Bizottsági arcképcsarnok

Készült: 2024.04.29.11:15:41 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

218. ülésnap (2017.05.03.), 26. felszólalás
Felszólaló Gyöngyösi Márton (Jobbik)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka vezérszónoki felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 10:47


Felszólalások:  Előző  26  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

GYÖNGYÖSI MÁRTON, a Jobbik képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Már önmagában az, hogy az Ázsiai Infrastrukturális Beruházási Bank létrejöttéről beszélhetünk, mutatja azt az óriási változást, ami a XXI. század elején beállt a globális erőtérben, és mutatja azt, hogy a világban van egyfajta gazdasági, pénzügyi, politikai, geopolitikai hangsúlyeltolódás nyugatról keleti irányba, és azt is nagyon jól mutatja, hogy ebben a hangsúlyeltolódásban Kínának mekkora szerepe van kifejezetten pénzügyi-gazdasági téren, és nagyon jól mutatja azt, hogy Kína pénzügyi, gazdasági, kereskedelmi értelemben a XXI. század egy meghatározó szereplője lesz. Egy új korszak veszi kezdetét, ezáltal meggyőződésem szerint ennek a banknak az alapítására, az alapítási dátumára talán úgy fogunk tekinteni, mint egy új korszak kezdetére, illetve egy korszak lezárulására is egyben, amely a Bretton Woods-i időszakban létrehozott intézményrendszerek hanyatlásával is együtt jár. Nagyon sokan beszélnek arról, hogy a Nemzetközi Valutaalap és a Világbank vezető szerepét veheti át ez az új Ázsiai Infrastrukturális Beruházási Bank a globális gazdasági-pénzügyi térben.

A kínai vezetés 100 milliárd USA-dollár törzstőkével hozta létre ezt a fejlesztési bankot abból a célból, hogy ázsiai infrastrukturális beruházásokat finanszírozzon ebből, s talán láthatjuk azt, talán már mindenki láthatja azt, hogy talán ami a világban végbemenő gazdasági fejlődést, gazdasági boomot jelenti, abban Ázsia a XXI. században vezető szerepet fog játszani, a jövőnek, a XXI. századnak a gazdasági-pénzügyi történelmét több mint valószínű, hogy Ázsiában fogják írni, ezért döntő jelentőségű egy ilyen infrastrukturális beruházási bank, és az, hogy ennek Magyarország is a része lehet.

A Jobbik Magyarországért Mozgalom nem véletlenül hirdette meg a keleti nyitást már nem sokkal a megalakulása után, egy olyan időszakban, amikor még az euroatlantizmus kizárólagosságát hirdette a magyar politikai elit, többek között a Fidesz is. Óriási öröm számunkra az, hogy még ha egy kis spétre­akcióval is, de önök is észrevették a globális trendeket, észrevették azt, hogy milyen elképesztő változások mennek végbe a világban pénzügyi, gazdasági és kereskedelmi téren is.

Amint az ismeretes ‑ és itt az örömünkbe egy kis üröm is vegyül ‑, 2015. március 31-e volt az a határidő, amit az Ázsiai Infrastrukturális Beruházási Bank megalapítói megszabtak az alapító tagi jelentkezéshez. 2015. március 31-éig kellett jelentkezniük azoknak az országoknak, amelyek alapító tagként szeretnének részt venni ennek a nagyon fontos intézménynek az életében. S amint azt tudjuk, az alapító tagok azok, akik a bank stratégiai irányát, a célkitűzéseit kialakítják és formálják, ezért talán nem meglepő az, hogy minden, magára valamit is adó nagy ország, nagyhatalom sietve kapva kapott az alkalmon, és bejelentkezett alapító tagként az Ázsiai Infrastrukturális Beruházási Bank alapításánál. Így tette ezt Németország, Franciaország, Olaszország, Nagy-Britannia, és így tette ezt Kelet-Közép-Európában Lengyelország is, amely középhatalom-nagy­ha­talom­ként annak dacára csatlakozott az Ázsiai Infrastrukturális Beruházási Bankhoz alapító tagként, hogy az Amerikai Egyesült Államok óriási ellenkampányt folytatott ennek a banknak az alapítása ellen.

(10.30)

Az atlantizmus tekintetében lengyel barátaink eléggé szoktak adni arra, hogy az Amerikai Egyesült Államok milyen irányt szab vagy mit tart kívánatosnak, ennek dacára Lengyelország csatlakozott alapító tagként ehhez az intézményhez.

2015. március 31-e után is természetesen lehet jelentkezni az Ázsiai Infrastrukturális Beruházási Bankba, de már csak szimpla tagként, és szimpla tagnak lenni egy ilyen intézményben vagy alapító tagként, amint azt az előtt már mondtam, nagyon komoly különbséget kell tennünk a kettő között, hiszen az egyik meghatározó célkitűzéseiben és stratégiájában és alakítója az intézményrendszernek, a másik meg csak egy egyszerű tag, amely ilyen beleszólási jogokkal nem élhet.

Magyarország előtt volt egy óriási lehetőség 2015. március 31-e előtt, hogy önszántából, szuverén akaratából végre száz év után csatlakozhasson egy szervezethez, önálló szándékából és akaratából, szuverén joga alapján, ne pedig oly módon, mint ahogy azt tettük a KGST-hez való csatlakozásunk idején, a Nemzetközi Valutaalaphoz való csatlakozásunk idején 1982-ben, vagy akár az Európai Unióhoz való csatlakozásunk idején is. Lássuk be, mindegyik bizonyos kényszerek hatása alatt történt, amit már nagyon sokan szeretnének valamilyen módon átírni, felülírni.

Tehát a XXI. században volt egy olyan lehetőségünk, amit sajnos a magyar kormány dilettantizmusának eredményeképpen elszalasztottunk, ugyanis, és most kapaszkodjanak meg, Magyarország 2015. április 1-jén, tehát egy nappal az alapító tagi jelentkezéshez megadott határidőt követően jelentette be azt, hogy csatlakozik az Ázsiai Infrastrukturális Beruházási Bankhoz, és nem másképp tette ezt meg, maga Orbán Viktor tette ezt a bejelentést Kazahsztánban, Asztanában, elképesztő médiafigyelem által övezett helyszínen, és ott jelentette be azt, hogy Magyarország csatlakozik az Ázsiai Infrastrukturális Beruházási Bankhoz.

Ha a cél az volt, hogy minél kínosabb helyzetbe lavírozzuk magunkat, hát akkor így sikerült egy csapásra két legyet is agyoncsapnunk, ugyanis lekéstünk egy lehetőséget, és ezt még sikerült jó nagy dobra is verni és ehhez óriási médiafigyelmet keríteni. Sőt, Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnöke Kazahsztánban, amikor bejelentette ezt a döntését a magyar kormánynak, akkor még össze is keverte az újonnan alapult Ázsiai Infrastrukturális Beruházási Bankot a bank konkurensével, az Ázsiai Fejlesztési Bankkal, amit Japán alapított több évtizeddel ezelőtt.

Ha van a dilettantizmusnak mérőfoka vagy csimborasszója, akkor azt hiszem, hogy ez az, és a keleti nyitás elbaltázása mellé még sikerült egyfajta ilyen nyugati zárást is megvalósítani, így, two-in-one, hiszen nagyon jól lehet azt látni, hogy az Amerikai Egyesült Államok és a nyugati pénzügyi intézmények igenis konkurensként tekintenek az Ázsiai Infrastrukturális Beruházási Bankra. Tehát lekéstünk egy lehetőséget, és még jó nagy hírt is kerítettünk neki, és még az Amerikai Egyesült Államoknak föl is hívtuk arra a figyelmét, hogy mi egy konkurens szervezetbe csatlakoztunk, de nem ám úgy, hogy még véletlenül is beleszólási jogunk legyen stratégiai kérdésekbe, hanem csak szimpla tagként.

Úgyhogy én magam nyilván nagyon örülök annak, hogy ez az intézmény létrejött, annak is nagyon örülök, hogy Magyarország valamilyen szinten részt vállal ebben, de hát azért, amint azt megszoktuk egy Fidesz-kormány idején, ez is pótcselekvés és a félmegoldások egyik minősített esete, egy igazi állatorvosi lova az önök kormányzásának, hiszen jól látható, hogy Magyarország így a XXI. század elején egy stratégiai kérdésben, szuverén döntéseképpen, saját akaratából fakadóan egy elképesztő hibát követett el. Dilettantizmusából fakadóan nem volt képes felülni egy olyan vonatra, ami a XXI. században a megfelelő helyre megy, megfelelő gyorsasággal, és amely Magyarországnak is elképesztő lehetőségeket teremtene mind gazdasági, mind pénzügyi szempontból.

Nagyon örülünk annak, hogy ezt most itt tárgyaljuk. Nagyon örülünk, hogy Magyarország részt vesz ebben az Ázsiai Infrastrukturális Beruházási Bankban, azonban nagyon sajnáljuk azt, hogy ezt a lehetőséget lekéstük, és szimpla tagként jelentkeztünk ebbe a szervezetbe, de természetesen nincs mit tenni, támogatni fogjuk ezt a törvényt, támogatni fogjuk ezt az előterjesztést, természetesen sajnálatunk kifejezése mellett. Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik padsoraiból.)




Felszólalások:  Előző  26  Következő    Ülésnap adatai