Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

ZSIGÓ RÓBERT földművelésügyi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisz­telt Képviselőtársaim! A 2013-ban elfogadott élel­mi­szerlánc-biztonsági stratégia új, korszerű alapokra he­lyezte az élelmiszerlánc-biztonságért felelős szer­ve­ze­tek viszonyát. A stratégia Európában is pél­da­értékű, átfogó szemléletének eredményességét a szak­terület elmúlt években elért eredményei iga­zol­ták. A stratégia maradéktalan végrehajtásához szük­sé­ges az élelmiszerlánccal összefüggő egyes tör­vé­nyek felülvizsgálata, erről szól a tisztelt Ház asztalán lévő javaslat.

Az állam küldetése az élelmiszerlánc-biztonság javítása, az ember és a társadalom védelme. Ezt a célt szem előtt tartva a törvényjavaslat keretében módosításra kerül az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló törvény. Az élelmiszerlánc-fe­lü­gye­let egyik kiemelt területe az állatjárványok meg­fé­ke­zése. A javaslat ezért állatjárvány kitörése vagy annak gyanúja esetén felhatalmazza az országos fő­állatorvost az országos és helyi járványvédelmi köz­pont létrehozására, illetve válságstáb felállítására. Ezekkel a rendelkezésekkel egyben eleget teszünk az uniós jog által támasztott követelményeknek is. A madárinfluenza-járvány példája is rámutatott arra, hogy a járványok elleni védekezés csak összehangolt, jól megszervezett hatósági fellépéssel lehetséges. Ezek a központi koordinációt és szervezést is meg­valósító járványvédelmi központok a járvány­ki­tö­ré­sek által okozott vészhelyzetek hatékony kezelését szolgálják.

Tisztelt Országgyűlés! Az állam működése átalakulóban van, ezért az élelmiszerlánc-felügyelet területén is elsődleges cél a szolgáltató állam meg­való­sítása és megerősítése. Az elektronikus köz­igaz­ga­tás erősítése egyrészt lehetővé teszi az állam­pol­gá­rok gyorsabb, modernebb kiszolgálását, másrészt az élelmiszerlánc-felügyeleti hatóságok hatékonyabban tudják felderíteni és felszámolni a fekete­keres­ke­del­met, a hamisításokat, valamint a csalásokat ezen a te­rü­leten. Az ellenőrzések alapját a naprakész nyíl­ván­tartások és informatikai rendszerek jelentik, a tör­vényjavaslat alapján kiegészülnek az élel­miszer­lánc-felügyeleti információs rendszerre vonatkozó sza­bályok. A FELIR révén valósul meg, hogy a ható­ság minden olyan szereplőt ismerjen, aki az élel­mi­szerlánc-törvény hatálya alá tartozó tevékenységet végez.

A törvényjavaslat a fogyasztók érdekeinek vé­del­mét célozva kiépíti a garanciális feltételét annak, hogy csak legális termékek és tevékenységek jelen­hes­senek meg a piacon. A tevékenységek érvényes FELIR-azonosítóhoz kötése elősegíti egyrészt a fe­ke­te­gazdaság felszámolását, emellett a nyomon­kö­vet­hetőség hatékonyságának erősítését is. A FELIR-re vonatkozó rendelkezések módosításával a bürok­ráciacsökkentés érdekében a papíralapú ügyintézés helyett az információkat naprakészen tartalmazó on­line hozzáférés kerül előtérbe, amely az ügyfelek által bármikor és bárhonnan elérhető.

Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Az élel­miszerlánc-biztonsági stratégiában megfogalmazásra került a hiteles, korszerű, magas színvonalú labo­ra­tó­riumi hálózat kialakítása, ugyanakkor az állami labo­ratóriumok és laboratóriumi hálózat működ­te­tése, valamint kísérleti vizsgálatok végzése során több olyan kisegítő, támogató jellegű tevékenység van, amely a közigazgatáson kívül is ellátható.

A hatósági oldal erősítése érdekében a tör­vény­javaslat megteremti az élelmiszerrendészre vonat­kozó alapvető szabályokat. Az országos szintű, rend­kí­vüli élelmiszerlánc-események kezelése csak meg­erősített, hiteles hatósági szervezetekkel képzelhető el. A kérdés nagyságrendjét jól érzékelteti, hogy a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal központi kiemelt ellenőrzései keretében a 2016. év során 705 ellenőrzést hajtott végre, amely során körülbelül 390 millió forint bírságot szabott ki. Még egyszer hang­súlyozom, ezek csak a központi kiemelt ellenőrzések számai.

A törvényjavaslat értelmében erősítve a ható­sá­gok intézkedési lehetőségeit, pontosításra és kiegé­szí­tésre kerülnek az élelmiszerlánc-felügyeleti szer­vek jogosítványai is. Az említett szabályok mind an­nak az elvnek a szolgálatában állnak, hogy a ható­ság lehetőség szerint minél kevesebb helyen avatkozzon be a gazdaság működésébe, de ha erre mégis szükség van, akkor azt a lehető leghatékonyabban tegye.

Tisztelt Ház! Kiemelt cél a fogyasztók, első­sor­ban a gyermekek jobb minőségű és biztonságosabb élelmiszerekkel történő ellátása és az étkezési körül­ményeik javítása. A minőség javítása, a költségvetési források hatékonyabb felhasználása és az ellátási za­va­rok minimalizálása érdekében élelmiszer-bizton­sá­gi és élelmiszer-minőségi szempontokat is magá­ban foglaló minőségbiztosítási rendszert kell működ­tetni. A hazai közétkeztetés megújulása érdekében 2015 októberében elindult a minőségvezérelt közét­kez­tetési projekt, amelynek keretében eddig körül­be­lül 3500 közétkeztető főző- és tálalókonyha élelmi­szer-biztonsági és minőségi szempontok szerinti minő­sítése történt meg. A törvényjavaslatban foglalt rendelkezések elfogadása esetén a közétkeztetési jog­szabályi alapok kerülnek pontosításra.

Tisztelt Országgyűlés! A növényvédelmi gépek típus­minősítésére és az időszakos műszaki felül­vizs­gálatára vonatkozó legalapvetőbb törvényi szintet igénylő rendelkezések is megállapításra kerülnek, amely szintén uniós jogi kötelezettségből fakad. A ter­vezett törvényi változások olyan rendszer kereteit valósítják meg, amely egyszerre veszi figyelembe a nö­­vényvédelmi gépek magas színvonalú, nö­vény­vé­dő­szer-takarékos és biztonságos, a környezetet leg­kevésbé szennyező működését és a felülvizsgálattal járó termelői terhek minimalizálást. A törvény­ja­vas­lat részét képezi a növényvédelmi szaktanácsadási tevékenység írásbeli szerződéshez kötése is. Az élel­mi­szer-biztonság alapja ugyanis a biztonságos nö­vé­nyi alaptermékek előállítása, amely elképzelhetetlen az okszerű növényvédelem nélkül. Ennek elen­ged­hetetlen feltétele a szakirányító és a termelő hosszú távú együttműködése.

Végül a törvényjavaslat elősegítendő a fo­gyasz­tók hiteles tájékoztatását, kiegészíti az élel­miszer­lánc-törvényt, ezzel lehetővé válik, hogy közzétételre kerüljön a jogsértő vállalkozások listája mellett azon élelmiszerlánc-szereplők listája is, amelyek a ható­sá­gi ellenőrzések eredménye alapján szabályosan mű­ködtek.

Tisztelt Országgyűlés! Mindezen összefoglaló alap­ján ‑ nyilván végignézték, áttekintették a tör­vény­­javaslatot ‑ kérem, hogy az Országgyűlés ezt vi­tassa meg, és természetesen kérem, hogy támogassa is azt. Elnök úr, köszönöm szépen a lehetőséget és a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiban.)