Felszólalás adatai

NÉMETH ZSOLT (MDF), a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! A közélet és a politikai kultúra fejlődése szempontjából nagy jelentőségű az a két négypárti törvényjavaslat, melyeknek parlamenti vitájához érkeztünk. A hatályos párttörvény módosításával annak új fejezete teremti meg a jogi alapot e tárgyban egy önálló törvény megalkotásához. Ezzel a felhatalmazással az új jogszabály a pártok működését segítő tudományos, ismeretterjesztő, kutatási és oktatási tevékenységet végző alapítványok jogi kereteit határozza meg.

A tervezett szabályozás három legfontosabb szerkezeti eleme a következő. A javaslat egyrészt a parlamenti mandátumokban megnyilvánuló társadalmi támogatottsággal rendelkező párthoz mint alapítóhoz kapcsolja a szabályozást. Másrészt a párt országgyűlési képviselőcsoportja jelenik meg mint az alapítvány tekintetében jogosítvánnyal rendelkező szervezet. Harmadrészt pedig ezen alapítványok speciális jogállására, jogosítványaira vonatkozó szabályozás alkotja a törvényt.

A pártok a társadalmi élet szerves részét képező olyan társadalmi szervezetek, amelyek az alkotmány szerint részt vesznek a népakarat kialakításában és kinyilvánításában. Legfőbb céljuk, hogy képviselőik útján jelen legyenek, illetve meghatározó szerepet töltsenek be a közhatalomban és a közéletben. Ezen túlmenően azonban mint értékrend köré szerveződő politikai szervezetek, fontos céljuknak tekintik ezen eszméknek, értékeknek az állampolgárokkal történő megismertetését, népszerűsítését, a politikai kultúra minőségének emelését is.

Napjainkban különösen fontos a pártok és az állampolgárok kapcsolatának erősítése, a pártok társadalmi fontosságára mint kultúránk szerves részére történő rámutatás. A pártok mellett létrehozandó alapítványok részben ezt az állampolgári tájékoztatást, ismeretterjesztést, képzést hivatottak szolgálni.

(11.40)

Nyugat-Európában, Ausztriában, Németországban vagy Olaszországban már évtizedek óta működnek ilyen, az állami költségvetésből finanszírozott alapítványok, és hatékonyan járulnak hozzá a politikai kultúra fejlesztéséhez.

A fentiekben felsorolt érvek indokolják, hogy ezek a közcélt szolgáló alapítványok az állami költségvetésből kapjanak támogatást, egyben a törvény erejénél fogva speciális közhasznú szervezetként működhessenek. A párt csak egyetlen költségvetési támogatásra jogosult alapítványt hozhat létre, ez azonban nem érinti a párt által a párttörvény szerint korábban alapított, illetve a jövőben létrehozandó egyéb alapítványait.

A javaslat csak a széles társadalmi támogatottsággal rendelkező, a politikai közéletben megfelelő képviselettel rendelkező pártok alapítványai számára tartja elfogadhatónak költségvetési támogatás biztosítását. Ennek fokmérőjének a tartós parlamenti képviselőcsoport-alakítási képességet tekinti. Ez a megoldás a nemzetközi példákat követi. Indokolt azonban, hogy az első ízben parlamentbe jutott párt is létrehozhasson alaptámogatásra jogosult alapítványt, illetve a parlamentből kieső párt alapítványa is részesülhessen ilyen alaptámogatásban az Országgyűlés mandátumának lejártáig.

Az alapítványok támogatása három részből áll. Minden alapítványnak jár az egyenlő mértékű úgynevezett alaptámogatás, és egy, az alapító pártok parlamenti mandátumainak számával arányos támogatás. Ezen felül a költségvetés teherbíró képességéhez képest további, eseti támogatásban is részesülhetnek. A támogatás mértéke normatívan meghatározott, és az országgyűlési képviselők alapdíjához kötött. Ezt egyrészt a kiszámíthatóság, másrészt pedig az elosztás parlamenti képviselethez igazodó módszere indokolja.

A javaslat az alapítvány törvényességi felügyeletét és gazdasági ellenőrzését, valamint a támogatás folyósítását a lehető legmagasabb fokú függetlenség biztosítására törekedve, a pártokra vonatkozó szabályozáshoz hasonlóan szabályozza.

A javaslat megtiltja az alapítványon keresztül történő közvetett pártfinanszírozást. Az alapítványra a polgári törvénykönyv és a közhasznú szervezetekről szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni, de a javaslat több eltérést is megfogalmaz, amit az alapítvány speciális jellege indokol.

Az alapítvány csak nyílt alapítványként hozható létre, és meghatározásra kerül a minimális alapítói vagyon is. Kötelező kezelő szerv felállítása, amelynek tagjait határozott időre, mégpedig országgyűlési ciklusokon átívelő időtartamra, öt évre kell kijelölni. Az alapítvány függetlenségét hangsúlyozza, hogy a kezelő szerv tagjait nem az alapító, hanem a képviselőcsoport jelöli.

A javaslat néhány tekintetben szűkíti az alapítvány kedvezményeit a közhasznú szervezetekhez képest.

A politikai közélet, a politikai kultúra fejlesztése, a pártok hatékony, tudományos megalapozottságú, a XXI. század követelményeinek megfelelő, európai színvonalú működésének biztosítása érdekében fontos, hogy mellettük tudományos kutatóműhelyek, a politikai képzést szolgáló központok jöhessenek létre.

Ezek a közvélemény és a politika szereplőinek olyan szellemi bázisaként működhetnek, amelyek tudományos tevékenységükkel, kutatómunkájukkal, a politikai gyakorlat számára készített javaslataikkal nemcsak egy-egy párt, de a törvényalkotás és a végrehajtás egészének jobb, hatékonyabb, a közjót fokozottabban szolgáló működéséhez járulhatnak hozzá.

Erre tekintettel is kérem tisztelt képviselőtársaimat, hogy az indítványt tevők és a Magyar Demokrata Fórum kérésének megfelelően is támogassák a javaslat elfogadását.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps.)