárást vonna maga után, illetve aki az ülések során becsületsértően nyilatkozik bárkiről.

A fegyelmi eljárást az összeférhetetlenségi és mandátumvizsgáló bizottság folytatja le a házelnök kezdeményezésére, de hivatalból maga is eljárhat. Az eljárást a becsületsértést elszenvedő is kérheti. Az eljárás során lehetőséget biztosítanak az eljárás alá vont képviselőnek álláspontja kifejtésére. A képviselő másik képviselőt vagy ügyvédet is megbízhat, aki a bizottság előtt helyette megjelenik. Ha a bizottság tagját is érinti az eljárás, úgy ő abban bizottsági tagként nem vehet részt. Ha a képviselőt az ellene indult eljárás végén elmarasztalják, meghatározott időben és módon nyilvánosan bocsánatot kell kérnie állításáért, vagy pénzbírságot kell fizetnie, amely azonban nem lehet magasabb a havi járandóságánál.

A bocsánatkérés határidejét és módját a fegyelmi határozatban rögzítik. Minden fegyelmi ügyet le kell zárni az elkövetést követő egy éven belül. Ha a bocsánatkérés elmarad, a bizottság dönt a szankció nyilvánosságra hozatalának megfelelő módjáról vagy a pénzbírság kiszabásáról. A pénzbírságot az államkincstárba kell befizetni. A képviselőnek 15 napon belül lehetősége van a szankcióval szembeni, írásban történő fellebbezésre is, ekkor maga a ház dönt, amely helyt ad, módosít, elutasít, további eljárásra szólít fel. A mandátum fegyelmi okokból történő elvesztésének esete az alkotmánnyal összhangban csak az eskü megtagadásának, illetve feltételek kötésének eseteit említi. Köszönöm szépen. (Taps.  Csenger-Zalán Zsolt: Köszönjük szépen.)