Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

DR. JÓZSA ISTVÁN, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Egy mindenki által utált, utálatos témáról van szó, a pénzügyi piacok működését és a pénzügyi eszközök kereskedését szabályozó törvények jogharmonizációs célú módosításáról. Ebben a címben egyetlenegy szimpatikus van, az európai jogharmonizáció, mert önökkel ellentétben azért az Európai Unió jogalkotása kicsit megelőzi a magyart, és ez a jogharmonizációs cél konkrétan egy 2014-es EU-rendelet jogharmonizációs előírásait próbálja követni.

Ugyanakkor, merthogy ezt a területet úgy általában az emberek túlnyomó többsége utálja, mert a pénzről nem az jut eszébe, hogy több pénze lehet belőle, hanem az, hogy a bankok elviszik a pénzét, és a kormány elrontja a fizetőeszköz, a forint árfolyamát, és akkor még kevesebbet ér a pénze, tehát kevés pozitív élménye van a lakosság többségének a pénzpiaci műveletekről, ez a törvényjavaslat a célját tekintve, azt kell mondjam, hogy helyes. Tehát az, hogy a befektetési vállalkozások és a hitelintézetek által nyújtott befektetési szolgáltatások működési feltételeit szigorítja, hogy az átláthatóságot növeli, ez mind a befektetők védelmének biztosítását szolgálja, és ahogy mondom, három év lemaradással a 2014/65/EU irányelv megvalósítása tekintetében.

A pénzügyi eszközök piacának működésére vonatkozó európai uniós tanácsi irányelv 2007 óta hatályban van, tehát az alapirányelv. Az azóta eltelt időszakban történt pénzpiaci változások, a gyorsan fejlődő innovatív technológiák és nem utolsósorban a 2008-2009-es pénzügyi válság okozta megrázkódtatások miatt vált szükségessé ezeknek az irányelveknek a felülvizsgálata. Az átdolgozás célja az lehetett továbbá, hogy a pénzügyi piacok közötti transzparencia hiánya, illetve az egyes tagállami átültetések bizonytalansága, eltérése, egyenetlensége megszűnjön, ez ne jelentsen kibúvót vagy áttekintési nehézséget a piac résztvevői számára.

A pénzügyi válság csak mélyítette ezeket a bizonyos diszfunkciókat, mélyítette azokat a problémákat, azokat a gödröket, amibe egy gyanútlan pénzügyi befektető, különösen kisbefektető bele tud lépni és sajnos kárt is tud szenvedni. Az új, módosított irányelv előkészítése célul tűzte ki egy olyan szabályrendszer kidolgozását, amely elsősorban a befektetők hatékony védelmét és a pénzügyi piacok teljes átláthatóságát tudja biztosítani. Ez az átláthatóság persze alapfeltétel; ha látszik valami, nem biztos, hogy még föl is fogott a piac résztvevői számára. Tehát az első feltétel, hogy láthatóak legyenek a folyamatok, a második feltétel egy olyan pénzügyi kultúrának a kialakítása, kiépítése, amit, mondjuk, az önök iskolarendszere messze nem támogat, hogy el tudjanak igazodni ebben az emberek, és tudjanak élni azokkal a törvény biztosította lehetőségekkel, amely az ő biztonságukat ilyen műveletek esetén megteremti.

Tartalmi észrevételként szeretném még elmondani, hogy az ügyfélvédelmi szabályok bővülése alapvetően helyes, a pénzügyi válság során ugyanis kiderült, hogy a települési önkormányzatok és a helyi hatóságok sokszor nagyon helytelenül ítélték meg a saját befektetési lehetőségeiket, illetve az egyes befektetési termékek kockázatát, és így ők kikerülnek abból a befektetői körből, amellyel eleve az elfogadható partner kategóriába kerülnek. Tehát bebizonyította az élet, hogy hiába segíti sok fideszes tanácsadó a fideszes polgármestert, annak igazából nem az a vége, hogy az önkormányzat jól jár, hanem az, hogy a közvetítő meg a Fidesz jól jár. Úgyhogy ennek egy elég kategorikus megoldása, hogyha az önkormányzatoknak ezt a lehetőségét a törvény erejénél fogva megszüntetjük. Megjegyzem, nem alapfeladata az önkormányzatnak, hogy pénzpiaci műveletekkel gyarapítsa a vagyonát, mint ahogy Lázár János annak idején nagyon büszkén ezt Hódmezővásárhellyel tette, amíg nem buktak rajta egy tízest. Úgyhogy ez egy helyénvaló része a törvényjavaslatnak.

Az egy furcsa kiskapu, hogy noha kizárja az önkormányzatokat a helyből elfogadható partner kategóriából, tehát az alapértelmezés az, hogy nem elfogadható partner ilyen műveletekre az önkormányzat, ugyanakkor saját kérésére továbbra is tekinthetők szakmai ügyfélnek, vállalva az ezzel járó következményeket, ami eléggé drasztikus, tehát ugyanaz, de egy nagyobb kockázatot vállalhat önként. Tehát ez nem több, mint hogy egy olyan ajtót zár be, amire rá van írva, hogy vigyázat, veszélyes útszakasz következik, de ezt az ajtót önként kinyithatja az önkormányzat. Tehát olyan túl sok védelmet ez azért nem jelent.

A következő ilyen tartalmi elem az előterjesztésben a független tanácsadás. Az új irányelv vezeti be a független tanácsadás intézményét, amely biztosítja a vállalkozások tisztességes, hivatásszerű és az ügyfél érdekeit szem előtt tartó eljárását.

(Az elnöki széket Lezsák Sándor,
az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)

Befektetési tanács adásakor egyértelművé kell tenni az ügyfelek számára, hogy itt független tanácsadásról van szó, tehát nem a pénzintézet részéről jelenik meg ez a tanácsadás, és ha független tanácsadásról van szó, akkor ezért a pénzintézet juttatást nem biztosíthat.

(11.00)

Amennyiben fennállnak a független tanácsadás feltételei, akkor az ügyfelet a lehető legszélesebb körűen tájékoztatni kell a lehetőségeiről, a kockázatokról. Ajánlatadás esetén a harmadik féltől, tehát a banktól díjazás eleve fel sem merülhet. Tehát csak a tanács igénybevevőjétől, a fogyasztótól fogadhat el esetleg javadalmazást a független tanácsadó. Ez egy nagyon helyénvaló jogintézmény, ezzel együtt nem biztos, hogy túl sok problémát képes lesz megoldani.

A harmadik nagy terület a XXI. század pénzpiaci technológiai kihívása, az algoritmikus kereskedés. Jelen törvényjavaslatban, ami az EU-irányelv átültetése, igazából nem történik több, mint a probléma felismerése és a tevékenység engedélyhez kötése. De hogy az engedélyen belül milyen kritériumoknak kell megfelelnie az adott cégnek, arról már kevés szó esik.

Hogy egy picit érthetőbben mondjam el, az algoritmikus kereskedést, illetve a nagy sebességű vagy nagy frekvenciájú kereskedést, amikor percenként több tízezer művelet is történhet, természetesen digitalizált formában, az elmúlt évek technológiai fejlődése tette lehetővé, illetve hogy ilyen mértékben elterjedjen az automatizált algoritmikus kereskedés, azaz amikor egy számítógépes algoritmus számolja ki a megbízás paramétereit, igazából minimális emberi beavatkozással. Az emberi beavatkozás csak a szempontok definiálására terjed ki, ezt követően a számítógép maga dönt.

A nagy sebességű algoritmikus kereskedésnél a rendszer a piaci adatokat igen széles körben elemzi, és nagy számban készít és küld el tényleges üzletkötési megbízásokat. Főleg ez utóbbi művelet az, ami igen nagy kockázatú, mert pillanatok alatt bele tud szaladni egy befektető olyan műveletekbe, amelyek kimenetele nem biztos, hogy szerencsés számára. Tehát ezek nagy kockázatú, a kereskedési helyszínek túlterhelésével járó, téves vagy párhuzamos megbízások kiküldése esetén felmerülő problémák, ezért az új irányelv engedélyeztetéshez köti ezen vállalkozások működését.

Ez eddig is így volt, tehát mindenki igazából csak a saját egyéni kockázatára alkalmazhatott ilyen algoritmikus kereskedést. Ez a része a törvényjavaslatnak alapvetően felhívja a figyelmet arra, hogy itt érdemes komolyabb védelmeket beépíteni, mert a kockázat pillanatok alatt hihetetlenül elszállhat.

Az európai uniós irányelv elkészítése a pénzügyi válság következményeinek hatására igazából mélyítette ezeket a problémákat. Valahol az egész folyamat kezdetét a 80-as években, az amerikai pénzügyi piacon kell keresni, amikor is a szokásos banki tevékenység mellett a pénzpiac mint önálló termelőerő kezdett megjelenni, ami az azt megelőző szabályozásokkal éles ellentétben állt. Tehát korábban tiltva volt, hogy a pénz gyakorlatilag termelő, produktív munka nélkül pénzt termeljen; ott meg volt szabva, hogy mi a feladatuk a kereskedelmi bankoknak, a befektetési bankoknak, fejlesztési bankoknak. Ezt a Reagan-kormány idején az úgynevezett deregulációs folyamat keretében fellazították. Sokan ennek tulajdonítják a 2008-as lufi kidurranását, hogy olyan kreatív pénzpiaci műveletek alakultak ki, amelyek eredményeként a befektető által be nem látható, át nem látható termékek is mozogtak a piacon, és ezzel komoly károkat tudott elszenvedni egy-egy gyanútlan befektető.

Összefoglalva a Magyar Szocialista Párt frakciójának véleményét, ez az új irányelv nagyon sok területen hatékonyabbnak tűnő ügyfélvédelmet ír elő, mondjuk, a magyar jogalkotótól meglehetősen független módon, mert az európai uniós irányelv átvételéről szól, tehát jogharmonizációjáról szól. Ez a rész pozitív, támogatható.

Ugyanakkor, miközben a pénzügyi piacokon új, a XXI. század kereskedelmi formáira, technológiáira jellemző kihívásokra is szabályozást kíván alkotni, ezt egy rendkívül ingatag, a Magyar Nemzeti Bank keretei között működő felügyeleti rendszerben, egy meg nem ragadható felügyeleti felelősség keretébe kívánja helyezni. Tehát amikor azt tapasztaljuk, hogy a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletét, ami állami felelősséget jelentett, a magyar törvényhozás fideszes többsége megszüntette az állami felelősséget, áthelyezte ezt a pénzügyi felügyeletet a Magyar Nemzeti Bankhoz, ami egy abszolút független intézmény; ez akkor lenne helyénvaló, ha jogszabály erejénél fogva ennek a felügyeleti hatáskörben okozott kárnak a Magyar Nemzeti Bank eleget is tenne.

Erre jó néhány példa volt az elmúlt időkben, gondolhatunk a Quaestor-károsultakra, a Buda-Cash-károsultakra vagy egyéb, kisebb bebukott pénzintézetekre. Tehát az egész törvényjavaslatnak az a hibája, az a gyengéje, hogy a felügyeleti felelősség legnagyobb része Magyarországon ma a Magyar Nemzeti Bank kezébe kerülne, amely az elmúlt években sajnos számtalan alkalommal pont azt bizonyította, hogy ennek a felügyeleti felkészültségnek nincs birtokában, nem tud igazából felelősséget vállalni a befektetők biztonságáért. És ezt még hangoztatja is, hogy az államtól független intézmény, tehát ne is akarjanak tőle ilyen biztosítékokat elvárni.

Azt kell mondjam tehát, hogy az előterjesztés tartalma jó, a megvalósítása a Magyar Nemzeti Bank keretei között elképzelhetetlen. Ezek miatt frakciónk ezt az előterjesztést nem fogja tudni támogatni. Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiban.)