Bizottsági arcképcsarnok

Készült: 2024.04.29.10:46:43 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

218. ülésnap (2017.05.03.), 166. felszólalás
Felszólaló Dr. Aradszki András (KDNP)
Beosztás Nemzeti Fejlesztési Minisztérium államtitkára
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka előterjesztő nyitóbeszéde
Videó/Felszólalás ideje 8:48


Felszólalások:  Előző  166  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

DR. ARADSZKI ANDRÁS nemzeti fejlesztési minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Az egyes energetikai tárgyú törvények módosítását tartalmazó T/15338. számú törvényjavaslat alapvetően technikai, jogszabály-alkalmazási, gyakorlati kérdések által indítatott módosítási javaslat, amely a bányászatról, az atomenergiáról, a villamos energiáról, a földgázellátásról, valamint a behozott kőolaj és kőolajtermékek biztonsági készletezéséről szóló törvények kisebb terjedelmű módosítását öleli fel. Ahogy mondtam az elején, alapvetően jogharmonizációs okok indokolják ezt a szabályozást, ezért ha megengedik, a miniszteri expozém, miután érdemi jelentős változások a törvényjavaslatban nem szerepelnek az érintett törvényekkel kapcsolatban, meglehetősen szakmai és viszonylag rövid lesz.

A bányászatról szóló törvény egy jogfilozófiai indíttatású módosítást tartalmaz, amely szerint, ha a magyar állam tulajdonában van a Föld méhének kincse, ezért amikor egyes bányatelkeken megszűnik a bányászati jogosultság és nincs új bányászati jogosult, akkor az eddigi automatizmus helyett felajánlanánk a Nemzeti Vagyonkezelőnek, hogy mondjon véleményt arról, hogy az adott bányászterülettel, az ott fellelhető bányavagyonnal kapcsolatban van-e olyan hasznosítási elképzelése, amellyel közvetlenül tudja érvényesíteni az állami tulajdonhoz kapcsolódó jogait. Természetesen az ilyen hasznosítás esetére is a szokásos eljárásokat és fizetési kötelezettségeket rendelni kell.

A másik fontos módosítás a hites bányamérőkre vonatkozó, korábban elfogadott szigorú szabályozást enyhíti, és tulajdonképpen egy célszerűségi szempontot vezet be abból a szempontból, hogy arányosan kell értékelni a hites bányamérők munkáját, és az esetlegesen elkövetett szakmai hiba ne vonja automatikusan maga után adott esetben a tevékenységtől való eltiltást.

Az atomenergiáról szóló törvénnyel kapcsolatos módosítások tulajdonképpen tovább pontosítják a létesítés alatt álló nukleáris létesítmény, radio­ak­tív­hulladék-tároló szabályait. Igazából egyértelműsítést jelent, kétségek eloszlatását jelenti, mindazonáltal úgy gondolom, hogy ezzel kapcsolatos vita biztosan keletkezni fog, de ez a módosító javaslat is azt erősíti meg, amit a korábbi ilyen tárgyú vitánál a korábbi törvénymódosításkor is elmondtunk, hogy a kormány átlátható és követhető, számonkérhető módon kívánja szabályozni az atomenergiáról szóló törvény ez irányú szabályozását. Ez akkor is egy európai uniós normatívának való megfelelést szolgálta.

Még egy fontos előírást tartalmaz az atomenergiáról szóló törvénnyel kapcsolatos módosítási rész, nevezetesen: európai uniós irányelvhez igazodva kötelezővé tettük, hogy az Országos Atomenergia Hivatal vezetője dolgozza ki a hivatalon belül dolgozó kollégák esetében az összeférhetetlenségi és együttalkalmazási tilalom megelőzésének a részletes szabályait. Úgy gondolom, hogy ez is a transzparenciát, az egyértelműséget és a jobb működést tudja szolgálni.

A villamos energiáról szóló törvény esetében a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatalnak a nagykereskedelmi piacok vizsgálatához kapcsolódó szankcionálási jogköreit kellett átnéznünk. Itt tulajdonképpen pontosításra került a szankciók köre, megkülönböztetve a helyrehozható és a nem helyrehozható jogsértés esetének eltérő szankcionálását. Ugyanilyen szabályozás fog szerepelni a földgázellátásról szóló törvényben is.

Fontos gyakorlati és egyben a szolgáltatók, valamint a fogyasztók számára is egy átláthatóságot előteremtő, illetőleg az árrendeletek megalkotása kapcsán azok alkalmazására való felkészülést szolgálja az a szabályozás, amely az energiapolitikáért felelős miniszter és a hivatal elnöke által kiadott árrendeletek tekintetében egyfajta olyan ütemezést ír elő, amely megfelelő időt biztosít az egyeztetésekre, és megfelelő időt biztosít a rendszerhasználati díjakra vonatkozó rendeleteivel egységesen a fogyasztóknak és elsősorban a rendszerhasználóknak, illetőleg a szolgáltatóknak. Ez is egy világosabb és követhetőbb szabályozási eleme a törvényjavaslatnak.

(18.30)

A villamosenergia-termelőknek a magánhálózatra való csatlakozására vonatkozó szabályozás is egy technikai jellegű módosítás.

Szintén az egyszerűsítés és az egyértelműsítés eszköze az, hogy a földgázellátásról szóló törvénynél csökkenteni kívánjuk az adminisztratív terheket, ugyanis az üzemi és kereskedelmi szabályzat előírásait a jövőben kizárólag a rendszerüzemeltető honlapján lehet elérni. Ez egy belső szakmai fórum. Esetünkben a természetes személy fogyasztókat ez a fajta szabályzat nem érinti. Ez azokat érinti, akik a kereskedelmi szabályzat kapcsán tudnak szolgáltatni a fogyasztók felé. Azaz a rendszerüzemeltetőket érinti elsősorban.

Mindezek mellett a jogszabály egy évvel meghosszabbítja a földgázfelajánlási rendszer alapjául szolgáló szerződések hatályát is, és emellett összhangba hozzuk a behozott kőolaj és kőolajtermékek biztonsági készletezéséről szóló törvény rendelkezéseit a jövedéki adóról szóló törvény szabályozásával.

Van még egy fontos eleme ennek a jogszabálytervezetnek, törvénytervezetnek, nevezetesen nagyon helyesen a kormány arra törekszik, hogy a magyar gazdaság hatékonyságának növelése érdekében a bürokráciacsökkentés területén is lépjen előre. Ennek egyik elképzelt eleme volt, hogy 2018. január 1-től egy időben kellene elvégezni a villamosenergia-, a földgáz-, a távhő- és víziközmű-fogyasztásmérők leolvasását. Az előírások kidolgozása során felmerültek adatvédelmi aggályok. Jelenleg még eléggé eltérő az érintett ágazatok együttműködési készsége. Ezért, annak ellenére, hogy ez egy jó cél, viszont az előkészítettség előbb említett nehézségei miatt arról rendelkeztünk, hogy a törvénynek az egyes közüzemi szolgáltatásokról szóló törvény módosítását célzó részei ne lépjenek hatályba. De hangsúlyozom, hogy a közös leolvasásra vonatkozó eredeti jogalkotói célt a kormány fenntartja, és azon dolgozik, hogy ez teljesüljön, amint lehetséges.

Tisztelt Országgyűlés! Ez lenne az expozém mon­dandója. Köszönöm megtisztelő figyelmüket, várom a vitát, és igyekszem megvilágítani majd egyéb módon is a törvénymódosítás indokait.




Felszólalások:  Előző  166  Következő    Ülésnap adatai