Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

HAJDU LÁSZLÓ (DK): Tisztelt Államtitkár Úr! Elnök Úr! Mindenki próbálja győzködni az államtitkár urat arról, hogy ez nem egy európai uniós jogharmonizációs törvény, hanem elsősorban az október 13-ai törvény. Én is ehhez a részéhez kívánok hozzászólni, noha valóban van ebben a salátában európai uniós jogharmonizáció is, ami már el is hangzott. Azzal kezdeném, hogy az 1991. évi XX. törvény a feladatmeghatározó törvény, egészen 2011-ig majdnem változatlanul az önkormányzatoknak megadta, hogy mi a feladat- és hatáskörük. Kis módosítások voltak, de lényegében 20 éven keresztül nem változott. Tehát megvolt a kormány feladata, és megvolt az önkormányzatoknak a feladata, megvolt benne a finanszírozás aránya, és voltak benne természetesen lyukak és viták.

2011-től azonban alapvető változások történtek ebben az úgynevezett feladatfinanszírozásban, hiszen a költségvetés, amelyet most elfogadtunk már júniusban 2020-ra, az is ezt hangsúlyozza, hogy feladatfinanszírozású költségvetésről beszélünk. Ha feladatfinanszírozású költségvetésről beszélünk, akkor beszélhetünk valóban a kötelező feladatokról, mert akkor beszéljünk a kötelező feladatokról. Azt tetszett mondani szóban is, és ez van leírva az előterjesztésben, hogy kötelező feladata az önkormányzatnak a tömegközlekedés biztosítása.

De kötelező feladata az önkormányzatnak a bölcsődei ellátás is. És a költségvetésben az van benne, hogy a bölcsődei ellátást mint kötelező feladatot normatív módon meg fogja kapni az önkormányzat. Igen, körülbelül az 55 százalékát, az adóerő-képességnek azon a szintjén lévők, mint Budapest, körülbelül 55 százalékát kapják meg.

Már egyszer a feladatfinanszírozás sérül az önkormányzatok bölcsődei ellátásánál. Kötelező feladat az óvodai ellátás. Az óvodai ellátásnál még ennél is rosszabb a helyzet, 50 százalék alatti a budapesti kerületek esetében; a fővárosnak ilyenfajta kötelező feladata nincsen, de Budapest egy egységes Budapest. Körülbelül 48-45 százalékra jön ki az állami normatíva, és a többit valamiből finanszírozni kell.

Ugyanilyen probléma a szociális ellátás, aminek szintén jelentős része kötelező feladat; és ennél is az önkormányzat miből tudja ezeket a kötelező feladatait kiegészíteni? Abból, amit saját bevételként szerez. Mi a saját bevétele? A helyi adó. Egyébként törvényben nem nevesíti pontosan, mert helyi adó alatt sok mindent értünk. A helyi adó alatt nemcsak az iparűzési adót értjük, hanem van még néhány helyi adó, amely a kerületekben eltérő lehet, de ilyen a telekadó vagy az építményadó is, a gépjárműadó és sok minden egyéb. Tehát azt gondolom, hogy helyi adóba ilyen salátafogalmazásban bele lehet érteni az önkormányzatok összes helyi adóját, miközben az iparűzési adó terjedt el, hogy az iparűzési adó az, valójában az a nagyobb összeg, nyilván.

Azt szeretném jelezni, hogy 2011 óta egyéb pofonokat is kap a főváros, és tulajdonképpen Tarlós Istvánnak a kilenc éve, hogy befejeződött, elsősorban az, hogy folyamatosan kapta azokat a pofonokat, amelyeket nemcsak Budapest főváros, hanem a kerületek is. Ha sorra vesszük, akkor elvonták a személyijövedelemadó-hányadot minden kerülettől, a fővárostól. Ez elég jelentős forráskiesés, amit elvesztettünk. Nagyon fontos, hogy a gépjárműadónak, amely 100 százalékban az önkormányzatoknál volt, fogták és 60 százalékát elvonták. Ez egy másik hatalmas forrás, amit elvettek a fővárosiaktól. Mert egyébként címkézett pénzről volt szó, ebből lehetett parkolót építeni, légszennyezést csökkenteni, környezetvédelemre költeni, a közlekedéssel kapcsolatban kátyúzást és sok minden egyebet megoldani. Ennek a forrásnak a 60 százalékát elvonták. Ennek mind Tarlós István mint főpolgármester volt az elszenvedője, hiszen a legkátyúsabb város Budapest egyébként, bármelyik kerületébe megyünk.

Elvonták és megszüntették a cél- és címzett támogatásokat. Abban volt olyan támogatás, mint a poros utak, mert Budapesten még tanyasi viszonyok is vannak, vannak földes utak; csatornázatlan földes utak, meg nyomós kutak vannak. De az a helyzet, hogy ez konzerválódni fog tovább. Úgy gondolom, hogy ez nagyon fontos, hogy tudjunk róla.

A másik, hogy a normatívák emelését és mozgatását mint kötelező feladatot, az állam magára nézve nem tekinti kötelező feladatnak. Ha azt vesszük most, hogy a vagyon vonatkozásában a kerületek a fejlesztéseiket, melyeket saját erőből próbáltak megenni, nyilván a jövőt illetően nem tudnak fejlesztéseket végrehajtani, sem bölcsődei, sem óvodai, sem szociális fejlesztéseket, nem is beszélve a saját útjaikról, mert az iparűzési adóval közlekedtetik a várost.

De ennek a városnak a tömegközlekedése úgy néz ki, hogy a teljes agglomerációt Budapest finanszírozza. Budapestről mennek az autóbuszok, járatszerű budapesti számukkal, és az agglomeráció is idejön. Akkor a budapesti agglomeráció iparűzési adója is beleesik abba, hogy az agglomerációs településekre   közöttük 30 ezres, 20 ezres meg 25 ezres, 15 ezres települések vannak , az agglomerációba járnak ki a BKV járatai. Akkor ezek is az iparűzési adó hatálya alá esnek, vagy csak akkor esnek a hatálya alá, ha október 13-án rosszul szavaztak, már az önök szempontjából?

Azt gondolom, hogy egy kicsit az iparűzési adóval való fenyegetés minősítései itt már elhangzottak…  nagyon kilóg a lóláb, államtitkár úr, és azt szeretném kérni öntől, hogy a budapestiek haragját én nem vívnám tovább. (Sic!) Ha azt nézzük, hogy a saját bevétel, amelyet az önkormányzatok pillanatnyilag meg tudnak szerezni, az miből van, akkor Budapest ipara, vállalkozásai tartják el a várost, nem a magyar költségvetés, hanem a budapesti ipar.

Szerencsére Budapesten az iparűzésiadó-fizetési hajlandóság és adófegyelem 99 százalék körüli. Tehát alig van adókintlévőség. Egyrészt jó az adóbehajtó csapat is, másrészt az adómorál is jó. Ha ebben a tekintetben azt nézzük, hogy mit lehet még kicsavarni ebből az iparból, mert valószínűleg iparűzésiadó-emelési lehetőség valami picike van még, ez olyan hangulati tényező, hogy nincs rá szüksége sem a kormánynak, sem a fővárosnak, sem azoknak az érintett településeknek, amelyeknek tömegközlekedésük van, és saját maguk üzemeltetik. Ez olyan büntetés, amire nincs szükségük sem önöknek, sem az önkormányzatoknak.

Köszönöm. (Taps az ellenzéki pártok padsoraiban.)