Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

DR. KOVÁCS ÁRPÁD, a Költségvetési Tanács elnöke: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Miniszterelnök Úr, Házelnök Úr, Nemzetgazdasági Miniszter Úr! Mielőtt néhány rövid kiegészítő megjegyzést fűznék a Költségvetési Tanács zárószavazáshoz kapcsolódó véleményéhez, engedjék meg, hogy elmondjam, a tanács egészében folyamatosan figyelemmel kísérte a gazdaság, az államháztartás működését, a költségvetési gazdálkodás jelenlegi és belátható távlatban várható folyamatait, és így alkotta meg véleményét, tette meg észrevételeit. Reméljük, hogy a tanács tevékenysége ‑ lehetőségei határai között ‑ hozzájárulhat ahhoz, hogy az Országgyűlés a megfelelő 2014. évi bázison megvalósítható 2015. évi költségvetési törvény elfogadása előtt álljon.

Elöljáróban még azt is szeretném elmondani, hogy a tanács szerint a költségvetési tervezés korábbi évekhez képest jóval kedvezőbb szakmai feltételeihez hozzájárultak az eddigi konszolidációs intézkedések eredményei. Ezzel együtt is a tanács véleményező feladatait konzervatív szemléletben végezte. Munkánk zöme a költségvetési törvényjavaslat tervezetének és természetesen a költségvetési törvény évközi módosításának véleményezéséhez, valamint a költségvetés végrehajtása helyzetének félévkor történő értékeléséhez kapcsolódik. Kétségtelen azonban, hogy a munka állomásai közül meghatározó fontosságú ‑ mintegy garanciális közjogi feltétel ‑ a költségvetési törvényjavaslat zárószavazás előtti költségvetési tanácsi álláspont kialakítása és közzététele. Ennek tettünk most hozzájáruló nyilatkozatunkkal eleget, amihez most a tanács felhatalmazása és javaslata alapján néhány összefoglaló, illetve kiegészítő megjegyzést fűzök.

Tisztelt Országgyűlés! A Költségvetési Tanács Alaptörvényből és stabilitási törvényből fakadó felhatalmazása alapján megvizsgálta, hogy a költségvetési törvényjavaslat zárószavazásra bocsátott változata megfelel-e az államadósság-szabály követelményének.

(15.20)

Megállapította, hogy a GDP arányában kifejezett államadósság csökkent. Ennek alapján Magyar­ország 2015. évi központi költségvetési egységes tör­vény­javaslata a Költségvetési Tanács szerint zárószavazásra bocsátható.

Tisztelt Országgyűlés! Kérem, engedjék meg, hogy a hozzájáruló nyilatkozatunk megadásán túl ‑ fenntartva és indokoltnak tartva a költségvetési törvényjavaslathoz fűzött észrevételeket is ‑ néhány további segítő szándékú észrevételt tegyek. Mindenekelőtt arra szeretném felhívni a figyelmet, hogy a törvényjavaslat a 2015. évi adósságmutató tekintetében a törvényjavaslathoz képest nem tartalmaz változtatást, vagyis annak jövő év végére tervezett értéke 75,4 százalék; a 2014. december 31-ére várt mutató értéke is változatlan, azaz 76,3 százalék. Hangsúlyoznom kell, hogy az államadósság-mutatók számítása során mind a hiány-, mind a GDP-adatokat a vonatkozó uniós szabályozás ez év szeptember 1-jétől hatályos, korábbiakhoz képest változó előírásainak megfelelően, az úgynevezett ESA 2010 elszámolási rendszer alapján határozták meg. Az adósságösszegeket pedig a stabilitási törvény szerint mindkét évre azonos, a 2015. évi költségvetési törvényjavaslatban meghatározott árfolyammal számították.

A törvényjavaslat új makrogazdasági prognózist nem tartalmaz, ezért a tanács azt vizsgálta, hogy a törvényjavaslat benyújtása óta ismertté vált gazdasági folyamatok és előrejelzések miként befolyásolták az eredeti kormányzati prognózissal kapcsolatos bizonytalanságokat és kockázatokat. A tanács megállapította, hogy a 2014. évre várható és a 2015. évre tervezett GDP reális gazdasági prognózison alapul, a stabilitási törvény szerinti államadósság 2014 végére várt és 2015. december 31-ére tervezett mértéke összhangban van mind a gazdasági, mind a 2014. évi várható és a 2015-re tervezett költségvetési folyamatokkal.

Tisztelt Képviselő Hölgyek és Urak! A tanács folyamatosan követte a költségvetési törvényjavaslat országgyűlési tárgyalását, pozitívnak tartja, hogy az elfogadott 264 pontos összegző módosító javaslat által az előirányzat több mint 24 százalékát érintő bevételi-kiadási változások a pénzforgalmi hiányt alig érintették. A tanács azonban továbbra is fenntartja, hogy az egyes bevételi előirányzatok megalapozottsága hiányos, fennmaradtak a költségvetési törvényjavaslat tervezetében októberben jelzett kockázatok. Különösen így van ez az állami vagyonnal kapcsolatos egyéb értékesítési, hasznosítási bevételek esetében. Kockázatot hordoz, hogy a bevételekhez kapcsolt, több fejezetet érintő Beruházási Alap kiadásai bevételkiesés esetén év közben nehezen állíthatók meg. A beruházásoknál ennek a tapasztalatok szerint nagy a valószínűsége. Ezért a tanács változatlanul szükségesnek tartja, hogy a központi költségvetésből új fejlesztések olyan ütemben valósuljanak meg, amilyen mértékben e címbe a bevételek befolynak.

A pótlólagos kiadások részbeni forrásaként az Országvédelmi Alap a tanácsnak a költségvetési törvényjavaslat tervezetéről adott véleménye alapján 40 milliárd forintról 60 milliárd forintra megemelt előirányzatát megfelezték. A 30 milliárd forintos előirányzat az eredetileg tervezetthez képest kisebb kockázatokat tud kezelni. Az e módosítások révén reálisabbá vált előirányzatok mellett is a helyzetet kockázatosnak tartjuk, ezért a tanács úgy látja, hogy az általa a korábbi években támasztott, a konszolidáció során szükséges óvatos gazdálkodásra irányuló követelmény szülte Országvédelmi Alap betöltötte szerepét, ezért célszerűbb lenne egy egységes kockázatkezelési rendszer kialakítása. Ez a rendkívüli kormányzati intézkedésekre elkülönített 100 milliárd forint tartalék bevonását jelentené a kockázatkezelésbe, egyben a két tartalék egységesítését, valamint szigorú szabály megalkotását a felhasználásra. A költségvetés végrehajtása során összevonandó tartalék-előirányzat meghatározott százaléka javaslatunk szerint 2015. szeptember 30-áig ne legyen felhasználható, és ezt követően is csak akkor, ha a hiánycél teljesülését a 2015. évi gazdasági és költségvetési folyamatok nem veszélyeztetik.

A Költségvetési Tanács hozzájáruló döntése előkészítéseként foglalkozott az állam tulajdonosi szerepvállalásának egyes, például pénzintézeti, energetikai ágazatokban történő kiterjesztésével. Azt javasolja, hogy ezekre a tranzakciókra úgy kerüljön sor, hogy azok sem rövid, sem hosszabb távon ne növeljék a kormányzati szektor hiányát és adósságát.

Tisztelt Országgyűlés! A tanács végül szükségesnek tartja jelezni annak veszélyét, hogy a GDP vagy az államháztartás hiánya a számítottnál, minden reményünknél kedvezőtlenebbül is alakulhat. Az egyébként kedvező honi makrogazdasági és államháztartási folyamatok mellett is tompíthatja a növekedési várakozásokat az Európai Unió gazdasági teljesítményének csak mérsékelt stagnálása, sőt a visszaesés veszélyét sem hordozó alakulása, a deflációs folyamatok kiterjedése, illetve a geopolitikai feszültségek hatásának ki nem zárható begyűrűzése, az olajpiac bizonytalansága, az Európai Unió Oroszországgal szembeni szankcióinak hatása. A tanács azonban már nem elsősorban a konszolidáció, hanem emellett az említett kihívások kezelése, valamint a gazdasági növekedés tartósságának biztosítása érdekében irányítja rá a figyelmet, hogy a továbbiakban is körültekintő, fegyelmezett költségvetési gazdálkodás szükséges az államháztartási törvényben megfogalmazottnál feszesebb hiánycél biztonságos tartásához és az államadósság-szabály érvényesítéséhez.

Tisztelt Országgyűlés! Köszönöm megtisztelő figyelmüket, a lehetőséget, hogy szólhattam, és engedjék meg, hogy kellemes ünnepeket és mindnyájunknak örömöt hozó új évet kívánjak. (Taps a kormánypártok soraiban.)