Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

DR. GALAMBOS DÉNES (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Államtitkár Urak! Amikor a vita negyedik órájában az ember szót kér, akkor végiggondolja, hogy melyik részébe csatlakozzon. Azt gondolom, azt a részt fogom választani, ami az eszközrendszer vonatkozásában fontosnak tekinthető, és amit fontosnak tartok. Előrebocsátva azt, hogy a kormány részéről elhangzott vitaindító expozéban Völner Pál államtitkár úr gondolataival és a későbbi felszólalásaiban elmondott gondolataival is maximálisan egyetértve azt szeretném kiemelni, amit államtitkár úr a második felszólalásában elmondott. Eddig lehetett elmenni a devizahitelesek megmentését, segítését illető szabályozásban.

Ebből a gondolat merítve szeretnék utalni arra, hogy osztom az ő véleményét a tekintetben, hogy a végtörlesztés, árfolyamgát, Nemzeti Eszközkezelő, elszámolás, jelzáloghitelek forintosítása, fogyasztási hitelek forintosítása és a magáncsőd azok a lépések, amelyeket már képviselőtársaim részletesen kifejtettek, és a kettővel előttem szóló képviselőtársam, Gaal Gergely is részletesen szólt a magáncsődről, Szabó Zsolt pedig az eszközkezelőről. De azért hadd emeljek ki mind a kettőből olyan elemeket, amelyek még nem hangzottak el!

(17.40)

A Nemzeti Eszközkezelő kapcsán első gondolatként fontos azt tisztázni, amit nem végeztek el a képviselőtársaim, főleg az ellenzéki oldalon, hogy mi is a konstrukció pontos körülhatárolása. Tehát a 2011. évi CLXX. törvény alapján létrehozott Nemzeti Eszközkezelő Zrt. felállításának az volt a célja, hogy a magyar állam meghatározott feltételek esetén gondoskodjon a szociálisan leginkább rászoruló személyek, azaz a hiteladósok lakhatását biztosító lakóingatlanok megvásárlásáról.

A konstrukció értelmében három fontos feltétel valósul itt meg együttesen. Az egyik: a hiteladós a továbbiakban nem tulajdonosként rendelkezik az ingatlannal, de mint bérlő az ingatlanban maradhat, és lehetősége van az ingatlan visszavásárlására. Ebből következik, hogy a másik komoly feltétel, ami a három feltétel egyike, hogy a korábban hitelt nyújtó pénzügyi intézmény megkapja a jelzáloggal fedezett követelés egy részét, de cserébe lemond az ezt meghaladó követelésrészről, és belépési pontként részt vesz a konstrukció lebonyolításában. A harmadik ehhez kapcsolódó feltétel pedig: az állam meghatározott feltételek szerint kifizeti a vételárat, és állami tulajdonba veszi az ingatlant, amelyre bizonyos ideig visszavásárlási lehetőséget biztosít a korábbi tulajdonosnak, aki bérlőként tartózkodik az ingatlanban.

Mindezeknek a folyamatoknak az eredményeképpen, ahogy ma már elhangzott, ismételni szeretném, 2018-ig a Nemzeti Eszközkezelő 36 ezer ingatlant fog megvásárolni, és az erre vonatkozó fedezetet tartalmazza a 2017. évi költségvetés is.

Az ingatlanok tekintetében fontos szám még, amit szeretnék kiemelni, hogy a befogadott szándéknyilatkozatok szerint és száma alapján hozzávetőleg 150 ezer személy lakhatását már biztosította a Nemzeti Eszközkezelő programja, hiszen a végrehajtási eljárások a szándéknyilatkozatok beérkezésétől már szünetelnek, tehát ez a lakhatási feltétel mindenképpen adott.

Itt szeretnék csatlakozni az előttem szólókhoz azzal, hogy nagyon fontos eredmény az, hogy a kilakoltatási moratóriumot a múlt héten az Országgyűlés elfogadta, és ezzel jövő év áprilisáig lehetővé tette azt, hogy a devizahiteleseknek ne kelljen méltatlan körülmények közé kerülniük.

A magáncsőd intézményéről a képviselőtársam az előzőekben szólt, a számot azért hadd említsem meg: 2702 főről van szó, ami szerény emelkedést mutat. Maga az intézmény előremutató és jó, magam is csatlakoztam, amikor tavaly Vejkey Imrével közösen javasoltuk a magáncsőd intézményének meghosszabbítását.

Azt tudomásul kell venni, hogy ez az intézmény, amely Európában is működik, legközelebb hozzánk Szlovákiában, illetőleg a tengerentúlon, Amerikában és Kanadában, azt a problémát veti maga után, hogy sokan magának a csőd fogalmának a félreértése alapján nem mernek belevágni ennek az intézményrendszernek az igénybevételébe. Azt gondolom, nagyon szívós és masszív politikával segítséget kell nyújtani akár a kormányhivatalok erre szakosodott apparátusával, amely a Családi Csődvédelmi Szolgálat keretében valósul meg.

Illetve felvetettek kritikákat ellenzéki oldalon, hogy nincs jogi segítség ‑ van. Egyszerűbb, relatíve egyszerű ügyekben, még a bíróság előtti képviseletet nem igénylő ügyekben van az ingyenes jogsegélyszolgálat, a „nép ügyvédje” közkeletű nevén, illetve a bírósági panasznapokon is van intézményrendszer arra, hogy a polgárok, mivel csak ügyvédi képviselettel lehet valóban ellátni az új Pp. szerint majd a képviseletet, eddig az időig is megfelelő jogi segítséget kapjanak.

Összességében azt a részét szeretném aláhúzni a mai vitanapnak, hogy az intézményrendszer felállt, ahogy Völner Pál képviselőtársam is jelezte, a segítségben eddig lehetett elmenni. Azt gondolom, a meglévő intézményeket kell hatékonyan és jól működtetni, és ezzel lehet a legtöbbet segíteni a devizahiteleseknek. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)