Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

Z. KÁRPÁT DÁNIEL, a Jobbik képviselőcsoportja részéről: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Kicsit megkésve van előttünk az a javaslat, amelynek egyes részleteiről, Unió követelte részleteiről helyes lett volna jó pár évvel hamarabb tárgyalni Magyarországon. Példának okáért az ügyfél-tájékoztatás elmélyítése nagyon jól jött volna akkor, amikor a balliberálisnak nevezett kormányok engedték a devizahitelezés elterjedését és volumenének akár több tíz-, több százszorosára duzzadását. Vagy például akkor, amikor a Fidesz-KDNP évekig nem tett semmit ebben a kérdésben. Most uniós jogharmonizációs részletként elénk került az a csomag, amely gyakorlatilag a fiskális unió egyfajta folytatása, ha úgy tetszik, vadhajtása, és a tőkepiaci unió elmélyítéséhez vezet.

Ebben nyilván vannak jó, pozitív részek, tehát vannak olyan ajánlások, amelyeket abszolút megszívlelendőnek tartunk, és vannak irritáló, idegesítő tételei is. Kicsit bántó, hogy a Fidesz-KDNP akkor tud ezekről a témakörökről érdemben beszélni, ha valamit implementál, ha valamit beültet kívülről a magyar jogrendszerbe, de önálló elképzelései sajnálatos módon, főleg fogyasztóvédelmi szempontból egyre kevésbé voltak. Tehát értékelem azt, hogy adott esetben a befektetők érdekeinek képviselete tekintetében most újabb ajánlásokat fogalmaznak meg, de azt még jobban értékelem, hogy most volt olyan kormánypárti képviselő, aki az ügyfelek érdekéről is beszélt. Ez a követendő út, errefelé kellene tovább menni. Sajnos ez eddig igen ritkán jelent meg.

Még egyszer mondom: az ügyfél-tájékoztatás és ügyféligény-felmérés kiterjedt mivolta régóta egy olyan hiányterület, amellyel nem sikerült a kellő mélységben foglalkozni. Most ebben a javaslatban találhatók pozitív elemek ezen területet illetően. Ha áttörés nem is, adott esetben megjelennek ilyen teljesen 1.0-s igények, mint például az, hogy a termékről az ügyfél számára írásbeli megfelelőségi nyilatkozatot ki kell adnia a szolgáltatónak. Azonnal adódik persze a kérdés, hogy például telefonos kiszolgálás esetén mi történik. De kiterjed a minimálisan rögzítendő adatok körére is az előterjesztés, valamint arra, hogy az ügyfél-tájékoztatón részletesen fel kell majd tüntetni az egyes költségelemeket, évente minimum egyszer részletes költségkimutatást kell küldeni az ügyfélnek. Tehát még egyszer szeretném hangsúlyozni, ez az 1.0, tehát ez az a szint, ami alapfokon megkövetelhető lett volna egyébként a magyar piacon a magyar szabályozásnak megfelelően is.

Értékelem azokat az irányokat is, amelyek, mondjuk, az algoritmikus kereskedés fejlesztése felé mutatnak. Minden ilyen fejlesztési folyamat egyébként előremutató lehet. Hozzáteszem, hogy ettől még nem lesz mérhető és sokkal nagyobb valós teljesítmény azon tranzakciók mögött, amelyekről beszélünk. Tehát mindez, a tőkepiaci unió egésze a buborékgazdaságot csak fújja-fújja egyre nagyobbra, és ilyetén módon történő működése a későbbi válságokat magába kódolja.

(11.20)

Tehát úgy látom, hogy kozmetikázgatni lehet is ezt a rendszert, sok esetben kell is, vannak olyan részterületek, ahol kell is, de valós teljesítmény ettől még nem fog állni azon piaci folyamatok mögött, amelyek mögött eddig sem állt, tehát Európa vagy akár a következő világméretű válság ugyanúgy bele van kódolva ebbe a szisztémába, mint korábban.

Azt látjuk, hogy mindezeket az Unióban kitalált szabályokat, amelyeknek egy részét van értelme átültetni, egy másik részét semmi értelme, egy harmadik szakasza pedig kimondottan kártékony, tulajdonképpen nem egészíti ki egy tisztességes magyar fogyasztóvédelmi rendszer, ami kiderült már a Buda-Cashnél, a Quaestornál, korábbról egyébként említhetnék még kisebbnek nevezett, de annál szélesebb körű botrányokat, balhékat, és a devizahitelezés rendszerét is végigkísérte a magyar fogyasztóvédelem teljes impotenciája vagy pedig hiánya.

Azt láttuk, teljesen jogos észrevétel volt a PSZÁF-et illető, hogy miközben kívülről importál szabályozási eszközöket Magyarország Kormánya, megszüntette azt a PSZÁF-et, amelynek ellenőrzési jogköre mögött valóban állt egy állami láb, egy állami felelősségi szint. Beolvasztották azt abba a Magyar Nemzeti Bankba, az MNB alá integrálták az egész rendszert, amelynek a függetlensége fölött indokolatlan módon őrködnek, tehát az MNB függetlenségének örve alatt olyan visszaélések és olyan, általam minősített bűncselekménynek tartott esetek fordulnak elő, amelyeknek egyébként még következményük lesz; lehet, hogy nem a mostani kormányzati ciklusban, de egészen biztos, hogy azok a közpénzeket érintő üzelmek, amelyek előfordulnak, nem maradhatnak következmények nélkül.

Most azt látjuk, hogy az állami felügyeleti láb megszüntetése mellett a teljesen inkompetens MNB alá beintegrált ellenőrzési jogkörök tovább torzítják ezt az idézőjeles piacot, és fogyasztóvédelmi szempontból lassan katasztrófahelyzet áll elő, hiszen lassan minden felügyeleti jogkör azon MNB alá kerül, amelynek idézőjeles függetlenségét úgy óvja a kormányzat, hogy visszaéléseit helybenhagyja, ezekkel szemben nem tesz semmit.

Ezen csomag, amely előttünk fekszik, tehát tartalmaz teljesen 1.0-s jó célokat, ilyen az ügyfelek részletesebb tájékoztatása, a minimálisan rögzítendő adatok körének tisztázása vagy akár az algoritmikus kereskedés fejlesztésének technikai részletei, ezek támogathatók. Vannak abszolút vakvágányra vezető ötletek, amelyek sokkal kevésbé, harmadsorban pedig itt van a magyar kormányzat cselekvési terve, amit érdemes megvizsgálni: a fogyasztóvédelem szétverése, a fogyasztóvédelmi leépülés és az ügyfélérdekek háttérbe szorulása a befektetők érdekei mögött.

Azt kell hogy mondjuk tehát, hogy nagyon vegyes képe van ennek a csomagnak, az, amit most elénk vetettek, maximum egy tartózkodást érhet így ebben a formában, de az is pusztán egyes jó szándékú irányelvek miatt, amelyeknek a megvalósulása legalábbis kérdéses. Köszönöm a figyelmet. (Taps a Jobbik soraiban.)