Felszólalás adatai

DÖGEI IMRE (FKGP): Mélyen tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Immáron többszöri felszólalás után újra a búzatémáról szólok a tisztelt Házhoz, az államtitkár úrhoz, valamint az Országgyűlés valamennyi tagjához. Rendkívüli érdeklődéssel figyelnek a gazdák a búza felvásárlási árára. Több elmélet fogalmazódott meg bennük: tárolni kellene, jó áron eladni, de nincs kereskedő, Korábban felröppent hír, hogy a garantált ár 2400 forint lesz vagy akörül. Most a felröppenő hír: 1700-1800 forint körül mozog, és ez rendkívüli elkeseredésre ad okot. Azonban a találékonyság, a jövőbe vetett hit, az optimizmus... - felvetődött a gazdák gondolatában az exporttéma. A magyar búza tudomásunk szerint... - és azt hiszem, ezt alá lehet támasztani, amikor a magyar éghajlat olyan, a Kárpát-medencére rendkívül jellemző, több mint 8 ezer órát süt a nap évenként, míg egyes országokban ez közel 3 ezer órát tesz csak ki. Megvan a magyar terméknek az értéke a világpiacon.

Amikor ilyen csodálatos termések ígérkeznek, mint ami most is jelentkezik a 2001. évben, habár a várva várt termések nem érik el azt a becsült összeget, ami kora tavasszal még megállapítható volt, de még mindig van olyan felesleges mennyiségünk - zárójelben mondom, hogy felesleges, mert nem felesleges itt semmi -, aminek kellőképpen árat kell adni és megfelelő áron eladni. Éppen ezért felvetődött a gazdákban éppen a múlt héten Kunszentmártonban, a tiszazugi napokon komoly vitánk volt a másik képviselővel, Jauernik Lászlóval is, hogy igenis valamilyen megoldást kell találni. Kell találni azért, mert ez a termék mindig segítette a magyar mezőgazdaságot évtizedeken, évszázadokon keresztül.

Éppen ezért kérdezem az államtitkár urat, az FVM-et, hogy ennek a lehetőségnek hogyan tudnánk eleget tenni, hogy a mérhetetlen elkeseredés... - mert higgyük el, bármennyire próbáljuk ezt naponként mondani, egyre jobban gyűrűzik a gazdákban az a rendkívüli gondolat, hogy "abbahagyjuk, mit csináljunk, de nincs más választás, termelni kell, mert az ország asztalára kenyeret kell tenni". Ez természetesen ösztökéli őket a hogyanra, hogyan lehetne ezt megoldani, hogyan kapnánk többet érte. Éppen ez a kérdés vetődött fel a minap, hogy igenis az exporttéma mennyire áll, hogyan áll az FVM ehhez a kérdéshez, mert van búzánk felesleges. Próbáljuk ezt kivenni azoknak a kereskedőknek a kezéből, akik azt mondják, hogy nem adnak többet érte, mert pillanatnyilag ennyi a tőzsdei ár. A magyar paraszt alig várja az aratást, hiszen most lesz Péter-Pál, a hivatalos aratási kezdés. A gazdák elkeseredett állapotban vannak, mert a költségek, amit a búzatermésre ráfordítanak... - mondhatnám ezt szélesebb rétegre is, más növénytermesztésnél is ugyanez a helyzet, de itt e pillanatban a hagyomány szerint az életről van szó, a búzáról.

Erre szeretnének a gazdák megnyugtató választ adni, és én is, hogy tudjak válaszolni, és megnyugtató választ tudjak ezekre a rendkívüli dolgokra adni. Erre kérem a mélyen tisztelt államtitkár urat, rajta keresztül a kormány azon tagjait, akik kötődnek a mezőgazdasághoz. Nem szabad elfelejteni - sokat beszélünk róla, unos-untalan -, és amíg ezen komolyan nem változtatunk, nem lehet abbahagyni. Ismételten kérem az államtitkár urat, adjon megnyugtató választ, amit tovább tudok vinni a vidékre, az én körzetembe, az én megyémbe, Jász-Nagykun-Szolnok megyére is vonatkoztatva. Ebben látja a parasztság e pillanatban a megoldást. Ha belső kereskedők nem tudják, raktárak nem állnak igazán rendelkezésünkre, akkor az exporttámogatást, illetve az exportkivitelt próbáljuk szorgalmazni.

Köszönöm türelmüket. (Taps a kormánypártok soraiból.)