Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

SZÁSZFALVI LÁSZLÓ (KDNP): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Én egy picit békésebb vizekre eveznék a felszólalásomban, hiszen az egyházi támogatásokról szeretnék néhány perc erejéig beszélni, tudva azt, hogy az európai uniós fejlesztési ciklus egy kicsiny részéről beszélünk, amikor az egyházak támogatásáról beszélünk. Ugyan kicsiny szegmense ez a teljes uniós fejlesztési forrásoknak, fejlesztési keretnek, de számunkra, KDNP-sek számára rendkívül fontos.

Miért fontos számunkra az egyházakkal való együttműködés, az egyházak segítése és támogatása? Az Alaptörvény néhány mondatára, néhány gondolatára szeretnék apellálni. Idézem a preambulumnak azt a fontos mondatát, hogy „elismerjük a kereszténység nemzetmegtartó szerepét, becsüljük országunk különböző vallási hagyományait”. Majd az Alaptörvény VII. cikke a következőképpen fogalmaz: Magyarországon az állam és az egyházak különváltan működnek, az egyházak önállóak, az állam a közösségi célok érdekében együttműködik az egyházakkal. Az állam és az egyházak alkotmányos szétválasztása tehát védi mind az egyházak autonómiáját, mind az állam autonómiáját, ugyanakkor lehetővé teszi, hogy közös céljaik, közös céljaink a társadalom javának érdekében, a nemzet érdekében közösen, egymást kiegészítve hatékonyabban működhessenek, mint ha külön-külön tennék.

Az állam is és az egyházak is a közjót képviselik, kell hogy képviseljék a maguk sajátos lehetőségeivel és eszközrendszerével. Az egyházak évszázadok óta meghatározó részvevői az oktatásnak, a nevelésnek, a szociális szférának és az egészségügynek. Az a hagyomány, az a felelősség és elkötelezettség, amely a keresztény elvek és értékek mentén fejlődött ki az elmúlt évszázadok során és valósult meg, a mai napig meghatározója a magyar nemzet életének és a magyar társadalom életének. Sőt az elmúlt évtizedekben ez a társadalmi szolgálat és ez a társadalmi szerepvállalás, illetve elkötelezettség egyre jobban erősödött, erősödik és kiteljesedett.

Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Országgyűlés! 2010 előtt a szocialista-liberális kormányzatok sokféle eszközzel diszkriminálták az egyházakat és az egyházi jogi személyeket. Ez a diszkrimináció valósult meg a jogszabályalkotásban, ez a diszkrimináció valósult meg a hazai források és az intézményrendszer finanszírozása tekintetében. Itt utalnék arra az egy konkrét tényre, hogy 2010-ben és a következő években sok milliárd forintot kellett visszafizetniük az egyházaknak csak azért, mert az előző kormányzatok nem fizették ki az egyházi közoktatási intézmények normatíváit.

(Az elnöki széket Sneider Tamás,
az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)

De ez a diszkrimináció érvényesült az európai uniós források tekintetében is a 2007-2013-as EU-s ciklusban, hiszen alig-alig volt pályázati jogcím, amelyek tekintetében az egyházak, az egyházi intézmények vagy egyházi jogi személyek egyáltalán pályázni tudtak. Néhány pályázat esetében fordult ez elő, de egyébként a pályázatok és a különböző operatív programok elsöprő többségében az egyházak, illetve egyházi intézmények nem is tudtak pályázni, mert nem volt rá lehetőség, nem volt rá jogi lehetőség.

2010 után, ha csak az európai uniós forrásokról beszélünk, az volt a feladat, az volt a kihívás, hogy biztosítani kell mind az uniós, mind a hazai források tekintetében, hogy az egyházak és intézményeik ugyanolyan eséllyel tudjanak a forrásokhoz hozzájutni, mint minden más intézmény, illetve minden más közjót szolgáló és közfeladatot ellátó szervezet. Az egységes és egyenlő finanszírozást valamennyi közfeladat-ellátási területen biztosítani kellett, illetve a hátrányos helyzetű térségekben, településeken segíteni és támogatni kellett az egyházak, egyházi intézmények munkáját, többek között ezzel is segítve a falvakban, a kistelepüléseken, a hátrányos helyzetű térségekben a népességmegtartó lehetőséget. Az is egy feladat és kihívás volt 2010 után, hogy az egyházaknak a romaintegrációba, illetve a felzárkóztatási és különböző esélyegyenlőségi programokba való bevonását mint egy lehetőséget, illetve az esélyegyenlőséget tudjuk biztosítani.

Azt gondolom, ezért volt rendkívül fontos az, hogy a 2014-20-as európai uniós költségvetési, illetve fejlesztési források tekintetében szinte minden operatív program tekintetében az egyházak, illetve egyházi intézmények, egyházi jogi személyek tudnak pályázni, tudnak a forrásokhoz hozzájutni. Az egyházak tekintetében ez 568 önálló egyházi köznevelési intézményt érint több mint ezer feladatellátási helyen az országban, tehát nem igaz ebben a tekintetben sem, hogy az európai uniós források nem érintik a magyar polgárok és a magyar társadalom életét.

(19.00)

A 2016-17-es tanévben közel 208 ezer tanuló tanult, a 22 egyházi felsőoktatási intézményben több mint 20 ezer hallgató tanul. Az állami iskolákba járó tanulók közül a 2015-16-os tanévben közel 206 ezren választották a hitoktatást. Oktatási célú fejlesztésekre a hazai költségvetés is egyre nagyobb arányban biztosít forrást, elsősorban épületfelújításra és –kor­szerűsítésre, és természetesen az európai uniós források az elmúlt időszakban és az ezt követő időszakban is számtalan pályázati forrás tekintetében oktatásmódszertani, infrastrukturális, digitális kompetencia és pályaorientációs célú fejlesztések megvalósítására biztosítanak forrásokat az egyházi közfeladat-ellátást biztosító intézmények számára.

Néhány ilyen pályázati forráslehetőséget hadd emeljek ki! Ilyen az EFOP 4.1.1. pályázati jogcím, egyes egyházi oktatási infrastrukturális fejlesztésekre 14,4 milliárd forint közvetlenül egyházi köznevelési intézmények fejlesztésére, 23 egyházi intézmény nyert támogatást ebből a forrásból. Az EFOP 4.1.5. jogcím a köznevelési intézmények infrastrukturális fejlesztésére 16,2 milliárd forint keretösszegű felhívás a nem állami intézményfenntartók részére. Azután ilyen pályázati lehetőség az EFOP 4.1.6. pályázati jogcím a köznevelést támogató szerepének erősítésére, 5 milliárd forint a gyógypedagógiai és pedagógiai szakszolgálati intézmények számára, valamint az EFOP 3.2.3. pályázati jogcím, amely a digitális környezet a köznevelésben, keretösszeg 6,3 milliárd forint a digitális oktatás színvonalának minőségi javításához, a digitális leszakadás megállításához.

Az emberi erőforrás operatív program minden prioritásán tehát lehetséges kedvezményezetti körbe tartoznak az egyházi szervezetek. Az egyházi, civil és nemzetiségi szervezetek részére elérhető fejlesztések az általuk ellátott közszolgáltatások hatékonyabb ellátása érdekében, többek között közösségfejlesztésre, hátránykompenzációra, felzárkóztatási programokra, szociális és gyermekvédelmi intézmények komplex fejlesztésére, iskolák infrastrukturális felújítására, tanodaprogramokra és térségi programok megvalósítására adnak lehetőséget.

Kedves Országgyűlésiképviselő-társaim! Tisztelt Országgyűlés! Mik ezek a források, mik ezek a pályázatok, ha nem felzárkóztatási pályázatok, ha nem a hátrányos helyzetű települések, a hátrányos helyzetű térségek, a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok felzárkózását szolgáló pályázati források biztosítása? Ezek közül is hadd emeljek ki néhány pályázati jogcímet: az EFOP 1.3.7. pályázati jogcím a társadalmi kohézió erősítése, az egyházak közösségfejlesztő tevékenységének bővítésével. A felhívás 8 milliárd forintot biztosít az egyházi és civil közösségek számára hátránykompenzációs tevékenységek elvégzésére, amely magában foglalhat többek között prevenciót, társadalmi érzékenyítést, szemléletformálást. Cél a peremen élő közösségek társadalomba való beilleszkedése. Aztán az EFOP 1.9.8. jogcím, ami az egyházi és civil szervezetek szociális közfeladat-ellátásainak támogatásáról szól, 5 milliárd forintos támogatási keret áll rendelkezésre ezen a felhíváson az egyházi és civil közösségek számára. A felhívás célja a szociális és gyermekvédelmi szolgáltatások komplex fejlesztése. Ebben a szektorban egyre szélesebb körű az egyházi és civil szerepvállalás, és az országos lefedettség az egységes szemléletrendszer minőségi feladatellátását teszi lehetővé részükről.

Az EFOP 2.2.15. jogcím a karitatív szervezetek infrastrukturális fejlesztései a hátrányos helyzetűek társadalmi integrációja, reintegrációja érdekében. A karitatív és humanitárius szervezetek részére tesz lehetővé infrastrukturális fejlesztéseket, a raktározási feltételek javítását, eszközbeszerzést. A felhívás teljes keretösszege 4,5 milliárd forint, a megpályázható támogatási összeg 200, illetve 650 millió forint között van. Végül az EFOP 4.1.1. felhívási jogcím az egyes egyházi infrastrukturális fejlesztésekről szól. Az egyházi fenntartású iskolák előtt áll nyitva a felhívás, számos iskola, tornaterem építését, infrastrukturális beruházását tette, illetve teszi lehetővé, összesen több mint 14,4 milliárd forint értékben.

Tisztelt Képviselőtársaim! Az EFOP-os fejlesztési forrásokon túlmenően, tehát az emberi erőforrás operatív programon túlmenően is megemlíthetem a gazdaságfejlesztési és innovációs operatív programot is mint egy lehetőséget az egyházak, illetve az egyházi jogi személyek számára. Példának okáért már döntés-előkészítési szakaszban van a GINOP 7.1.4., az egyházi kulturális örökség turisztikai fejlesztése jogcím, amely 7,3 milliárd forintot biztosít az egyházak, illetve egyházi jogi személyek számára, de egy ugyanilyen forráslehetőség a GINOP 7.1.6. pályázati jogcím is, a világörökségi helyszínek fejlesztése című felhívás.

Ezen túlmenően még meg lehet említeni, meg kell említeni a környezeti és energiahatékonysági operatív programot is, a KEHOP-ot is. Példának okáért a KEHOP 5.2.1. jogcím: az egyházi fenntartású kórházak épületenergetikai fejlesztése kiemelt projektben több egyházi egészségügyi intézmény, kórház tud részesülni, több milliárd forint értékben. A KEHOP 5.2.3. jogcímen pedig az egyházak épületenergetikai fejlesztései megújuló energiaforrás hasznosításának lehetőségével című kiemelt projektben összesen 12,2 milliárd forint támogatási összegre adnak, adhatnak be pályázati támogatási kérelmet az egyházi jogi személyek.

Ezen túlmenően feltétlenül meg kell még említeni a vidékfejlesztési programot is, például a VP 6‑7.2.1.-7.4.1.-16. jogcímet, amely a településeket meghatározó épületek külső rekonstrukcióját, többfunkciós közösségi tér létrehozását, fejlesztését, energetikai korszerűsítését támogatja, amely 26,8 milliárd forintos keretben áll rendelkezésre, többek között az egyházak, illetve az egyházi jogi személyek számára is.

Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Országgyűlés! Mik ezek a források, amelyek az egyházak, egyházi jog személyek, egyházi intézmények számára megszerezhető források, mint hogy fejlesztési források, felzárkóztatási források, amelyek mind-mind érintenek szülőket, diákokat, ellátottakat, intézményekben dolgozó pedagógusokat, gondozottakat, szociális szakembereket, akiknek a munka- és életfeltételeit fogják javítani ezek a pályázati források, ezeknek a pályázati forrásoknak a megvalósulása.

Bizonyosak vagyunk abban, bizonyára talán mindannyian így vagyunk ezzel, hogy az egyházaknak, illetve egyházi intézményeknek juttatott európai uniós pályázati források mind-mind jó helyre kerülnek, és mind-mind hatékonyan lesznek felhasználva az elkövetkezendő években. Köszönöm szépen megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.)