Felszólalás adatai

DR. AVARKESZI DEZSŐ, az ügyrendi bizottság alelnöke, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Ház! Kedves Képviselőtársaim! 1994. augusztus 29-én kezdődött itt, az Országgyűlésben az új Házszabályról szóló határozati javaslat vitája. Dr. Hack Péter, aki akkor az expozét elmondta, a következőkkel kezdte hozzászólását: “Az Országgyűlés Házszabálya nemcsak egy ciklusra, nemcsak egy adott politikai helyzetre, hanem a remények szerint hosszú távra alakíthatja a Ház működésének arculatát, járulhat hozzá ahhoz, hogy az Országgyűlés működéséről a polgároknak kedvező véleménye alakuljon ki, és az Országgyűlés, ahogyan az alkotmányügyi bizottság vitájában is elhangzott, mind a demokratizmus, mind a hatékonyság követelményeinek megfelelően működjön.ö

Nos, én úgy gondolom, ha az elmúlt éveket áttekintjük, akkor nem mindenben teljesült Hack Péter, akkori képviselőtársunk elvárása a Házszabállyal kapcsolatban, mégis úgy gondolom, hogy amikor akár a hatékonyság, akár a demokratizmus nem érvényesült megfelelően, ennek oka nem elsősorban az akkor elfogadott Házszabály volt. Ez a Házszabály, rendelkezéseinek többségét figyelve, kiállta az idő próbáját, megfelelően tudott működni az Országgyűlés e Házszabály szerint. Mégis úgy gondolom, eljött az az idő, amikor érdemes volt áttekinteni ennek a közel kilenc évnek a tapasztalatait, érdemes volt átgondolni azt, hogy miben kell módosítanunk, mit kell változtatnunk ahhoz, hogy az Országgyűlés törvényes működése megfelelőbb legyen.

Nemcsak ezért határoztuk el, hogy változtatni próbálunk a Házszabályon, közös akarattal. Az Alkotmánybíróság két határozatában kötelezte az Országgyűlést arra, hogy bizonyos szabályokat változtasson meg, illetve néhány megsemmisített szabály helyett újat alkosson. A 27/1998-as alkotmánybírósági határozat a frakcióalakítás szabályaival, illetve a független országgyűlési képviselők jogaival kapcsolatban kötelezett minket arra - kicsit késésben vagyunk, hiszen '98. szeptember 1-jéig kellett volna ezt megtenni -, hogy ezekben a témákban új szabályokat fogadjunk el. A 4/1999-es alkotmánybírósági határozat pedig '99. december 15-ei határidővel kötelezett minket arra, hogy az ülésezési rend kérdéseiben fogalmazzunk meg új szabályokat. Nem tudtunk akkor határidőben megfelelni ezeknek az elvárásoknak, de ez a két alkotmánybírósági határozat is oka volt annak, hogy elkezdtük ezt a munkát.

(10.40)

2002. június 26-án az ügyrendi bizottság létrehozott egy albizottságot, melynek mind a négy párt képviselői a tagjai voltak, és megkezdődött ez a munka. Úgy gondolom, hogy hasznos munkát végeztünk. Engedjék meg, hogy e helyről is megköszönjem az albizottság tagjainak a tevékenységét, és külön kiemelem dr. Salamon László és dr. Bőhm András képviselő urak munkáját. Egyben megköszönöm azt a segítséget is, melyet dr. Soltész István főtitkár úr nyújtott a munkánkhoz, számos javaslata beépült az előttünk fekvő indítványba. Ez alatt a tizenegy hónap alatt az albizottság hat informális és négy hivatalos ülést tartott. Ezek során alakult ki az a javaslat, amit az ügyrendi bizottság nagyon pici módosításokkal elfogadott, és az Országgyűlés elé terjesztett.

Mi az, amit nem tudtunk elkészíteni, mi az, ami nem került be az ügyrendi bizottság javaslatába? Legnagyobb sajnálatunkra az egyik ilyen fontos kérdés az ülésezési rend kérdése volt. Itt az ellenzéki pártok és a kormánypártok nem tudtak megegyezni. A kormánypártok azt szerették volna, ha a heti ülésezési rend bekerült volna a Házszabályba mint kötelező előírás, az ellenzéki pártok viszont úgy gondolták, hogy megfelelő volt az előző ciklusban kialakított háromhetes ülésezési rend, ezért ők nem tudták elfogadni a heti ülésezésre való kötelező visszatérést.

A másik olyan téma, amiben nem tudtunk megegyezni - bár sokak szerint nagyon fontos lett volna, és e sokak közé tartozott dr. Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke, aki még az ősz folyamán felkérte az ügyrendi bizottságot, hogy a házszabály-módosítás előkészítése során ezzel is foglalkozzunk -, a vizsgálóbizottságok szabályozása. Az utóbbi néhány évben kiderült, hogy a jelenlegi szabályok nem megfelelőek, ezekkel nem tudjuk elérni azt, hogy megalakuljon minden vizsgálóbizottság, amelyet országgyűlési képviselők kezdeményeznek, illetve hogy a megalakult vizsgálóbizottságok konszenzussal jelentést tudjanak a Ház elé terjeszteni. Sajnos, ezeknek a kérdéseiben sem tudtunk megállapodni, így nem került be az előttünk fekvő indítványba.

Végül szerettük volna elérni, hogy változzon a költségvetési törvényjavaslat tárgyalásának a rendje, hiszen jó néhány rendelkezés elavult már. Erre felkértük a költségvetési bizottságot, de ez a munka még nem fejeződött be. Reméljük, hogy a közeljövőben erre egy külön indítvány elkészül majd, amely a Ház elé kerülhet.

Melyek azok a legfontosabb rendelkezések, amelyek bekerültek az előttünk fekvő indítványba? Az egyik ilyen rendelkezés a frakcióalakítás szabályaival foglalkozik - mint már említettem, erre az Alkotmánybíróság kötelezett minket -, és ezzel összefüggésben a független képviselők jogainak az új meghatározása. Bekerült a javaslatba a parlamenti ülések tévéközvetítésének a rendje, amely szintén fontos szabály, hiszen a médiatörvény kötelezett minket arra, hogy ennek a szabályait megfogalmazzuk a Házszabályban. Bekerült az indítványunkba a népi kezdeményezések tárgyalásának a rendje, amely korábban nem szerepelt itt, illetve néhány olyan egyéb kérdés, amely véleményem szerint segíteni fogja az Országgyűlés további munkáját.

A frakcióalakítás szabályaival kapcsolatban már az előző ciklusban nagy vita folyt, készültek munkaanyagok, amelyek akkor nem kapták meg a támogatást. Most meg tudtunk egyezni abban, hogy tíz főben állapítjuk meg a frakcióalakítás minimális létszámát, de éppen az Alkotmánybíróság útmutatása alapján abban is meg tudtunk állapodni, hogy milyen feltételekkel alakíthatnak országgyűlési képviselők tíz főnél kevesebben is országgyűlési képviselőcsoportot. Három ilyen feltétel van. Az egyik az, hogy ezeknek a képviselőknek ugyanahhoz a párthoz kell tartozniuk, a második az, hogy ez a bizonyos párt listáról szerezzen mandátumot az országgyűlési választások során, a harmadik pedig az, hogy e párt listájáról mandátumot szerzett valamennyi képviselőnek ehhez az országgyűlési képviselőcsoporthoz kell csatlakoznia.

Mint említettem, ugyanezzel az alkotmánybírósági határozattal kapcsolatos az, hogy a független országgyűlési képviselők jogait három irányban kibővítettük. Az egyik az, hogy a bizottságok kialakításával, illetve a bizottsági helyek betöltésével kapcsolatban a továbbiakban ki kell kérni a független képviselők véleményét is. A másik ilyen jogosultság, hogy a szólási jog, a parlamentben történő hozzászólás joga ugyanúgy megilleti az országgyűlési képviselőcsoporthoz nem tartozó képviselőket, mint a frakcióhoz tartozó képviselőket. Végül, bizonyos kérdésekben ugyanazok a jogok fogják megilletni a független képviselőket, mint a frakciókat, azzal a feltétellel, hogy ilyenkor legalább tíz másik országgyűlési képviselő támogatását be kell szerezniük. Ilyen kérdések a tárgysorozatba-vétel, szavazás kérése módosító indítványok ügyében, illetve állásfoglalás kérése az ügyrendi bizottságtól. Tehát ezek után a független képviselők is megtehetik ezeket a kérelmeket, de tíz másik országgyűlési képviselő támogatását be kell szerezniük.

Mint már említettem, a tévéközvetítés rendjét is szabályozzuk a módosító indítványban. A Házszabály új 3. számú melléklete fogja tartalmazni ezeket a szabályokat, ugyanakkor a képszerkesztés szabályait majd a házbizottság fogadhatja el állásfoglalásban. Végül fontos szabály lesz, hogy az Országgyűlés elnöke határozhatja majd meg azt, hogy mely bizottságok üléséről történjen felvétel, melyiket közvetítse a televízió. Az Országgyűlés elnöke ezt a döntését a bizottsági elnöki értekezlet javaslata alapján teheti meg.

A népi kezdeményezés tárgyalásának szabályai eddig nem szerepeltek a Házszabályban, éppen ezért, amikor az Országgyűlés eddig népi kezdeményezést tárgyalt, akkor el kellett térni a Házszabálytól. Ezt a hiányosságot szünteti meg az előttünk fekvő javaslat.

Végül szeretnék négy olyan kérdést megemlíteni, amelyeket szintén szabályozni kívánunk, és amelyek megítélésem szerint javítani fogják a munkánk hatékonyságát. Nem igazán nagy jelentőségű kérdés, de korábban pontatlanul szerepelt a Házszabályban, és a meglévő gyakorlatot szentesítjük: a napirendi javaslat módosítására legkésőbb az ülés megkezdése előtt egy órával lehet majd javaslatot benyújtani. A gyakorlatban eddig is így volt, de az egy óra nem szerepelt a Házszabályban, úgy pedig nyilván nem lehetett volna megváltoztatni az előre kiadott napirendi javaslatot, ha az ülés megkezdésének percében nyújtanák be ezeket a javaslatokat.

Általános szokássá vált, hogy szinte valamennyi országgyűlési képviselőcsoport egy vagy két napra frakcióvezető-helyetteseket választott azért, hogy azok a képviselők, akik egy-egy fontos ügyben járatosak vagy érdekeltek, napirend előtt hozzászólhassanak. Úgy gondoljuk, ez felesleges, sokkal egyszerűbb, ha maga a Házszabály adja meg azt a lehetőséget, hogy ne csak a frakcióvezető vagy a frakcióvezető-helyettes szólhasson hozzá napirend előtt, hanem a képviselőcsoport bármely tagja a frakcióvezető megbízásából.

A jelenlegi szabályok szerint, ha egy módosító indítvánnyal kapcsolatban felmerül, hogy az nem házszabályszerű, ezt az első helyen kijelölt bizottság dönthette el. Ez a szabály megmarad, de az országgyűlési képviselők megkapják azt a lehetőséget, hogy ebben a kérdésben az Országgyűléshez forduljanak, és a végső szót maga az Országgyűlés mondhatja ki.

(10.50)

Végül a záróvitával, zárószavazással kapcsolatban módosító indítványt eddig csak úgy lehetett benyújtani, ha ezzel úgynevezett koherenciazavart kívánunk kiküszöbölni. Néha picit túl kellett lépnünk ezen a szabályon, hiszen előfordult, hogy vagy a nyelvhelyesség szabályainak nem felelt meg az adott indítvány, vagy a jogszabályszerkesztés szabályainak. Most elhatároztuk, hogy ezt a két indokot is javasoljuk beépíteni a Házszabályba.

Tisztelt Képviselőtársaim! Expozémat egy idézettel kezdtem; Hack Pétert, az alkotmányügyi bizottság volt elnökét, a Házszabályt benyújtó és expozét elmondó képviselőt idéztem. Engedjék meg, hogy most szintén az ő expozéjával fejezzem be gondolataimat. A következőket mondta Hack Péter: “Nyilvánvaló, hogy minden új intézkedés kockázatokkal jár. Senki ne higgye, hogy az új Házszabály megalkotásával az Országgyűlés minden problémától mentesen fog működni, hogy az új Házszabály következtében az Országgyűlés maga lesz a törvényhozások ideáltípusa.ö

Azt hiszem, hogy egyet kell értenünk Hack Péter eme gondolataival. Nagyon remélem, hogy az a módosítás, ami előttünk fekszik, segíteni fogja az Országgyűlés munkáját, segíteni fogja azt, hogy az Országgyűlés tekintélye növekedjen, de ehhez kevés maga a házszabály-módosítás. Ahhoz, hogy ehhez a bizonyos ideáltípushoz akár csak közeledjünk, az kell, hogy valamennyien úgy akarjuk, a Házban helyet foglaló valamennyi képviselő, és eszerint is tevékenykedjünk. Ehhez kívánok mindnyájunknak sok sikert, és kérem, hogy a tisztelt Ház fogadja el indítványunkat. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok padsoraiban.)