Bizottsági arcképcsarnok

Készült: 2024.04.26.02:00:27 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

75. ülésnap (2003.05.28.), 92-94. felszólalás
Felszólaló Dr. Salamon László (Fidesz)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 6:22


Felszólalások:  Előző  92 - 94  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

DR. SALAMON LÁSZLÓ (Fidesz): Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Folytatom a Fidesz-Magyar Polgári Szövetség álláspontjának ismertetését az előterjesztéssel kapcsolatban.

A függetlenek státusát illetően az előterjesztés messzemenő bőkezűséggel szélesíti a függetlenek jogait, és elmegy addig a határig, ameddig egy frakción kívül álló képviselő teljes értékű képviselői tevékenysége biztosításában egy többpárti parlamentben el lehet menni. Úgy gondolom, hogy az előterjesztésben szereplő ez irányú megoldások a Házszabály komoly gyengeségeit szüntetik meg.

Külön említést kell tennem általánosságban azokról a problémákról, amelyeket az elmúlt években a Ház működése kapcsán folyamatosan érzékeltünk, és amelyekről az előterjesztés megfelelő megoldást nyújt. Ezeknek a problémáknak a leltározásában, a lehetséges megoldások felvázolásában az előző ciklus ügyrendi bizottsága nagyon jelentős szerepet játszott. Ismerve ezt a munkát, amelyet az ügyrendi bizottság akkori elnökeként kísérhettem figyelemmel, sőt, amelynek alakítója is voltam, elmondhatom, hogy az akkor elvégzett munka a mostani előterjesztésben nagymértékben hasznosul.

Tisztelt Képviselőtársaim! A Házszabály módosítása elvileg alkalmas lehet egy olyan üzenet hordozására, hogy az Országgyűlésben a Ház működésével kapcsolatosan a konszenzusos politika kerül előtérbe. Én magam örülnék a legjobban, ha a valóságos helyzet ezt tükrözné. Fel kell azonban tennünk a kérdést: valóban így van-e ez? Az őszinte és korrekt helyzetelemzés jegyében ezzel a kérdéssel kapcsolatban joggal fogalmazódnak meg bennünk kérdőjelek. Ki kell mondanunk, hogy az Országgyűlés eddigi működésének tapasztalatai ebben a ciklusban nem tanúskodnak a konszenzusos politika érvényesüléséről. Ráadásul nemcsak arról van szó, hogy a napirend kialakítása ügyében ülésről ülésre vita van a kormánypártok és az ellenzék között, nemcsak arról van szó, hogy a munkarend kialakításának ügyében vissza-visszatérő nézetkülönbségek merülnek fel közöttünk, hanem jó néhány, a parlament demokratikus és jogállami működése szempontjából alapvető jelentőségű kérdésben azzal kellett szembenéznünk, hogy a kormánypártok a parlamentet kiüresítő, házszabálysértő, sőt a demokrácia alapkövetelményeivel kifejezetten ellentétes lépéseket tettek, illetve eljárásokat követtek.

Olyan ügyek terhelik az Országgyűlés működésének közelmúltbeli történetét, mint a képviselői beszédjog korlátozása. Gondolok itt arra, hogy az Országgyűlés eltiltotta a Ház falai között a bűncselekmények nevén nevezését; hogy a költségvetés bizottsági tárgyalása során elfogadhatatlan módon korlátozták a képviselői hozzászólások lehetőségét; hogy a kormány be sem várva a bizottsági vita végét alakította ki állásfoglalását a képviselői módosító javaslatok támogatásáról, amit csak a vita teljes lefolytatása után lett volna indokolt megtennie; vagy hogy a Ház szentesítette egy bizottsági alelnöknek azt a magatartását, amivel a bizottság elnökének jogkörét próbálta önkényesen magához ragadni.

Ezek az ügyek nem használtak és nem használnak annak a bizalomnak, ami egy ilyen természetű Házszabály módosításához szükséges. Nem támasztják alá azt az üzenetet, hogy az Országgyűlésben jó irányba mennek a dolgok. Most pedig, amikor ennek az előterjesztésnek a tárgyalásába belefogunk, azzal a törekvéssel kell szembenéznünk, hogy a kétharmados többségű Házszabályban előírt időkeretes tárgyalás szabályait a kormánytöbbség rendre egyszerű többségi döntéssel megkerülje, és a parlamenti vitákat elfogadhatatlan módon korlátozza.

E törekvésekkel szemben biztató jel számunkra, hogy az ügyrendi bizottság pár héttel ezelőtt egyhangúlag, vagyis a szocialista és szabad demokrata képviselők szavazatával együtt az ügyrendi bizottság elnökének velem történt közös előterjesztése alapján elfogadta a 17/2002-2006. általános érvényű ügyrendi állásfoglalást, amely e törekvéseknek a házszabály-értelmezés szintjén elébe állott. Ennek ellenére hétfőn ismét házszabálysértő módon került sor a legfőbb ügyészhez intézett interpellációval kapcsolatban előterjesztett bizottsági jelentés megtárgyalására, sőt mint látható, ezt a vitát is ugyanilyen házszabályellenes módon készítette elő a Ház vezetése. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.)

Elnök Úr! Kérdezem, hogy egy harmadik ötpercesben fejezzem be a beszédemet, vagy ad még egy percet a felszólalás befejezésére.

 

ELNÖK: Kivételesen megadom a harmadik lehetőséget. Parancsoljon!

 

DR. SALAMON LÁSZLÓ (Fidesz): Köszönöm. Tisztelt Képviselőtársaim! A Fidesz-Magyar Polgári Szövetség azt szeretné, ha a parlament működésének kiüresítésével, korlátozásával szemben a demokratikus és jogállami jelleg gazdagításának konszenzusos politikája kerekedne felül. Ennek megvalósulása szempontjából nem kis jelentőséget tulajdonít azon általam jegyzett módosító javaslat fogadtatásának, amely a 17/2002-2006. ügyrendi bizottsági állásfoglalást javasolja a Házszabályba beépíteni.

 

(11.30)

 

Bízunk abban, hogy e garancia megadásával megkönnyítik számunkra annak lehetőségét, hogy e házszabály-módosítás üzenetéhez szavazatainkkal hozzájárulhassunk.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps az ellenzéki pártok soraiban.)

 




Felszólalások:  Előző  92 - 94  Következő    Ülésnap adatai