Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

HORNUNG ÁGNES ANNA nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselők! Az előttünk álló újabb törvényjavaslat már a címében is jelzi, hogy alapvetően egy európai uniós jogharmonizációt megvalósító törvénycsomagról van szó. A pénzügyi szabályozás területén az ilyen jellegű szabályalkotás rendszeresen ismétlődő feladat, hiszen az egységes európai pénzügyi piac fenntartása számos uniós jogszabály elfogadását, illetve rendszeres korszerűsítését teszi szükségessé.

Ez alkalommal a tőkepiac átfogó jellegű szabályrendszerét képező irányelv átültetésére teszünk javaslatot. Ez a pénzügyi eszközök piacairól szóló felülvizsgált irányelv az angol nyelvű rövidítésből adódó megjelöléssel az úgynevezett MiFID II, azaz a nevéből is látszik, hogy nem vadonatúj szabályozási területről beszélünk, hanem egy már eddig is szabályozott keretek között működő intézményekre vonatkozó, megújított szabályozásról.

Ez a gyakorlatban egyrészről azt jelenti, hogy a szabályozás alappillérei változatlanok. Ezt jelzi, hogy két, immár évtizedes múltú törvény, a tőkepiaci törvény, valamint a befektetési szolgáltatásokról szóló törvény módosítása képezi a törvényjavaslat lényegi elemét. Másrészről a felülvizsgálat eredményeként a pénzügyi válság bizonyos tanulságait is felhasználó módon szigorodó szabályokkal, illetve a szabályrendszer hatálya alá tartozó eszközök és személyek bővülésével, valamint új szabályozási tárgykörökkel kell számolni.

Anélkül, hogy túlságosan belemennénk az uniós szabályozás technikai részleteibe, meg kell említenem, hogy maga a nemzeti jogba most átültetendő irányelv csupán egy részét képezi azoknak az előírásoknak, amelyeket a piaci szereplőknek ezentúl majd be kell tartaniuk. A mostani irányelv mellett ugyanis a közvetlenül alkalmazandó uniós rendeletek sokasága, köztük az irányelvhez legszorosabban kapcsolódó MiFID-rendelet is a szabályozás alapját képezi. Továbbá a jogalkalmazás megkönnyítése érdekében a rendeletekben foglalt fontosabb és az irányelvi keretek értelmezését segítő, azokat közvetlenül kiegészítő rendelkezésekre utalásokat tartalmaz a javaslat, legalábbis az indokolásban.

Ezt az aktualizált jogi keretbe foglalt tőkepiaci szabályrendszert 2018. január 3-ától kell az Európai Unió tagállamaiban alkalmazni. Az addig rendelkezésre álló fél év a piaci szereplők számára lehetőséget biztosít majd az informatikai, illetve szervezeti felkészülésre.

Tisztelt Képviselők! A szabályozás alanyaiként a befektetési vállalkozások, a befektetési szolgáltatást nyújtó hitelintézetek, az adatszolgáltatók, valamint a pénzügyi eszközökkel folytatott kereskedés helyszínei sorolhatók fel. Ez utóbbiak tőzsdeként ismertek, de az irányelvi osztályozás szabályozott piacokat, multilaterális kereskedési rendszereket és új piaci formációként szervezett kereskedési rendszereket különböztet meg.

(10.40)

Az irányelv a kereskedés helyszínei között kiemelt jelentőséggel bíró, a tőzsdékre vonatkozó keretrendszert is felülvizsgálja. A tőkepiaci törvény módosítása leginkább e témakörhöz köthető. Azonban hangsúlyozzuk, hogy e tekintetben sincs szó markáns változtatásokról, csupán a már most hatályos szabályozás korszerűsítéséről beszélhetünk, ami a tőkepiacok gyors fejlődését nézve is indokolt.

Az egyik legfontosabb változás a tevékenységi kör bővülése, ugyanis a tőzsde lehetőséget kap arra, hogy a korábban már említett úgynevezett szervezett kereskedési rendszert működtessen, illetve adatszolgáltatási és informatikai tevékenységet végezzen.

A tőzsdei termékekkel történő kereskedésre, valamint a tőzsdei forgalmazás felfüggesztésére vonatkozó előírások az irányelvi rendelkezésekben szintén felülvizsgálatra kerültek. A legfontosabb újítás, hogy egy pénzügyi eszköz felfüggesztése és kereskedésből való törlése esetén a hozzá kapcsolódó, annak árától közvetlenül függő bizonyos további pénzügyi eszközök is felfüggesztésre vagy törlésre kerülhetnek a felügyeleti intézkedések következtében.

Felülvizsgálatra kerül továbbá a tőzsdei kereskedési jogra vonatkozó szabályozás is. Az irányelv a befektetési szolgáltatók mellett egyéb szervezeteknek is megadja a közvetlen kereskedési jogot, amely rendelkezésnek megfelelően módosul a hazai szabályozás is.

Tisztelt Országgyűlés! A pénzügyi eszközök piacainak szabályozása kapcsán az egyik fő szándék a piacok biztonságának, hatékonyságának megerősítése. E törekvésnek megfelelően történik meg a kereskedés szabályozott helyszínekre való irányítása. Itt érdemes megjegyezni, hogy nemcsak magyar jelenség, hanem az Európai Unió tagállamainak túlnyomó részére jellemző a banki finanszírozás dominanciája.

Éppen ezért kiemelt cél az Európai Unióban is a tőkepiacok általi finanszírozás erős ösztönzése. Ez egy sok részterületet magába foglaló kezdeményezés, a Tőkepiaci Unió fogja át, amelynek csak egy részeleme az, ami a jelen javaslatban megjelenik. A kis- és középvállalkozások nem banki tőkéhez jutásának megkönnyítése érdekében ugyanis a jövőben lehetőség lesz az úgynevezett kkv tőkefinanszírozási piacként besorolt kereskedési helyszín létrehozására is. Ez a már sok helyen sikeres piaci modell alapján kialakított javaslat remélhetőleg nálunk is előmozdítja majd a kkv-k alternatív, nem banki forráshoz való jutását. Említésre érdemes továbbá, hogy a technológiai fejlődéssel való lépéstartás érdekében az algoritmikus kereskedést, illetve a nagy sebességű kereskedési technikákat alkalmazó helyszínekre és vállalkozásokra vonatkozó előírások is bevezetésre kerülnek.

Tisztelt Képviselők! Áttérve a befektetési vállalkozásokra előírt szabályokra hangsúlyozni szeretném, hogy a legtöbb rendelkezés esetében, még ha áttételesen is, de erőteljesen tetten érhető a befektetővédelmi motiváció. Mivel ezen elemek részletes szabályait egy március végén megjelent bizottsági irányelv fejti ki, ezért ennek magyar jogba történő átültetése NGM-rendeleti formában fog megjelenni.

A MiFID irányelv kialakítása során kiemelt jelentőséggel bírtak az ügyfelek tájékoztatására vonatkozó rendelkezések. Alapelv ugyanis, hogy az ügyfeleket világos, egyértelmű, az Unió egész területén egységes, pontos és megtévesztéstől mentes tájékoztatással kell ellátni, ezért az általános keretjellegű szabályokon túlmutató részletes rendelkezéseket jelentős részben a Bizottság felhatalmazáson alapuló rendelete tartalmazza, és mint ahogy már korábban is említettem, a javaslat számos rendelkezése kapcsán jelenik meg konkrét utalás arra, hogy ez a részletes szabályozási tartalom az uniós rendelkezésben hol található meg. Ez hozzásegít ahhoz, hogy a jogalkalmazók pontos tudomást szerezzenek arról, hogy még további jogi előírásokat is figyelembe kell venniük.

A javaslat többek között befektetési tanácsadást nyújtó befektetési vállalkozásoktól megköveteli, hogy tegye közzé a tanácsadás díját, tisztázza, mi az alapja az általa adott tanácsnak, különösen azt, hogy a termékek milyen választékát veszi figyelembe, amikor az ügyfeleknek személyre szóló ajánlásokat fogalmaz meg, a befektetési tanácsadást független alapon biztosítja-e, vagy hogy biztosítja-e az ügyfelek számára a nekik ajánlott pénzügyi eszközök alkalmasságának időszakonkénti értékelését. Az információkat a befektetési vállalkozásnak olyan formában kell közölnie, hogy észszerűen feltételezhető legyen, hogy azok alapján az ügyfél képes átlátni és megérteni a felkínált szolgáltatást, illetve az adott pénzügyi eszköz jellemzőit és kockázatait, és ennek következtében tájékozottan tudja meghozni befektetési döntéseit.

A befektetési vállalkozásokat szabályozó törvényben új intézményként jelennek meg az adatszolgáltatási tevékenységet végzők. E javaslat azt a célt szolgálja, hogy a kereskedési adatok átláthatósága javuljon, könnyebb legyen az információkhoz való hozzáférés.

Szintén növelni fogja az átláthatóságot az az új rendelkezés, amely az árualapú származtatott termékek piacán is bizonyos mértékű kontrollt vezet be. Előírásra került ugyanis a kereskedési helyszínek működtetőire vonatkozó pozíciókezelési kontrollmechanizmus alkalmazásának követelménye. A javasolt rendelkezések tehát azt egyszerűsítik, hogy a villamosenergia-alapú, illetve a földgázalapú származtatott termékekkel folytatott ügyletek a pénzügyi szabályozás hatálya alá tartoznak.

Tisztelt Országgyűlés! Az előttünk fekvő törvényjavaslat javaslatot tesz a Magyar Nemzeti Bankról szóló törvény módosítására is. E módosítások szintén az uniós szabályozásból fakadnak, hiszen a pénzügyi közvetítőrendszer felügyeletét ellátó feladatkörében eljáró Magyar Nemzeti Bankra vonatkozóan rögzíteni szükséges az uniós jogszabálycsomagból fakadó felügyeleti kötelezettségeket.

Mindezek mellett a javaslat néhány további pénzügyi tárgyú törvény módosítását is tartalmazza, amelyek jellemzően pontosító rendelkezéseket fogalmaznak meg.

A javaslat nagyságrendileg kétszáz paragrafust tartalmaz, így annak ismertetésére hosszan is sort lehetne keríteni, azonban ebben a rövid bevezetőmben csak a lényeges elemek kiemelésére törekedtem. Meggyőződésem szerint a javaslat hozzájárul ahhoz, hogy a hazai pénzügyi közvetítőrendszer tovább erősödjék, az ügyfelek, a befektetők érdekei pedig hatékonyabb védelemben részesüljenek. Kérem ezért önöket, hogy szíveskedjenek támogatni a beterjesztett törvényjavaslatot. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)