A felszólalás szövege:

DR. BECSÓ KÁROLY (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Kelet-Nógrád gazdasági fejlődésének, a felzárkóztatási folyamat felgyorsításának egy lokálpatrióta országgyűlési képviselő számára mindig is kiemelkedő prioritást kellett volna élveznie. Bár az elmúlt mintegy három évtizedben több program, számos kezdeményezés, előremutató döntés született a fejlődés érdekében, igazi változásról csak 2010 óta beszélhetünk.Ha valami nagy jelentőséggel bírt, ami szinte mindenkit érintett, és alapját jelentette a pozitív elmozdulásnak, az a 21-es út négynyomúsítási programjának ütemezett végrehajtása volt. A beruházás már 2001-ben elindult egy 2,6 kilométeres szakasz megépítésével, de ahelyett, hogy legkésőbb 2010-re átadták volna az 52 kilométeres szakasz kivitelezését, mintegy tíz év csúszással, várhatóan 2019 második negyedévének végére épülhet meg a 21-es. Igaz, ehhez viszont kellett az erőteljes és sikeres lobbizás és az Orbán-kormány kiemelt támogatása.

Az út megépítésével nemcsak gyorsabban és biztonságosabban tudunk közlekedni ezen a szakaszon, de az a régen várt és akart cél is elérhetővé vált, miszerint ezzel a beruházással Kelet-Nógrád végérvényesen kapcsolódhat az ország gazdasági vérkeringésébe. Az igazi áttörést viszont akkor tudnánk elérni, ha a közúti közlekedés mellett a vasúti közlekedés területén is végre meg tudnánk mozdítani az állóvizet.

Tisztelt Ház! Ez a vidék valamikor egy erőteljes ipari térsége volt Magyarországnak. Nógrád megye urbanizációs övezete és a közelmúltig jelentős ipari térsége egybeesik a Losonc-Fülek-Salgótarján-Bátonyterenye-Pásztó-Hatvan-tengellyel. Nem véletlen, hogy már az 1860-as évek elején napirenden volt a vasút építése, sőt 1867. május 9-én megnyitásra került a Hatvan-Salgótarján- és a hozzátartozó Salgótarján-Józsefrakodó-szárnyvonal. Ez a közlekedési lehetőség vált a következő évtizedekben a legfontosabbá a térségben, nem utolsósorban a terület földrajzi és gazdasági jellegzetességei miatt. A felfutás csúcsa a 70-es és a 80-as években következett be a nemzetközi vonatok sokaságával.

(21.10)

A rendszerváltozás után azonban egyéb pályavasúti problémák miatt a szolgáltatások és azok minősége elkezdett romlani, és végül a nemzetközi és távolsági forgalom megszüntetése után a minimális helyközi szektor kiszolgálása maradt meg a szolgáltatási portfólióban.

Tisztelt Ház! Ha komolyan gondoljuk Kelet-Nógrád és Salgótarján gazdaságának jövőbeli dinamikus fejlődését és a gazdasági kapcsolatok Szlovákia felé történő továbbfejlesztését, akkor indokolt lehet egy olyan gazdaságfejlesztési program, amelynek keretében az érintett vasútvonalak összehangolt fejlesztésére is sor kerülhet. A fejlesztés megvalósítását segítheti az a magyar kormányzati szándék, amely Budapest és Varsó között gyorsvasút megvalósítását tervezi.

Úgy gondolom, hogy az érintett pályaszakasz infrastrukturális fejlesztése, a pályavasúti szolgáltatások keresletorientált bővítése mind a teher-, mind a személyforgalom esetében nagymértékben segítené Kelet-Nógrád dinamikus gazdaságfejlesztésének felgyorsítását. Így legyen! Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypárti padsorokból.)

DR. BECSÓ KÁROLY, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Ház! Köszönjük szépen államtitkár úr expozéját, amelyben, azt gondolom, kellő részletességgel fejtette ki az előttünk fekvő törvényjavaslat szükségességének indokait. A Fidesz-frakció támogatja a törvényjavaslat elfogadását, tekintettel arra, hogy a közjegyzőkről szóló törvény módosítása a Magyar Országos Közjegyzői Kamara által észlelt gyakorlati tapasztalatok alapján vált szükségessé. A közjegyzői hivatásrend nagy átalakuláson ment át az utóbbi időben, és kiemelkedően fontos, hogy a közjegyzőség  mint a közhitelesség letéteményese  tekintélyét megőrizze, a jogkereső közönség teljes megelégedésére.

(20.00)

Fontosnak tartjuk továbbá azt is, hogy az egyes testületek szakmai észrevételeire a kormány megfelelő választ adjon, és az adott területet érintő szakmai javaslataikat beépítse a gyakorlatba. Álláspontunk szerint a törvényjavaslat a közjegyzői kamara tekintetében is ezt a célt szolgálja.

Az előttünk fekvő törvényjavaslat megteremti többek között a közjegyzőhelyettesek, közjegyzőjelöltek és közjegyzői iroda ügyintézőinek két közjegyző általi foglalkoztatásának törvényi kereteit, valamint a kinevezés feltételeként bevezeti a pályaalkalmassági vizsgálatot. Jelentős korszerűsítést hajt végre a helyettesítés szabályait illetően, pontosítja a kamarai választásokhoz kapcsolódó választójog szabályait, átláthatóbbá és következetesebbé teszi az alkalmatlansági eljárás szabályait és jogkövetkezményeit. Több szempontból szigorodik a fegyelmi eljárás és a kiszabható fegyelmi büntetések szabályainak rendszere.

E főbb pontokon kívül a javaslat számos technikai jellegű módosítást eszközöl a megváltozott működési körülményeknek megfelelően. A közjegyzői hivatásrend munkáját igen nagy elismerés övezi ma Magyarországon, és elmondható, hogy a rájuk bízott feladatokat magas színvonalon és hatékonyan tudják ellátni. Egyértelmű cél kell legyen továbbra is az igazságszolgáltatás hatékonyságának növelése és hogy a bíróságok tehermentesítésével a közjegyzőknek átadott eljárások révén javuljon az ügyintézés színvonala is.

Az elmúlt 25 évben több és jelentősebb változás történt a közjegyzőség életében, mint a megelőző százban. Alapvető és egyre bővülő szerepük van a közjegyzőknek a jogszolgáltatásban, az emberek gyorsan változó környezethez történő biztonságos alkalmazkodásában, az ellentmondások feloldásában. Az igazságügyi miniszter által benyújtott törvényjavaslat olyan gyakorlati szakmai változtatásokat hajt végre, amelyek még hatékonyabbá, célszerűbbé teszik a jogszolgáltató feladatok elvégzését mind az igazságszolgáltatás működésének segítése, mind az ügyfelek érdekében.

Mindezekre tekintettel kérem, támogassák önök is a törvényjavaslatot. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

DR. BECSÓ KÁROLY, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Ház! Az iparjogvédelem az áruk és szolgáltatások, valamint a műszaki jellegű szellemi alkotások megkülönböztetésére szolgáló megjelölések jogi oltalmát biztosító jogintézmény. A polgári jog egyik sajátos részterülete az iparjogvédelem, amelynek körébe az alábbi alkotásfajták tartoznak: használati minták, formatervezési minták, a találmányok, a növényfajták és a különböző árujelzők, úgymint a védjegyek és a földrajzi árujelzők. A védjegy az árujelzők legfontosabb fajtája. A védjegy mint árujelző teszi lehetővé az egyes áruk és szolgáltatások megkülönböztetését más áruktól és szolgáltatásoktól.A védjegyek megkülönböztető erején alapul a versenytársak közötti piaci verseny és a fogyasztók tájékozódása, illetve választás az egyes áruk és szolgáltatások között. A védjegy teremti meg a kapcsolatot az áru és annak gyártója, a szolgáltatás és annak teljesítője között. A védjegy ily módon kifejezi az áru, szolgáltatás származását, eredetét, hiszen az árut, szolgáltatást meghatározott vállalathoz köti. A védjegynek a minőség jelzésében is van szerepe. Nem jelent ugyan jogi garanciát a fogyasztó számára az áru, szolgáltatás állandó jó minőségére, viszont a védjegy és annak jogosultja közötti kapcsolat ez utóbbi alapvető érdekévé teszi a védjegyével ellátott áruk jó minőségének biztosítását, fenntartását.

A védjegyhez köthető funkciókat csupán a jogi védelem, a védjegyoltalom segítségével töltheti be. A védjegyoltalom biztosítja a jogosult számára a védjegy használatához való kizárólagos jogot. E kizárólagos használati jog hiányában a védjegy nem lenne alkalmas az áruk származásának jelzésére, megkülönböztetésére, a minőség kifejezésére és az ezekre épülő egyéb gazdasági funkciók megvalósítására. Hatályos védjegyjogi szabályozásunk alapját a védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény, továbbiakban a Vt. képezi.

Tisztelt Képviselőtársaim! Az elhangzottak bizonyítják, hogy milyen fontos szerepe van a védjegynek a gazdasági élet területén, ezért is hangsúlyos annak jogi szabályozása. A T/1659. számú törvényjavaslat elsősorban a Vt. módosítását célozza, a további kapcsolódó törvénymódosítások csupán az iparjogvédelmi szabályozás koherenciáját hivatottak biztosítani. A Vt. módosítását négy körülmény indokolja. Elsődleges feladata a jogalkotónak, hogy az Európai Unió által védjegyreform keretein belül megalkotott irányelvből származó jogharmonizációs kötelezettségének eleget tegyen.

Másodsorban a szakmai szervezetek visszajelzése alapján szükségessé vált a védjegyeljárások szabályainak módosítása annak érdekében, hogy a joggyakorlat során felmerült igények kielégítésre kerüljenek, valamint az ügyfelek érdekében hatékonyabb és gyorsabb eljárás kerüljön bevezetésre. A Vt. felülvizsgálata keretében  figyelemmel a nemzetközi védjegyeket szabályozó nemzetközi jogi keret sajátosságaira és fejlődésére  sort kellett keríteni a nemzeti kapcsolódási szabályok rendezésére, amelynek eredményeképpen egyetlen fejezetben kerülnek ezek rendezésre. A kényelmes, gyors ügyintézés leghatékonyabb módszere az elektronikus ügyintézés. Ennek szellemében került korábban elfogadásra az elektronikus ügyintézésről szóló törvény is. A javaslat az említett törvényben meghatározott feladatok teljesítéséhez szükséges részletmódosításokat végez el.

Tisztelt Képviselőtársaim! Államtitkár úr a részletes szabályokat és az indoklását ismertette velünk. Ezeket nem kívánom megismételni. Az előttünk fekvő tervezetet a Fidesz frakciója támogatja, mert jól átgondolt, a szakmai szervezetekkel egyeztetett javaslatokról van szó. Kérem önöket, hogy építő észrevételeikkel és szavazatukkal támogassák a törvényjavaslatot.

Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypárti padsorokból.)

(20.50)

DR. BECSÓ KÁROLY, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Ház! Az előttünk fekvő javaslat célja, hogy lehetővé tegye uniós lakhellyel nem rendelkező, azaz harmadik országbeli magyar állampolgárok számára azt, hogy aktív választójoguk gyakorlásával részt vehessenek és akaratukat kifejezhessék az Európai Parlament tagjainak megválasztása alkalmával.Szeretném önöknek kiemelni, hogy jelen javaslat alapkoncepcióját nem a magyar kormány, ahogy ez már többször elhangzott, hanem maga az Európai Unió dolgozta ki, egy 2018 nyarán született európai tanácsi határozat módosítani kívánta a korábbi, az Európai Parlament tagjainak közvetlen és általános választójog alapján történő választásáról szóló úgynevezett választási okmányt.

Maga az Európai Unió ösztönzi tehát arra a tagállamokat, hogy megteremtsék uniós lakhellyel nem rendelkező állampolgáraik számára azt, hogy véleményt nyilváníthassanak, amikor arról döntenek, hogy kik képviseljék hazájukat Brüsszelben. Úgy vélem, a magyar kormány helyesen tette, hogy élni kíván a határozat nyújtotta lehetőségekkel, hiszen jövő májusban minden egyes magyar ember szava számítani fog, amikor eldöntik, hogy melyik párt jelöltjei legyenek a legalkalmasabbak a nemzet érdekeinek képviseletére és védelmezésére az Európai Parlamentben, és természetesen arról is döntenek, hogy melyik irányba folyjon tovább az Európai Unió működésének sorsa.

Tisztelt Képviselőtársaim! A hatályos magyar szabályozás értelmében az Európai Parlament tagjainak magyarországi választásán kizárólag az választó és választható, aki Magyarországon lakóhellyel rendelkezik. A jelöltté válás szigorú feltétele, hogy az indulni kívánó személy Magyarországon élő magyar vagy uniós állampolgár legyen, a törvényi követelmény tehát világosan kizárja a harmadik országbeli magyar állampolgárokat abból, hogy éljenek aktív választójogukkal.

Különösen fontosnak tartom ezt akkor, amikor a kárpátaljai magyarságot súlyos támadások érik szülőföldjükön. Ukrajnában a társulási szerződés aláírását követően elindultak a magyarellenes intézkedések és atrocitások. Az előttünk fekvő módosítás elfogadása esetén lehetősége lesz nemzettársainknak, hogy hallassák hangjukat, és kifejezzék, melyik politikai közösség az, amelyik leginkább törekszik védelmezésükre. Nem túlzok, ha azt mondom, hogy a mostani európai parlamenti választásnak minden eddiginél nagyobb a tétje, minden eddiginél több európai embert érint a következménye.

Most dől el, hogy mely erők erősödnek vagy gyengülnek meg Brüsszelben: továbbra is a bevándorlást támogató, az emberek akaratával szemben politizáló szűk elit fogja irányítani a politikát, vagy az európai keresztény kultúra és a nemzetállamok polgárai védelmét szolgáló politikai erők jönnek ki győztesen a megmérettetésből. Úgy gondolom, igenis lehetőséget kell biztosítani azoknak a magyar állampolgároknak is, akik nem uniós ország területén élnek, hogy kifejezzék Európa jövőjéről való véleményüket, hiszen legtöbbjük életét szintén befolyásolják vagy befolyásolni fogják az Európai Unió keretében születő döntések.

Tisztelt Ház! Elsődlegesen tehát tegyük meg, hogy az Unió által biztosított lehetőséget kiterjesztjük nemzettársainkra. Másodsorban, a jogrendszer koherenciájának biztosítását kell elérnünk azáltal, hogy a választási, illetve a népszavazási eljárásról szóló törvényt hozzáigazítjuk a közigazgatási perrendtartás új terminológiájához. Végezetül szükséges néhány fogalmi pontosítást, tisztázást is végigvezetnünk az idekapcsolódó törvényeinken, úgymint a kampánytevékenység vagy a választási gyűlés definícióját illetően.

Tisztelt Képviselőtársaim! Az elhangzottakra tekintettel kérem önöket, hogy támogassák a törvényjavaslatot. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok soraiban.)

DR. BECSÓ KÁROLY, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Ház! Az irodalmi, tudományos, művészeti alkotásokat, valamint a felhasználásukhoz kapcsolódó teljesítményeket a szerzői jog részesíti védelemben. A szerzői jog kétféle alapvető jogosultságot foglal magában: egyrészről a személyhez fűződő jogokat, másrészről a vagyoni jogokat, amelyek a szerző védelmét biztosítják. Amennyiben a szerző műveit fel kívánják használni, akkor a jogosult engedélye mellett a felhasználás jogdíj ellenében tehető meg. A szerzői jogi értelemben releváns alkotások közé tartozik az építészeti alkotás és annak terve, valamint az épületegyüttes, illetve a városépítészeti együttes terve. Ahogy államtitkár úr expozéjában elhangzott, az előttünk fekvő törvényjavaslat célja, hogy átláthatóvá tegye és észszerűsítse az egykori állami tervezőintézetek alkalmazottai által létrehozott építészeti alkotásokkal és építészeti műszaki dokumentációkkal kapcsolatos szerzői jogi szabályozást. Tisztelt Ház! Szeretném kiemelni azt a nagyon fontos és előremutató lépést a tervezettel kapcsolatban, hogy a javaslat egyértelműen megfogalmazza a nemzeti tervvagyon fogalmát, és rendes gazdaként az állam végre a Lechner Tudásközponton keresztül egységesen összegyűjti és kezeli ezeket a terveket. A tudásközpont nemcsak az előbb említett tervek gyűjtésére és kezelésére kap felhatalmazást a javaslat szerint, hanem arra is, hogy az építészeti szerzői jogi nyilvántartást vezesse. A vonatkozó rendelkezés szerint az építtető és a tervező közös nyilatkozatban az építészeti szerzői jogi nyilvántartás részére átadja az építészeti műszaki dokumentációhoz, valamint az az alapján megépült építményhez fűződő szerzői vagyoni jogok tulajdonosának egyes adatait. Úgy gondolom, hogy az állam ezzel a rendelkezéssel egy régi hiányosságot pótol, amely mind a hatóság, mind az állampolgárok érdekeit szolgálja.

Gyakran előfordul, hogy bizonyos épületek rekonstrukciója, statikai megerősítése, illetve esztétikai helyreállítása azért késik vagy meg sem valósul, mert a szerzőijog-jogosult nem adja ahhoz a hozzájárulását, vagy csak aránytalan mértékű ellentételezés fejében tenné azt meg. Az előttünk fekvő tervezet ennek a problémának a megoldására is rendelkezik megoldással, amely jelentősen hozzájárulhat ahhoz, hogy az országban fellelhető, helyreállításra szoruló épületek rekonstrukciója  a szándék fennállása esetén  minél hamarabb megtörténjen.

A javaslat 9. §-a kimondja, hogy épület helyreállítása céljából építészeti alkotás vagy annak terve, továbbá az építészeti alkotás rajza és az azt tartalmazó mű a szerző hozzájárulása és díjazás nélkül többszörözhető és a nyilvánosság számára lehívásra hozzáférhetővé tehető. A törvényjavaslat tartalmazza az épületekhez kötődő felhasználás elősegítését tartalmazó másik kiemelendő szabályt is, amely előírja, hogy az építészeti kamara és a mérnöki kamara rögzítse azokat a díjtételeket, amelyek ajánlottak a tervek ismételt felhasználása ellentételezésére. Mint ahogy államtitkár úr fogalmazott expozéjában, mi is reméljük, hogy jogi viták esetén ezek a díjak segítségül lesznek abban, hogy a tervek felhasználása reális díjak ellenében valósuljon meg a jövőben.

Tisztelt Képviselőtársaim! Megismerve a javaslatot, megállapíthatjuk, hogy az elfogadásra benyújtott tervezet az állam, a tulajdonosok és a tervezők igényeit is figyelembe veszi, megteremti érdekeik egyensúlyát, valamint továbbfejleszti a felelős állami vagyongazdálkodás kereteit.

Az elhangzottakra tekintettel kérem önöket, támogassák a javaslatot. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

DR. BECSÓ KÁROLY, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Az előttünk fekvő törvényjavaslat célja, hogy koherenciát teremtsen a közigazgatási szabályszegések területét rendező joganyagban, oly módon, hogy egyrészt módosításokat javasol az általános közigazgatási rendtartásban, másrészt módosítja a szankciótörvény hatálybalépésének dátumát 2020. január 1-jére, végül pedig a közigazgatási szabályszegések szankcióinak átmeneti szabályozását tartalmazó törvény hatályát 2020. január 1-jéig tolja ki.A jogbizonytalanság kizárását, valamint a világos és egyértelmű jogalkalmazást kilátásba helyező közpolitikai cél eléréséhez elengedhetetlen feltétel jelen javaslat támogatása.

Tisztelt Ház! A javaslat alapvető konstrukciója az, hogy minél áttekinthetőbb szabályozást nyújtson a magyar jog abban az esetben, amikor egy adott ügy megalapozza a büntetőeljárás, illetve a szabálysértési eljárás lefolytatását is. Fontos, egyben az állampolgárok alkotmányos jogait érintő kérdés a párhuzamosan, két eltérő jogág normái szerint folyó eljárások kimenetének szabályozása.

Az általános közigazgatási rendtartás és a szankciótörvény törvényjavaslatban szereplő indokolt módosítása lehetővé tenné a felügyeleti szerv számára azt, hogy már meghozott döntését a büntetőeljárásban hozott ítélet rendelkezésének megfelelően megváltoztassa, megsemmisítse, és ezzel, amennyiben szükségesnek mutatkozik, az ügyben eljárt hatóságot új eljárás lefolytatására kötelezze. Ily módon kiküszöbölhetővé válik az, hogy ugyanazon személyt ugyanazon cselekményért két eltérő jogág szabályai szerint lefolytatott eljárás eredményeképpen ugyanazzal a negatív jogkövetkezménnyel sújtsanak.

A római jogi eredetű „ne bis in idem” elve is ezt deklarálja, amelynek értelmében senkit sem szabad kétszer ugyanazon tettéért felelősségre vonni. Hangsúlyozandó, hogy a javaslat kiemelt figyelmet fordít arra a tényre, hogy a közigazgatási szankcióval sújtható jogellenes magatartások száma sokkal nagyobb, mint a büntetőjog szempontjából relevanciával bíró cselekményeké. Éppen ezért egy adott személy az általa elkövetett cselekménye miatt nem mentesül a közigazgatási jog szerinti hátrányos jogkövetkezmény alól akkor sem, ha a büntetőbíróság döntése szerint nem valósult meg a bűncselekmény vagy annak elkövetése nem bizonyított. Tehát ha az adott jogellenes cselekvés a közigazgatási jog normái szerint kimeríti a szabályszegés fogalmát, akkor az ügyben hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatóság köteles a szükséges intézkedéseket megtenni, és a szabályszegési eljárást a törvény keretei között lefolytatni.

Szeretnék kiemelni a javaslattal kapcsolatban még egy fontos tényt. A módosítások értelmében szintén nem alapozza meg a közigazgatási jog hátrányos jogkövetkezményeinek alkalmazása alóli mentességet az a körülmény sem, amikor a vádlott büntethetőségét, illetve a cselekmény büntetendőségét kizáró ok merül fel, amelynek következtében a bíróság felmentő ítéletet hoz. Ez azért fontos rendelkezés, mert a jogalkalmazónak tisztán kell látnia, hogy a közigazgatási jogban szabályozott eljárási képesség lényegében eltér a büntetőjogi értelemben vett eljárási képességtől.

Tisztelt Képviselőtársaim! A szabálysértési jog mindig is egy igen vegyes jogterületnek minősült. Sok esetben fejtörést is okoz, hogy a közigazgatási jog vagy a büntetőjog szabályai szerint kell-e az elkövetővel szemben az eljárást lefolytatni, illetve hogy a hatóság vagy pedig a bíróság köteles-e eljárni. Úgy vélem, az asztalon lévő javaslat tartalmazza a szükséges módosításokat arra vonatkozóan, hogy az ilyen esetekben tisztán lássunk, valamint hogy világos döntések szülessenek.

Mindezek alapján a Fidesz frakciója a javaslat elfogadását támogatja, ezt kérem önöktől is. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok soraiban.)

(16.10)

DR. BECSÓ KÁROLY, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A közigazgatásban zajló nagymértékű reformok tanúi lehettünk a 2010 óta eltelt időszakban. A mögöttünk álló nyolc évben a magyar közigazgatás szervezetrendszere és irányítási rendszere új alapokra lett lefektetve. Az átalakítások során a kormány külföldi és egyben saját közjogi hagyományainkon álló modellekből merítkezett, annak érdekében, hogy egy modern, a mindennapi kihívásokra gyorsan reagáló, valamint az ügyek nagy számával gördülékenyen megbirkózó és hatékony közigazgatás honosodjon meg hazánkban.

Az előttünk fekvő törvényjavaslat célja a hatékonyabb kormányzati munka elősegítésével Magyarország versenyképességének javítása, mindezzel párhuzamosan pedig a gyermekeket nevelő és a családot alapító kormánytisztviselők, illetve kormányzati igazgatásban dolgozók anyagi megbecsültségének erősítése.

Tisztelt Képviselőtársaim! A kormányzati igazgatásnak összehangolt szervezetrendszerként kell működnie. Ez egy alapvető követelmény a jól működő államokban. A hatékony kormányzati tevékenység elősegíti az ország versenyképességét. Az utóbbi időben rengeteg nemzetközi vállalat választja hazánkat, amely mutatja, hogy jó irányba haladunk, de még van lehetőség a fejlődésre. Ezért meg kell vizsgálni minden területet, ahol van mód hatékonyságnövelésre. Ez az elvárás magába foglalja a személyügyi tevékenység rendszerszintű összehangolását, szabályozását és fejlesztését. A rendszerszintű irányításnak ki kell terjednie a személyi állomány jogállására és az egyes speciális szintű közszolgálati intézményekre vonatkozó szabályozásra, továbbá az egységes jogalkalmazásra is. Fontos tehát, hogy a kormányzati igazgatás egyes részeit összekapcsolják, mégpedig az igazgatási tevékenység hatékonyságának javítása céljából, ugyanis az igazgatástudomány és a gyakorlat által is igazolt tényként ismert, hogy az egymástól elszigetelten működő egységek tevékenysége sokkal kevésbé hatékony.

A Ház asztalán fekvő törvényjavaslat paradigmaváltásra, holisztikus szemléletmódra épülve kódexjelleggel kívánja szabályozni a kormányzati igazgatás szerveit és tisztségviselőit, továbbá a tevékenységük irányításáért felelős vezetőket. Előremutató koncepciónak tartom a kódexjellegű szabályozás bevezetését, hiszen ily módon a jogalkalmazó szervek feladataikat könnyebben tudják a jövőben ellátni a hatályos joganyag egy törvényben való világos és átlátható szabályozásának következtében.

Tisztelt Ház! Jelenleg számos jogszabály rendelkezik a kormány működéséről és a kormányzati tisztségviselők jogállásáról, valamint azok jogköréről. A benyújtott javaslat elfogadásával viszont az eddig különböző jogforrási szinteken elhelyezkedő és egymásnak több helyütt ellentmondó jogszabályok helyébe egy egységes, az adott jogág alapelveit, valamint alapvető intézményét rendező kódex lépne. Ezzel a szabályozással mind az államigazgatás központi, mind pedig területi szervezetrendszere  kormányhivatalok, járási hivatalok  egységes jogi keretet kapna.

A túlméretezett bürokráciával egyenes arányban csökken az állam gazdasági hatékonysága és teljesítőképessége. Átfogó vizsgálatot követően kirajzolódott, hogy szükséges bizonyos mértékű bürokráciacsökkentést végrehajtani.

A tervezet tehát reális megfontolásból előírná, hogy valamennyi kormányzati igazgatási szerv kizárólag annyi kormányzati tisztségviselőt foglalkoztathat, amennyi feladatainak ellátásához észszerű és gazdaságos keretek között szükséges. A létszámkeret meghatározása a kormányzati működés gazdaságosabb voltát is hivatott szolgálni. (Felsóhajt.  Derültség az ellenzéki pártok padsoraiban.  Tordai Bence: Egyetértünk!  Dr. Staudt Gábor: Mi is így gondoljuk! Egyetértünk!  Az elnök csenget.)

ELNÖK: Folytassa, képviselő úr, mert öné a szó.

DR. BECSÓ KÁROLY, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Igen. Kiemelkedőnek tartom a szenioritásalapú előmeneteli rendszer megszüntetését, mivel így a rendszer a teljesítményértékelésnek valós jelentőséget adna, és jobban ösztönözné a fiatalabb generáció tagjait, különös tekintettel a magasabb illetmények elérésének lehetősége által. Szintén támogatandó azon megfontolás, hogy a közszférában lévő magasabb illetmények egyre jobban közelítsenek a versenyszféra béreihez, amelynek eredményeként jó teljesítmény mellett rövid időn belül érdemi bérnövekedés érhető el a kormányzati igazgatásban dolgozó állampolgár számára. Mindezek mellett a javaslat a kinevezési és összeférhetetlenségi szabályok szigorítását is kilátásba helyezi.

Végezetül hangsúlyozandónak tartom, hogy a kormány családbarát politikája a benyújtott javaslat rendelkezései között is érvényesül azáltal, hogy a gyermeket nevelő és családot alapító kormánytisztviselők egyéb speciális juttatásai és kedvezményei mellett a kormány bevezetni szándékozik a kormánytisztviselők családalapítási támogatását.

Tisztelt Országgyűlés! A 2010 óta eltelt időben a magyar kormány igyekezett megteremteni egy olyan közigazgatási rendszert, amely az állampolgárok XXI. századi igényeit a legmegfelelőbben képes kielégíteni. Valószínűleg nem ez a törvényjavaslat lesz az utolsó, amely reformokat kíván bevezetni a közigazgatásban.

A nagy jogtudós, Max Weber véleménye szerint bürokratikus szervezetek nélkül megoldhatatlan a tömegméretű igazgatás, általuk ugyanakkor a lehető leggyorsabban és legpontosabban, ugyanakkor olcsón és gazdaságosan végezhető el az ügyintézés. A hivatalnok élethivatásszerűen, szakmai felkészültséggel végzi munkáját, éppen ezért megérdemli, hogy megfelelő karrierlehetőséget és anyagi megbecsültséget biztosítson számára az állam.

Ezen elvek, igények és célkitűzések megfontolását követően a benyújtott javaslatot a Fidesz képviselőcsoportja támogatja. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a kormányzó pártok padsoraiból.)

DR. BECSÓ KÁROLY, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A Kúria elnökének mint hazánk legfőbb bírói szervezete vezetőjének törvényen alapuló kötelezettsége, hogy minden esztendőben beszámoljon az Országgyűlésnek a Kúriának az adott tárgyévben végzett tevékenységéről és működéséről. Az Országgyűlés Igazságügyi bizottsága meghallgatta Darák Péter elnök úrnak a Kúria 2017. évi tevékenységéről szóló beszámolóját, amelyet megvitatott és értékelt. Most pedig szeretném a beszámoló értékelését tisztelt képviselőtársaimmal ismertetni. A közelmúltban új eljárási kódexek léptek hatályba. A hozzájuk igazodó egységes jogalkalmazási gyakorlat kialakításában a Kúriának alapvető kötelessége volt részt venni. A Kúria jogegységi tanácsai a 2017-es esztendőben összesen négy jogegységi határozatot hoztak meg, amelyek iránymutatást adtak arra vonatkozóan, hogy a korábbi eljárási joggyakorlatból mely eljárási cselekményeket kell alkalmazni a bíróságoknak az új polgári, illetve büntetőeljárási törvény alkalmazása során. Ezek a jogegységi határozatok továbbá rámutatnak arra is, hogy mik az újonnan alkalmazandó szabályok a régi törvények szerint folytatott eljárásokhoz képest.

Az egységes és magas színvonalú ítélkezési gyakorlat biztosítása, valamint az új jogegységi eszközökben rejlő lehetőségek feltárása érdekében nyolc joggyakorlat-elemző csoport került felállításra 2017-ben. A vizsgált tárgykörök között szerepeltek a választási és népszavazási eljárásokkal kapcsolatos jogorvoslati, a közérdekű adatok kiadásával kapcsolatos peres, valamint egyes további büntető- és polgári peres eljárások gyakorlata. Az elemzőcsoportok munkáját a korábbi évek hagyományaihoz igazodva most is külső szakterületeken elismert személyek segítették.

A Kúria jogegységi tanácsai és kollégiumai határozataikkal, valamint véleményeikkel nagymértékben hozzájárultak az új polgári perrendtartás, illetve a közigazgatási perrendtartás alkalmazására való felkészüléshez. Elnök úr hangsúlyozta annak kiemelkedő jelentőségét, hogy a polgári és közigazgatási ügyszakban a befogadási eljárás az állampolgárok számára átlátható, egységes szempontrendszeren nyugvó eljárásként szilárduljon meg a Kúria gyakorlatában. Ehhez segítségül hívták az Alkotmánybíróság befogadási gyakorlatát.

Tisztelt Ház! A civil szervezetek nyilvántartásával kapcsolatos jogalkalmazási problémák feltárása az elmúlt esztendőben tovább folytatódott. A 2015-ben életre hívott kezdeményezés és felállított konzultációs testület munkája eredményeként a nyilvántartási ügyszakban egységesebbé vált a gyakorlat, tovább csökkent a fellebbezések száma is.

Az elmúlt esztendőkben sikeresen folytatódott a Kúria gyakornoki programja, melynek során a Kúria instruktori bírái segítették a különböző ítélkező tanácsokhoz beosztott doktoranduszhallgatók szakmai ismereteinek fejlődését.

Jelenleg 18 főtanácsadó segíti a kúriai bírák munkáját, ezek a főtanácsadók betekintést nyernek a Kúria belső működésébe, szembesülnek a napi jogértelmezési problémákkal. Ezt a lehetőséget felhasználva pedig elmélyült szaktudásuk révén hatékony segítséget tudnak nyújtani a bírák számára ítélkezési tevékenységük során.

Tisztelt Képviselőtársaim! 2017-ben a Kúria elnöke három alkalommal hívta össze a legfelsőbb bírói fórum teljes ülését. A teljes ülés igen fontos belső szakmai fórumnak minősül, hiszen a joggyakorlat-elemző csoportok és a kollégiumok vezetői, továbbá a tanácselnökök itt is megtehetik beszámolóikat az általuk vezetett testületek tevékenységét illetően. Mi több, az Alkotmánybíróság elnöke személyesen is ellátogatott erre a fórumra, hogy ismertesse az Alkotmánybíróság befogadási gyakorlatát, ezzel segítve a Kúriát saját befogadási eljárásainak szilárd egységgé alakítása érdekében.

Kiemelendőnek tartom, hogy a Kúria Polgári Kollégiuma, illetve a közigazgatási és munkaügyi kollégiuma eljárásjogi tárgyú elvi iránymutatásokat fogadott el, amelyek hozzájárultak ahhoz, hogy a Kúria hatékonyan tudta kialakítani a felülvizsgálatra vonatkozó gyakorlatát az új Pp. és az új Kp. alkalmazásával kapcsolatosan. Szintén említésre méltó, hogy a Kúria Büntető Kollégiuma új, az idevonatkozó alkotmánybírósági határozatnak is megfelelő jogegységi határozatot bocsátott ki a kiskorú sértettel szemben elkövetett szexuális erőszak törvényi tényállásának pontos körülírásával kapcsolatosan.

A Kúria közigazgatási és munkaügyi kollégiuma véleményében tisztázta az egyenlő bánásmód megsértése miatt indult munkaügyi perekben felmerült kérdéseket is, valamint hogy miként alakul a bizonyítás terhe az ilyen típusú perekben. Az ítélkezési gyakorlat egységesítése érdekében a joggal való visszaélés miatt indult munkaügyi perekben felmerülő kérdések tisztázása okán is adott ki a kollégium véleményt, melyben foglaltak a munkavállalók érdekeinek érvényesítését segítik elő.

Tisztelt Országgyűlés! A Kúria két alapvető, Alaptörvényben rögzített feladata a jogegység biztosítása, valamint az önkormányzatok feletti normakontroll gyakorlása A joggyakorlat-elemző csoportok segítségével ezen két alkotmányos jelentőségű feladat ellátása egyre hatékonyabbá vált az elmúlt esztendőben. Úgy vélem, a Kúria 2017-ben előirányzott, illetve megvalósított tervei kitűnően fogják segíteni a bíróságok munkáját az új eljárási kódexek alapján lefolytatandó ügyekkel kapcsolatos ítélkezési gyakorlatban.

A beszámoló alapján kijelenthető, hogy a Kúria kielégítően ellátja Alaptörvényben előírt feladatkörét. A Fidesz országgyűlési képviselőcsoportja a benyújtott határozati javaslatot támogatja. Kérem valamennyi képviselőtársamat, tegyék ezt önök is. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok soraiban.)

DR. BECSÓ KÁROLY, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Az előttünk fekvő törvényjavaslat illeszkedik a kormány bürokráciacsökkentő cselekvési programjába, amely lehetővé teszi, hogy az állampolgárok ügyeiket minél gyorsabban, olcsóbban és kényelmesebben, szakszerű körülmények között el tudják intézni.

(9.10)

Fontos, hogy a kormányzat nemcsak egyszeri, eseti, hanem folyamatos, hatékony, rendszerszintű bürokráciacsökkentést végez a közigazgatásban. Ezek az intézkedések nemcsak az ügyfelek elégedettségét növelik, hanem Magyarország versenyképessége is nő általuk.

Szeretném kiemelni azokat a főbb eljárásokat, amelyek tekintetében az előttünk fekvő tervezet egyszerűsítéseket, módosításokat eszközöl. Az úti okmányokkal kapcsolatos eljárások egyszerűsítését szolgálja, hogy illetékmentessé válna az úti okmány cseréje akkor is, ha a tárolóelem, azaz a személy azonosításához szükséges adatokat tartalmazó elem nem működik, hasonlóan ahhoz, ahogyan már a személyazonosító igazolványok esetében is történik. A „Nemzeti adatvagyon szolgáltatásfejlesztés” projekt megvalósulásának a célja, hogy könnyebben, gyorsabban és egyszerűbben intézzék hivatalos ügyeiket az ügyfelek. A projekt részeként megújul az útlevél-kérelmező rendszer és az útiokmány-nyilvántartás is.

Ahogy államtitkár úr is említette, Magyarország Kormánya és Ausztrália kormánya megállapodást kötött az ideiglenesen munkát vállaló turisták programjáról, amelynek köszönhetően évente 200 fő vehet részt a programban magyar és ausztrál oldalon egyaránt. A sikeres magyar kérelmezők számára úgynevezett turizmus alatti ideiglenes munkavállalásra jogosító vízum kerül kiállításra. A megállapodás a kérelmezők részére előírja az úgynevezett támogató dokumentum benyújtását is. A jelenlegi módosító javaslatnak köszönhetően a jelentkezéshez szükséges támogatói levél a személyes ügyintézés mellett elektronikus úton is igényelhetővé, valamint a közokirat kiállítása ingyenessé válik.

A törvényjavaslat módosításának másik területe az elektronikus tárolóelemet tartalmazó személyazonosító igazolványhoz kapcsolódik. Lényeges előrelépésnek tartom, hogy az elektronikus személyazonosító igazolvány tárolóelemén rögzítésre kerül a polgárok lakcímadata és személyi azonosítója, ezáltal elektronikusan történő kiolvashatóvá válása elősegíti a polgároknak az okmány felhasználásával való további elektronikus ügyintézését.

Állami és önkormányzati szerveket érintő fontos gyorsító és tehercsökkentő lépés, hogy ezen szervek elektronikus információbiztonságát érintő eljárások keretében a kijelölt rendszerelemek elektronikus információs rendszerei tekintetében az előzetes engedélyezési eljárás megszüntetésre kerül.

Az előttünk fekvő csomag érinti a kéményseprőipari eljárást is. A jelenleg hatályban lévő rendelkezés szerint kizárólag a 2016. július 1-jén megszűnt kéményseprőipari közszolgáltatók esetében határozza meg, a tevékenységgel felhagyó kéményseprőipari szolgáltatóknak mely adatokat és papíralapú dokumentumokat kell átadnia az állami kéményseprőipari szerv részére. A tervezet azon kéményseprőipari szolgáltatók vonatkozásában is részletesen meghatározza az átadás rendjét, amelyek tevékenységüket az önkormányzattal kötött és 2016. július 1-jét követően is hatályban tartott közszolgáltatási szerződés megszűnése miatt fejezik be, illetve amelyek a tevékenységükkel önként felhagynak, vagy attól a tűzvédelmi hatóság őket eltiltja.

Tisztelt Képviselőtársaim! Kérem, támogassák a jelen törvényjavaslatot, amelynek célja az ügyek elintézésének gyorsítása, észszerűsítése, valamint mindazon többletterhet jelentő kötelezettségek eltörlése, megváltoztatása, amelyek az állampolgárok és vállalkozások ügyintézése során bosszantó nehézségeket, akadályt jelentenek, és amelyek módosításával gördülékeny és hatékony közigazgatási ügyintézés érhető el. Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypárti padsorokból.)

DR. BECSÓ KÁROLY, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Az emberek ügyeinek széles körével foglalkozó állam megjelenésének egyik alapvető követelménye volt, hogy létrejöjjön egy olyan szervezet, amely a közigazgatás feletti bírói kontroll jogintézményét látja el. Korábban ez az igény nem merült fel, de azzal, hogy az állam beavatkozási területe kiszélesedett, sokkal gyakrabban találkoztak az emberek az állammal különböző ügyeik mentén, a korábbiaktól eltérően nemcsak szociális és jóléti intézkedések során, hanem az életviszonyok egyéb területein is. Természetes velejárója volt ennek a jelenségnek, hogy a polgárok és a közigazgatás egyre sűrűbben érintkeztek egymással, egyre több, a polgárok jogait és kötelezettségeit érintő állami döntés született. Az alapvető jogok érvényesülésének és biztosításának igénye magával hozta, hogy egyre több és több jogszabály került megalkotásra. Természetesen az állam erejéből adódóan az egyén érdekérvényesítő lehetősége sokkal kisebb volt, amikor a kötelezően követendő magatartási szabályok ellenőrzéséről, végrehajtásáról, kérdéses jogviták elintézéséről volt szó. A kialakult ügyek magas száma és az államhatalom túlereje szükségessé tette egy olyan független és szakosodott önálló fórum létrehozását, ami a felek között biztosította a közérdek és az egyéni érdek egyensúlyában a jog uralmának érvényre juttatását, a hatékony közigazgatás szem előtt tartásával. Ez az igény hívta életre sorra Európában, így hazánkban is az önálló közigazgatási bíróságokat. Magyarországon az 1896. évi XXVI. törvénycikk hozta létre a királyi közigazgatási bíróságot, amely magas színvonalon töltötte be társadalmi funkcióját. Természetesen a kommunista diktatúra  mint az állami túlhatalommal szembeni egyensúly egyik letéteményesét  a közigazgatási bírósági rendszert is megszüntette.

Ahogy az expozéban hallhattuk, ma is szükség van erre a bírói fórumra, amely ügyeinket a közérdek és az egyéni érdekek egyensúlyában hatékonyan, szakértő bíró közreműködésével bírálja el. Ezt felismerve, a kormányzat benyújtotta a közigazgatási bírósági szervezetrendszer és személyi állomány kiépítésére irányuló törvényjavaslatát, amely szakmai konzultációk, társadalmi egyeztetések, nemzetközi összehasonlító tendenciák, valamint a nemzetközi szervezetek által tett általános ajánlások figyelembevételével került elkészítésre.

Az ellenzék magát a közigazgatási bírósági rendszer létrehozását a demokrácia megszűnésével azonosította, tudomással bírva arról, hogy az Európai Unió tagállamai között is több helyen működik ez a speciális bírói fórumrendszer, és az egész koncepció visszavonását követelték. A törvényjavaslat elfogadását követően a Velencei Bizottság Magyarország Kormánya felkérésére megvizsgálta a vonatkozó jogszabályok rendelkezéseit, és teljes konszenzussal elfogadott jelentést tett le az asztalra, amelyben többek között elismerte a miniszteri igazgatás létjogosultságát is. A Velencei Bizottság március 15-i ülésén üdvözölte, hogy Magyarország Kormánya komolyan vette előzetes véleményét, és módosító javaslatokkal pontosítja azokat a kérdéseket, amelyeket véleménytervezetében a testület korábban felvetett.

Az előttünk fekvő javaslat a Velencei Bizottság véleménytervezete alapján került a Ház elé, amelynek elfogadása esetén az Országgyűlés eleget tesz a Velencei Bizottság minden észrevételének, és ezzel az európai értékeknek maximálisan megfelelő közigazgatási bírósági rendszer kezdheti meg működését a közeljövőben. Ezek alapján úgy véljük, hogy azok a kritikák és félelmek, amelyek a közigazgatási bíróság függetlenségével kapcsolatosan felmerültek, a törvényjavaslat elfogadásával tárgytalanná válnak.

Tisztelt Képviselőtársaim! A közigazgatási bírósággal kapcsolatos jogszabályok átmentek a legszigorúbb rostán, és a kért pontosításokkal teljes mértékben eleget tesznek az európai sztenderdeknek és a magyar hagyományoknak egyaránt. Erre való tekintettel kérem önöket, szavazataikkal támogassák a törvényjavaslat elfogadását. Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiban.)

DR. BECSÓ KÁROLY (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Az igazságszolgáltatás egy független, önálló hatalmi ág, ezt az alapelvet már Arisztotelész és Cicero is hangsúlyozta műveiben. A bírák függetlenségének egyik záloga, hogy anyagilag és egzisztenciálisan ne legyenek kiszolgáltatottak.A korábbiakhoz hasonlóan ennek a követelménynek tesz eleget az előttünk fekvő költségvetés is, amely külön fejezet alatt biztosítja a rendes bíróságok kiadásainak fedezetéhez szükséges összegeket. Indokolt a bíróságok mellett kiemelni az igazságszolgáltatás másik meghatározó közreműködőjét, az ügyészségeket is, amely nem tekinthető önálló hatalmi ágnak, de ahogy az Alaptörvény is rendelkezik, önálló és független alkotmányos intézmény. A függetlenség egyik biztosítéka az ügyészség esetében is az önálló fejezetekben történő költségvetési rendelkezés.

Tisztelt Képviselőtársaim! A költségvetés két helyen érinti érdemben a bíróságokat és ügyészségeket. Egyrészt mint önálló alkotmányos szervek, külön költségvetési fejezet határozza meg az igazságszolgáltatási hatalmi ág éves költségvetését, másrészt a mindenkori költségvetési törvény határozza meg a bírói és ügyészi illetmények kiszámításához szükséges bírói és ügyészi illetményalapot.

Az önálló költségvetési fejezetek kapcsán fontos hangsúlyozni, hogy a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény 76. §-ának (3) bekezdés a) pontja, valamint az ügyészségekről szóló 2011. évi CLXIII. törvény 6. §-ának (2) bekezdése alapján az OBH elnöke, illetve a legfőbb ügyész állítja össze az önálló költségvetési fejezetre vonatkozó javaslatát, amelyet a kormány változtatás nélkül terjeszt az Országgyűlés elé.

A fentiek alapján a javaslat rendes bíróságok fejezete az OBH elnöke által összeállított költségvetési javaslatot tartalmazza, amely figyelemmel van a bírói illetmények OBH elnöke által kezdeményezett reformjára is. Ennek megfelelően a javaslat a munkáltatói járulékokkal együtt számolt személyi juttatások tekintetében 23,3 milliárd forint többletforrással számol az idei költségvetéshez képest.

Megjegyzendő ugyanakkor, hogy a kormány részéről nem született döntés a bírói illetményrendszer esetleges reformja tárgyában, így a javaslat a bírói és ügyészi illetményalapot a 2019. évivel azonos mértékben 453 330 forintban határozza meg. Az illetményalap megváltoztatása mindig az ország gazdasági lehetőségeire figyelemmel meghozott politikai döntés eredménye, mely döntést a kormány előterjesztésére az Országgyűlés hoz meg.

Ennek megfelelően az elmúlt húsz évben nem volt jellemző az évenkénti automatikus emelés, az illetményalap jelentősebb módosítása 2004-ben 2005-ben, 2008-ban és 2012-ben került megállapításra, egyébként 2012-ben 391 600 forint értékben.

A kormány a fentiekben ismertetett vezérlő elvek mentén döntött úgy 2016-ban, hogy a 2012 óta változatlan bírói illetmények mértékét összesen három lépcsőben megemeli. Ennek megfelelően 2016 októberétől kezdődően három alkalommal, alkalmanként 5 százalékkal emelte meg a bírói illetményalapot, amelyek egymásra épültek, így a 2016. október 1. és 2018. január 1. közötti időszakban 16,5 százalékos bírói és ügyészi illetményemelés valósult meg. Az emelést követően 2018. január 1. óta  ahogy az előbb említettem  453 330 forint a bírói és ügyészi illetményalap.

Az Országgyűléshez a kormány által benyújtott törvényjavaslat elfogadása alapján a bírói és az ügyészi illetmények emelése mellett 2017. szeptember 1jétől  2017. január 1-ig visszamenőleges hatállyal  30 százalékkal emelkedett az igazságügyi és ügyészségi alkalmazottak illetménye, amely körülbelül 9 ezer igazságügyi és 2 ezer ügyészségi alkalmazottnak jelentett érzékelhető jövedelemnövekedést.

A bírói illetményrendszer átfogó reformjára a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló törvény megfelelő módosításával kerülhet sor. Ugyanakkor a törvényt érintő módosító javaslatot jelenleg nem tűzött napirendjére az Országgyűlés.

A statisztikákat megfigyelve, megállapítható, hogy a bíróságok, ügyészségek költségvetési támogatása folyamatosan nő. 2014-hez képest 2019-ben a bíróságok 44 százalékkal, az ügyészségek 35 százalékkal több költségvetési forrásból gazdálkodhattak. A növekedés egyik alapját a három lépcsőben megvalósult bírói illetményalap-emelés adta, amely az igazságügyi és ügyészségi alkalmazottak 2017-ben átalakított illetményrendszerével együtt több mint 16 ezer főnek jelentett érdemi béremelést.

Tisztelt Képviselőtársaim! A bérhelyzet rendezésén túl a jogszabályváltozások indukálta fejlesztésekre, valamint a munkakörülmények folyamatos javítására fordították a bíróságok a többletforrásokat. Ennek eredményeként az Országos Bírósági Hivatal számos olyan projektet tudott elindítani, amelyek keretében a bírósági infrastruktúra fejlesztése, korszerűsítése valósult meg.

A bírósági szervezet kezelésében 113 városban 185 ingatlan van. Ezek közül ténylegesen 153 épület szolgál ítélkezési célokat. Az ingatlanoknak részben a műszaki fenntartása, karbantartása, felújítása, részben pedig a bírósági szervezetben dolgozók XXI. századi, az ítélkezés minőségét szolgáló munkakörülményeinek biztosítása, valamint ügyfélbarát bíróság igényének megfelelő épületek kialakítása, a bírósághoz való hozzáférés tárgyi feltételeinek megteremtése kiemelt forrásokat igénylő feladat.

A költségvetési források biztosítása révén az Országos Bírósági Hivatal 2012. évi megalakulása óta jelentős bíróságiépület-rekonstrukciós, építési fejlesztésekbe fogott, miután felmérte, milyen állapotban vannak az ország bíróságai, mik a legsürgetőbb teendők.

A 2013-ban kiírt épületfelújítási pályázatot, majd a 2015. évi beruházási tervet már az úgynevezett Wagner Gyula-program és az úgynevezett Jablonszky Ferenc pályázati rendszer követte. Az előzetesen jóváhagyott beruházási terv szerint a Wagner Gyula-programban az igényfelmérések alapján tervezett fejlesztések közül az egyszerűbb munkákat a bírósági szervezetek, a bonyolultabb, több évre áthúzódó fejlesztéseket az OBH saját beruházásként valósítja meg.

A Jablonszky Ferenc pályázati rendszerben a központilag meghatározott célok, épületfejlesztések megvalósításához biztosít pályázati forrást az OBH. Mindezek mellett a bírósági épületek energetikai korszerűsítésére uniós források is rendelkezésre állnak.

(17.10)

Érdemes említést tenni az elmúlt évek kiemelt beruházásairól, amiből kiemelendő a Kúria: megkezdődött az egykori Kúria épületének felújítása itt a Kossuth téren. Megkezdődött a Budapest Környéki Törvényszék szervezeti egységeinek új épületbe történő elhelyezése. Megtörtént az Egri Törvényszék teljes körű felújítása és bővítése. Folyamatosan zajlik a Szegedi Törvényszék, a Szegedi Járásbíróság, továbbá a Gödöllői Járásbíróság teljes körű felújítása, továbbá a Ráckevei Járásbíróság új épülete kivitelezésének előkészítése.

Előrehaladott állapotban van az idén felállt Érdi Járásbíróság új épülete kivitelezésének előkészítése, megkezdődött a Tapolcai Járásbíróság teljes rekonstrukciója, a Dunakeszi Járásbíróság, a Kiskőrösi Járásbíróság új épülete létesítésének előkészítése, a Kisvárdai Járásbíróság és a Szarvasi Járásbíróság épületének teljes rekonstrukciója és bővítése is a célok között szerepel, a tervezési munkálatokat szintén elindította az OBH még 2018-ban.

A bér- és infrastrukturális fejlesztések mellett az elektronikus bírósági eljárásokhoz kapcsolódó jelentős beruházások is történtek, elég, ha csak az ezeknek keretet adó digitális bírósági projektet említem meg.

Tisztelt Képviselőtársaim! Az általam elmondottakból is megállapítható, hogy az előző évek és a 2020. évi költségvetés is biztosítja mind a bíróságok, mind az ügyészségek számára a magas szintű munkavégzéshez és a munkafeltételek folyamatos javulásához szükséges összegeket. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

DR. BECSÓ KÁROLY (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Nem kívánok vitába bocsátkozni, merthogy egyetértek a bizottságom álláspontjával, amely elutasította a tárgysorozatba vételt. Egyetlenegy dolgot azért szeretnék leszögezni a jegyzőkönyv kedvéért, mert azért kemény szavak hangzottak el, hogy 2012-ben, amikor a kormány beterjesztette ezt a törvényt, aminek a módosításáról most beszélünk, nemcsak akkor, hanem most is Európa egyik legszigorúbb állatvédelmi törvénye. Beszélgethetünk persze dolgokról, most belemélyedhetnék én is, de nem kívánok különösebben, mert szerintem, bár vannak jogászkollégák, akik ezt jobban meg tudnák fogalmazni, erre nem feltétlenül a büntető törvénykönyv a legalkalmasabb, hanem amire utaltak képviselőtársaim, a megelőzés, a prevenció, sok tekintetben a nevelés.

Értem a szándékot, legutóbb talán Kepli képviselő úr által volt ez a törvényjavaslat beterjesztve. Értem a szándékot, és sok tekintetben egyetértek azzal, ami elhangzik, de szeretném leszögezni, hogy ez Európa egyik legszigorúbb állatvédelmi törvénye. Köszönöm szépen.

DR. BECSÓ KÁROLY, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A Ház asztalán fekvő javaslat célja a különleges jogállású szervekről és az általuk foglalkoztatottak jogállásáról szóló törvényi rendelkezések megalkotása. A javaslat a közszolgálati tisztviselők munkajogi körülményeit kívánja szabályozni, ami a kormányzati igazgatásról szóló törvény megszületéséig magában foglalta a kormányzati igazgatásban dolgozók, az önkormányzati igazgatásban dolgozók és az úgynevezett autonóm szervek, illetve önálló szabályozó szervek munkavállalóit. 2018 végén ez a sor a kormányzati igazgatásban dolgozó alkalmazottakkal rövidült meg, a benyújtott javaslat pedig e szabályozási folyamat közvetlen folytatásaként egy új törvény megalkotását tűzte ki célul, melynek rendező elve az egymással hasonlóságot mutató szervek létszámgazdálkodásának és munkavállalói jogviszonyainak egységesítése. A javaslat jó pár szervet érint, államtitkár úr ezt részletesen ismertette. Tisztelt Ház! Az előttünk fekvő javaslat az autonóm államigazgatási szervek és az önálló szabályozó szervek közös elnevezéseként bevezeti a különleges jogállású szerv kategóriát, megteremtve ezzel a kormányzati igazgatási szervek és az önkormányzati igazgatási szervek mellett a közigazgatási szervek harmadik típusát.

Kiemelném, hogy a különleges jogállású szervek működését külön törvények szabályozzák, ezért a javaslat csak a legfontosabb keretszabályokat állapítja meg, biztosítva ezáltal is a különleges jogállású szervek önállóságát. A létszámgazdálkodás az álláshelyekre épül, azzal az eltéréssel, hogy a különleges jogállású szervek a rendelkezésükre álló költségvetési keret figyelembevételével maguk határozzák meg az alaplétszámukat, és a kormánynak nincs hatásköre az álláshelyekkel kapcsolatban.

Szeretném még megjegyezni, hogy a különleges jogállású szerveknél foglalkoztatottak közszolgálati jogviszonyára vonatkozó szabályok alapvetően a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény alapján kerültek meghatározásra, azonban az álláshelyalapú személyügyi igazgatás sajátosságaira tekintettel a kormányzati igazgatásról szóló törvény egyes részei is figyelembevételre kerültek a törvényjavaslat előkészítése során.

Tisztelt Képviselőtársaim! Az előttünk fekvő javaslat olyan megoldásokat tartalmaz, amelyek folytatják a 2018-ban megkezdett, közszolgálati tisztviselők munkajogi körülményeit szabályozó jogszabályok reformációját, és hozzájárulnak a magyar jogrendszer egységességéhez. Az előterjesztő által elmondottak alapulvételével, valamint a fentiekre tekintettel a Fidesz képviselőcsoportja támogatja a benyújtott javaslat elfogadását, kérem valamennyi képviselőtársamat, tegyen így.

Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok soraiban.)

DR. BECSÓ KÁROLY, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Az előttünk fekvő törvényjavaslat két célkitűzést helyez kilátásba. Egyrészt biztosítani kívánja a különleges jogállású szervekről és az általuk foglalkoztatottak jogállásáról szóló törvény  Küt.  maximális mértékű jogrendszerbeli koherenciáját, másrészt pedig a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló törvény módosításán keresztül növelni kívánja a Gazdasági Versenyhivatal eljárásának és jogérvényesítésének hatékonyságát.

Tisztelt Képviselőtársaim! Mint az az előterjesztésből kiderül, a javaslat jogtechnikai jellegű módosításai számos, jogállást szabályozó törvényt érintenek, melyeket most nem áll szándékomban felsorolni. A Küt. 2. §-a felsorolja valamennyi különleges jogállású szervet. Államtitkár úr is részletesen fölsorolta, csupán példaként említeném meg, hogy többek között az MTA, az MMA, az Alapvető Jogok Biztosának vagy éppen a Köztársasági Elnöki Hivatal munkatársainak státusát érintő technikai pontosításokat helyez kilátásba a javaslat szövege.

A módosítások technikai jellegét igazolandóként szeretném megemlíteni, hogy a főpolgármestert, a kerületi polgármestert és a megyei jogú város polgármesterét megillető illetmény és tiszteletdíj mértéke mostantól számszerűsítve is meg fog jelenni, mértékük azonban nem változik az eddigiekhez képest. Jogtechnikailag mindezt a kormányzati igazgatásról szóló törvény 291. §-ának hatályon kívül helyezése indokolja, melynek következtében nélkülözhetetlen a polgármesteri díjazásra vonatkozó rendelkezések leválasztása a Ksztv. szerinti szabályozásról. A módosítási szándékok nemcsak a Küt. jogrendszerbeli, hanem magának a törvénynek a belső koherenciáját is igyekeznek erősíteni. Mindez a jogalkalmazás szempontjából igen fontos, hiszen a törvény rendelkezéseinek pontosításán keresztül azok értelmezését segítik elő.

Tisztelt Ház! A versenyjogi eljárásokat szabályozó normák módosítására az ECN+ névvel fémjelzett európai parlamenti és tanácsi irányelv hazai jogba való átültetése szolgáltat indokot. A jelenleg hatályos magyar szabályozás alapvetően megfelel az említett irányelv követelményeinek, ily módon a benyújtott javaslat nem tartalmaz a jogérvényesítés rendjét nagymértékben átalakító rendelkezéseket.

A módosítás elsődlegesen a nemzeti versenyhatóság rendelkezésére álló eszközöket pontosítja vagy terjeszti ki a hatékonyabb és reményeink szerint eredményesebb jogérvényesítés céljára, valamint az ECN+ irányelvben megfogalmazottakra is tekintettel.

Az irányelv átültetése következtében a hazai jogi szabályozásban megjelenő változások főként a jogérvényesítés eszközeinek erősítését szándékoznak elérni, de mindamellett az eljárás alá vont vállalkozások és a Gazdasági Versenyhivatal közötti együttműködést és a tagállami versenyhatóságok között nyújtható jogsegélyek körének kiszélesítését is még hatékonyabbá kívánja tenni.

Tisztelt Országgyűlés! A Ház asztalán fekvő törvényjavaslat megfelel a hazai jogrend koherenciájának biztosítása és az uniós tagságunkból fakadó jogharmonizációs kötelezettség teljesítése szempontjából egyaránt.

Az elhangzottakra tekintettel a benyújtott törvényjavaslatot a Fidesz képviselőcsoportja támogatja. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Dr. Völner Pál tapsol.)

DR. BECSÓ KÁROLY, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Magyarország Alaptörvénye előírja, hogy a rendes bíróságok igazgatásának központi feladatait az Országos Bírósági Hivatal elnöke lássa el. A bíróságok igazgatása azon igazgatási tevékenységek összessége, amelyek nem tartoznak szorosan a bíróságok és a bírák ítélkezési feladatainak ellátásához, hanem az ítélkezés személyi és tárgyi feltételeit biztosítják a bíróságok részére.Tisztelt Képviselőtársaim! Előttünk fekszik az OBH elnökének 2018-as rendkívül részletes, áttekintő és minden lényeges kérdésre kiterjedő beszámolója, amelyet már az Országgyűlés Igazságügyi bizottsága megvitatott, és annak elfogadására javaslatot terjesztett elő, ahogy ezt az elnök úr is az előbb elmondta.

Az előttünk fekvő beszámoló kellő tájékoztatást ad arról a kiemelkedő, magas szintű és hatékony munkáról, amelyet a hivatal dolgozói és a bírák végeztek a 2018. esztendőben.

Tisztelt Ház! Az állampolgárok számára a peres ügyeik kimenetelén és szakszerű megvizsgálásán túl a legfontosabb érdek, hogy minél hamarabb befejeződjön a megítélésre váró ügyük. 2018-ban a perek 86 százaléka, tehát döntő többsége változatlanul az adott ítélkezési szintre érkezéstől számított egy éven belül befejeződött. A tárgyév végére 40 százalékkal csökkent a két éven túl folyamatban maradt peres ügyek száma, az OBH megalakulásának évében mérthez képest.

Ezek a számadatok is alátámasztják, hogy a hazai ítélkezés hatékonysága jelentős javuló tendenciát mutat. Szintén az ítélkezés hatékonyságát kívánta elősegíteni az OBH által elindított vezetői információs rendszer, VEIR néven futó, a bírósági vezetők munkáját segítő informatikai alkalmazás is. Kiemelendő, hogy az Európai Bíróság által közzétett európai igazságügyi eredménytáblának az ítélkezés hatékonyságára vonatkozó mutatói alapján hazánk továbbra is a tagállamok első harmadában foglal helyet.

2018-ban tovább folytatódott és új elemekkel bővült az elnök úr által is részletezett megtartó program, amely a bírósági életpálya kiteljesedését, a jólétet, a többlettudást és az egészséget támogatja, és a szervezet érdekében kifejtett tevékenység elismerését fejezi ki.

A már ismertetett sikerek eléréséhez nélkülözhetetlen az emberi erőforrások optimális elosztása és hasznosítása. Ezen a területen kidolgozásra került a vezetők tevékenységét értékelő módszertan, valamint a régióközponti közigazgatási és munkaügyi bíróságokon igazságügyi alkalmazotti álláshelyek rendszeresítésére is sor került.

A képzés területét illetően szeretnék még néhány eredményt kiemelni. A 2018-as esztendőben lezajlott az új eljárásjogi kódexek országos és teljes körű oktatása e-learning és jelenléti képzések formájában is. Szintén kiemelendő, hogy megtörtént az iCorso képzésszervezési szoftver bírósági környezetet szabályozó és országos szintű használatba adása is. A jogtörténeti műveltség elmélyítését célzandóan pedig Visegrádon megrendezésre került az I. Mátyás és az igazságszolgáltatás című bíróságtörténeti tudományos konferencia.

(11.40)

Tisztelt Országgyűlés! A beszámolóban és a gyakorlatban megismert eredmények tükrében köszönet illeti az OBH elnökét és a hivatal munkatársait, hogy a jogszabályokban előírt feladatokat példamutatóan magas szakmaisággal, felkészültséggel és hatékonysággal látták el a 2018. esztendőben is. A Fidesz képviselőcsoportja támogatja a beszámoló elfogadását, és további jó munkát kívánunk az egész szervezetnek és elnök úrnak. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)

DR. BECSÓ KÁROLY, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Az előttünk fekvő törvényjavaslat a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény módosításait tartalmazza. A törvénytervezet célja a fizetésképtelenségi jog eljárási szabályainak korszerűsítése, valamint a csődeljárások és a felszámolási eljárások során az adós és a hitelezők közötti egyezségkötés elősegítése, a csődeljárásban a munkahelyek megtartásának elősegítése, illetve a vállalkozások reorganizációját előtérbe helyező jogi megoldások bevezetése.Tisztelt Képviselőtársaim! Az eljárás gyorsítása, egyszerűsítése, továbbá a felek adminisztratív terheinek csökkentése érdekében a csődtörvény kiegészül egyrészt a hitelezők egymás közötti, másrészt pedig az eljárásban részt vevő felek és a vagyonfelügyelő, illetve a felszámolóbiztos közötti elektronikus levelezésre vonatkozó szabályokkal. A javaslat pontosan meghatározza azt is, hogy az elektronikus levélcímre küldött jognyilatkozatnak, okiratnak és az ügyfelek tájékoztatását szolgáló iratoknak a Pp., valamint az ügyvédi tevékenységről szóló törvény által előírt formai kellékeknek kell megfelelniük.

A csődegyezség feltételeire vonatkozó egyeztetés szabályait érintő pontosítások indoka, hogy az adós ne legyen érdekelt a csődegyezségi tárgyalások elhúzódásában, valamint, hogy a hitelezők elvárásainak megfelelően gondoskodjon az egyezségi javaslat átdolgozásáról. A kilátásba helyezett módosítás értelmében az adós akkor is átdolgozhatja az egyezségi javaslatot, ha azt a hitelezők nem támogatják a szükséges mértékben.

Ezen túlmenően, az adós csak abban az esetben nem jogosult az egyezségi javaslat átdolgozására, ha a hitelezők minősített többsége leszavazza azt. A felszámolói eljárás korszerűsítése és egyszerűsítése szempontjából kiemelendő, hogy a felszámoló a hitelezői gyűléseket akár személyes jelenlét nélkül, a résztvevők azonosítását követően, kép- és hangtovábbítást lehetővé tévő technikai megoldásokkal folytassa le. Ezek a lehetőségek jelentősen gyorsabbá teszik a felszámolóbiztos és a hitelezők közötti valós idejű kapcsolattartást, mely által elkerülhetőek lesznek a hitelezői gyűlések helyszínének megszervezésével és az oda történő utazással kapcsolatban felmerülő költségek is, ahogy ezt államtitkár úr is említette.

Előremutatónak tartom a csődtörvény 40. §-ának módosítását, amely alapján így lehetőség akad az adós volt vezetői által a hitelezők érdekeit sértő, a csődvagyont jogellenesen csökkentő jogügyletek bíróság előtt történő hatékonyabb megtámadására. Kiváltképpen most a koronavírus-járvány okozta helyzetet is figyelembe véve, objektív akadályai is voltak az egyébként is csak hosszabb időszak alatt beszerezhető azon okiratok és bizonyítékok összegyűjtésének, amelyek szükségesek az említett jogügyletek eredményes megtámadásához.

A benyújtott javaslat éppen ezért, csak az objektív jogvesztő határidőt írja elő a keresetindításra, a szubjektív határidő pedig megszűnik. Amit még mindenképpen szeretnék kiemelni, az az, hogy a bíróság dönthet úgy, hogy nem tart egyezségi tárgyalást, és az egyezségi javaslatot a hitelezők részére írásos szavazásra bocsátja, amennyiben az adós nem kérte az egyezségi tárgyalás megtartását.

Tisztelt Ház! A stratégiailag kiemelt jelentőségű gazdálkodó szervezetek esetében az adós vagyonának értékesítésekor az államot megillető elővásárlási jogot kíván biztosítani a javaslat. Ilyenkor az állam az elővásárlási jogot kormányrendeletben kijelölt szervezet útján fogja gyakorolni. Hangsúlyozni kívánom, hogy a kormány eme törvényben kapott felhatalmazás alapján rendeletben határozhatja meg a gazdálkodó szervezetek reorganizációjára, működőképességének fenntartására, illetve helyreállítására, tartozásaik rendezésére irányadó sajátos szabályokat.

Tisztelt Országgyűlés! Nem szeretném tovább szaporítani a szót, az államtitkár úr az expozéjában részletesen ismertette a javaslat főbb célkitűzéseit. Az általam elmondottak mellett is számos szövegcserés módosító rendelkezést helyez kilátásba a törvénytervezet, melyek mind az eljárás lefolytatásának megkönnyítését célozzák.

Úgy vélem, hogy az előttünk fekvő javaslat a gyakorlati tapasztalatok beépítésével kitűnően szolgálja a fizetésképtelenségi eljárásokra vonatkozó szabályok korszerűsítését, magának az eljárásnak a hatékonyabbá tételét, az adós és a hitelezők közötti egyezség megkötésének elősegítését, valamint a vállalkozások reorganizációját.

Az elhangzottakra tekintettel a benyújtott javaslatot a Fidesz képviselőcsoportja támogatja. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)

DR. BECSÓ KÁROLY, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Államtitkár Úr! 2011-ben a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló törvény megalkotásával és elfogadásával kezdetét vette egy szervezeti integráció, melynek révén az adóhivatal és a vámhatóság szervezetileg egyesült. Ezáltal egy sajátos rendvédelmi és klasszikus hatósági feladatokat ellátó szervezet jött létre. Az előttünk fekvő T/13471. számú törvényjavaslat célja, hogy a Nemzeti Adó- és Vámhivatal foglalkoztatottjainak jogállását új alapokra helyezze, befejezve ezáltal a 2011-ben elkezdett integrációt. Korábban ugyanis a foglalkoztatottak jogállása a NAV feladatainak sajátos jellegét követte. Így a NAV személyi állománya jelenleg túlnyomórészt kormánytisztviselőkből áll, kisebb részben pedig hivatásos állományú pénzügyőrökből, ügykezelőkből, valamint munkavállalókból.

A kormánytisztviselői és ügykezelői állomány tekintetében a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény adja a jogállás alapjait, a pénzügyőrök vonatkozásában viszont a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvény. A NAV-tv. foglalja nagyrészt egybe a fent hivatkozott jogszabályoknak a NAV állományára vonatkozó rendelkezéseit, számos eltérés, valamint a NAV állománya tekintetében egyébként nem alkalmazható rendelkezések nevesítése mellett.

Tisztelt Képviselőtársaim! A benyújtott tervezet célja tehát a szervezeti integrációt lezáró, a személyi jogállás tekintetében végrehajtott integráció. Azt mindenképpen látnunk kell, hogy egy új státusztörvény fekszik előttünk, ami egyértelműen és egységesen meg kívánja különböztetni a NAV teljes állományát a közszféra egyéb jogállásokat szabályozó normáitól, egyúttal pedig le is választja a NAV-foglalkoztatottakat ezekről a háttérjogszabályokról.

Azt hiszem, valamennyien tudjuk, hogy a NAV feladatrendszere egy rendkívül széles spektrumon mozog, ugyanis az adminisztratív és ellenőrzési feladatok mellett bűnügyi, rendvédelmi jellegű feladatokat is ellát a szervezet.

(13.40)

Tekintettel arra, hogy két korábbi szervezet integrációja nyomán alakult ki a mostani helyzet, így könnyen előfordulhatott, hogy habár eltérő jogokkal és kötelezettségekkel, de kormánytisztviselő és pénzügyőr is végezhette ugyanazon feladatokat. Hogy ez a problematikus helyzet feloldásra kerüljön, a törvényjavaslat a pénzügyőri állományon belül egy jól behatárolható, valamint munkaköre tekintetében részletesen körülírt állománycsoport számára állapít meg fegyver- és kényszerítőeszköz-használathoz kapcsolódó többletkötelezettségeket, ezek kompenzálása érdekében pedig bizonyos mértékű többletjuttatásokat.

Tisztelt Ház! A törvénytervezet nagyon fontos vetülete az illetményrendszer korrekciója. A cél egyrészt továbbra is a jelenleg hatályos előmeneteli rendszer életpályajellegének megtartása, másrészt viszont indokoltnak mutatkozik a teljesen kötött rendszer oldása. Mint már korábban említettem, a NAV által ellátott feladatok sokasága rendkívül széles skálán mozog, ami a magas szintű szaktudás mellett a legfrissebb, legpiacképesebb szaktudást, ismereteket is igényli. Éppen ezért egy olyan illetményrendszer felépítése szükséges, amely átmenetet képez a szolgálat élethivatás-jellegét fenntartó és azt ekként ellentételező hivatásos életpályák és a piaci viszonyok között. Államtitkár úr részletesen ismertette, így jómagam csupán utalnék arra, hogy a törvényjavaslat számos rendelkezése a teljesítményalapú bérezés lehetőségének a megteremtését is szolgálja.

A T/13467. számon benyújtott törvényjavaslat csaknem 69 egyéb törvény módosítását helyezi kilátásba  ahogy ezt államtitkár úr is említette  annak érdekében, hogy az újonnan szabályozásra kerülő adó-, vámhatósági szolgálati jogviszonyt a jogrendszerbe illessze. Így tehát számos olyan törvény módosítása is indokolt, melyek a NAV személyi állományára, illetve az állomány szolgálati jogviszonyára vonatkozóan megfelelési, összeférhetetlenségi vagy egyéb rendelkezéseket tartalmaznak.

Tisztelt Képviselőtársaim! Nem áll szándékomban tovább szaporítani a szót, láthatjuk tehát, hogy a törvényjavaslat a NAV tekintetében egy önálló, az egyéb jogszabályi jogállásoktól független, egységes új szolgálati jogviszonyt hoz létre, egyúttal pedig elvégzi a NAV jogelődszervezeteinek maradéktalan, a szervezeti és funkcionális összeolvadásán túli integrációját is. Az elhangzottakra tekintettel a Fidesz képviselőcsoportja támogatja a benyújtott javaslatot. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

DR. BECSÓ KÁROLY, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! A digitalizáció rendkívül nagy hatással van életünk minden területére. Legyen szó akár a gazdaságról, akár társadalmi folyamatokról vagy az állam működéséről, az adat, az adatok hozzáférhetősége, feldolgozása, elemzése egyre nagyobb jelentőséggel bír. Egyre inkább az látszik, hogy a jövőben kizárólag az lehet sikeres, aki rendelkezik a működéséhez, tevékenységéhez kapcsolódó adatok elemzésének, feldolgozásának képességével; ahogy azt államtitkár úr is említette, ez alól az állam sem lehet kivétel. Képesnek kell lenni arra, hogy az állam kezelésében lévő adattömeget hatékonyan kezeljük.Tisztelt Képviselőtársaim! A törvényjavaslat szükségességét a kormány által elfogadott, Magyarország mesterséges intelligencia stratégiája teremti meg. A stratégia alapvetően piaci kezdeményezésre jött létre, a közel 300 piaci, tudományos és kutatási szervezetet tartalmazó Mesterséges Intelligencia Koalíció készítette el az annak alapjául szolgáló szakmai javaslatot. Magyarország mesterséges intelligencia stratégiájának egyik kiemelkedő eleme, hogy el kell indítani az ország adatgazdaságát, amelynek feltétele az állam működése során előállított adatok hatékonyabb felhasználása. Ehhez egy olyan intézményrendszer kialakítására van szükség, amely képes elősegíteni a nemzeti adatvagyon széles körű hasznosítását, és olyan adatszolgáltatást biztosít, amely az állami adatok elemzésén alapul.

Tisztelt Képviselőtársaim! A törvényjavaslat elfogadásával sikeresen kialakításra kerülnek a nemzeti adatkormányzás és -gazdálkodás jogszabályi keretei. Az előterjesztés az állami adatvagyon hasznosításával kapcsolatos feladatok ellátására a Nemzeti Adatvagyon Ügynökséget jelöli ki, melynek feladata elsősorban azon lehetőségek kiaknázása, amely lehetőség a rendelkezésre álló adatok összekapcsolása és elemzése útján nyílik meg előttünk.

(22.40)

A NAVÜ működésének jogszabályi támogatásával e törvényjavaslat keretén belül a következők fognak megvalósulni: a közadatok újrahasznosításáról szóló törvény végrehajtásának elősegítése; a nemzeti közadatportál üzemeltetése; a nemzeti közadatkataszter létrehozása és gondozása; a közadatok nyilvántartásának létrehozása és folyamatos karbantartása; a kormány által kijelölt kulcsszolgáltató és az adatbázisok kezeléséért felelős szervek közreműködésével anonimizált adatbázisok feldolgozása, elemzése; adatelemzési szolgáltatások nyújtása a kormányzat, a piac és az állampolgárok számára.

A NAVÜ tevékenysége négy fontos célt szolgál: az állampolgárok számára hozzáférést biztosít az őket megillető adatokhoz, tájékoztatásokhoz és minőségi szolgáltatásokhoz; a felső szintű közigazgatási döntéshozók számára megfelelő adatalapú támogatást biztosít a döntéshozatal során. Garantálja, hogy Magyarország az adatvagyon-hasznosítás és a digitalizáció terén a legmodernebb technológiát alkalmazza és fejlessze.

A NAVÜ megállapítja az adatok állami és piaci értékét, hozzájárul valamilyen együttműködési, akár üzleti modellben a gazdaság bővüléséhez és az adatokhoz való hozzáférés alapján a többlet hozzáadott értékű állami és lakossági szolgáltatások fejlesztéséhez. A NAVÜ működése garantálja a nemzeti adatvagyon feletti önrendelkezési jog megtartását, ami az egyik legfontosabb szuverenitási kérdés, sarokpont.

Kiemelendő, hogy a törvényjavaslat a nagy adatbázisok szakmai jellegű feldolgozására, feldolgozhatóságára fókuszál, a közérdekű adatok megismerésére vonatkozó szabályozást nem érinti. Így az továbbra is a jelenlegi eljárás szerint történik majd.

Tisztelt Ház! Magyarország adatgazdaságának beindítása és a sikeres adatkormányzás és -gazdálkodás megvalósítása érdekében elengedhetetlen a szükséges jogszabályi keretek megalkotása és elfogadása.

Jelen törvényjavaslat elfogadásával sikeresen valósítható meg a XXI. századi digitalizációs kihívásokra eredményesen választ adó nemzeti jogszabályi környezet. Az elhangzottakra tekintettel a Fidesz képviselőcsoportja támogatja a benyújtott törvényjavaslatot. Köszönöm figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

DR. BECSÓ KÁROLY, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Biztos Úr és Biztoshelyettesek! Tisztelt Országgyűlés! A Fidesz képviselőcsoportja nevében kívánom a Vejkey elnök úr által elmondottakat néhány dologban kiegészíteni, illetve más megvilágításba is helyezni, de nyilvánvaló, hogy egy beszámoló esetében a témát illetően egyezések az adatokban, illetve ismétlések a témákat illetően előfordulhatnak.

Az Alaptörvény 30. cikke szerint az alapvető jogok biztosa alapjogvédelmi tevékenységet lát el, eljárását bárki kezdeményezheti, az alapvető jogok orvoslása érdekében általános vagy egyedi intézkedéseket kezdeményezhet. Az Alaptörvény deklarálja továbbá, hogy az alapvető jogok biztosa évente beszámol tevékenységéről az Országgyűlésnek, ezért is lehetünk ma itt. Az Igazságügyi bizottság előtt rendkívül alaposan és részletesen megtörtént már a beszámoló megtárgyalása, melyet a bizottság egyébként elfogadásra alkalmasnak ítélt. A beszámoló a biztos tevékenysége keretében önállóan mutatja be az alábbi területeket, melyek a következők: a jövő nemzedékek érdekei, a Magyarországon élő nemzetiségek jogai, a leginkább veszélyeztetett társadalmi csoportok jogai, a fogyatékossággal élők jogai, a kínzás, a kegyetlen, embertelen vagy megalázó büntetés vagy bánásmód tilalmának gyakorlati megvalósulása, a gyermekek jogai.

Tisztelt Országgyűlés! Az alapvető jogok biztosa a törvény vonatkozó rendelkezéseivel és szellemiségével összhangban folyamatos figyelmet fordított kiemelt vizsgálati területekre. Három ilyen terület volt. Az egyik a leginkább veszélyeztetett gyermekcsoportok jogainak védelmét érintő ügyek; a másik a fogyatékossággal élő személyek, illetve a gyermekek jogainak védelmét érintő ügyek; harmadrészt pedig a biztoshoz és két helyetteséhez tartozó, a Magyarországon élő nemzetiségek jogai, valamint a jövő nemzedékek és az egészséges környezethez való jog védelme. Ezek mellett egyébként a biztos, hatáskörétől függetlenül, általános jelleggel felvilágosítást ad a rendelkezésre álló jogi lehetőségekről, rászorultság esetén tájékoztatást ad a panaszos számára elérhető szociális ellátási lehetőségekről, segítő szervezetekről, szükség esetén pedig javaslatot tehet jogszabályok módosítására és megalkotására.

2020-ban több intézményi működést és ellátási körülményeket érintő helyszíni vizsgálat zárult jelentéssel. Dicséretre méltó, hogy a biztos a világjárvány első és második hullámában egyaránt kiemelt feladatának tekintette a gyermekotthonokban élő gyermekek helyzetének monitorozását, ugyanis kíváncsi volt arra, hogy a kihirdetett veszélyhelyzet idején ellátott kiskorúak vonatkozásában a védekezés milyen változást idézett elő a gyermekek felügyeletének az ellátásában, az élelmezésben, az oktatáshoz és fejlesztéshez való hozzájutásban. Ilyen látogatás keretében kereste fel az ombudsman a Bezerédj-Kastélyterápia Alapítvány Speciális Gyermekotthonát, a Baranya Megyei Gyermekvédelmi Központ és Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálat Mohácsi Különleges Gyermekotthonát, valamint a Kossuth Lajos Gyermekotthont.

A gyermeki jogok ombudsmani védelme körében a biztoshoz forduló szülők vagy más törvényes képviselők elsősorban a gyámhatóságok eljárását kifogásolták, ezen belül a leggyakoribbak a szülői kapcsolattartást érintő, valamint örökbefogadási, védelembe vételi, illetve nevelésbe vételi eljárásokat sérelmező ügyek voltak. Az ombudsman kiemelt figyelmet szentel a gyermekjogi panaszok vizsgálatának, amelyeket 2020-ban 287 beadvány kapcsán vizsgált meg. A vizsgálatok fókuszában voltak többek között a gyámhatósági eljárást érintő, továbbá a szülői, nagyszülői kapcsolattartást érintő, valamint örökbefogadási, védelembe vételi kérdések, a gyermekek erőszakkal szembeni hatékonyabb védelmét elősegítő kérdések vagy éppen az iskolai beilleszkedésre vonatkozó kérdések.

A biztos 2020. szeptember 23-án meghallgatta az országos rendőrfőkapitány és helyettesei szóbeli beszámolóját az iskolaőrségről, amely mellett helyszíni látogatások során is megállapította, hogy az iskolaőrök tisztában voltak a szakmai szabályokkal és a jogszabályi környezettel, továbbá a tapasztalatok szerint az iskolaőrök alkalmazására elsősorban olyan iskolai létesítményekben került sor, ahol korábban előfordultak atrocitások. Megjegyzendő továbbá az is, hogy a tárgyévben is több jelentés foglalkozott a sajátos nevelési igényű, fogyatékossággal élő gyermekek oktatásával és fejlesztésével kapcsolatban.

Tisztelt Képviselőtársak! Magyarország Alaptörvénye a nemzet közös örökségeként kiemelt védelemben részesíti a természeti erőforrásokat. A jövő nemzedékek szószólója a nemzet közös örökségének védelmét és az egészséges környezethez, valamint testi és lelki egészséghez való jog érvényesülésének elősegítése érdekében figyelemfelhívást adott ki a tiszta levegőhöz való hozzáférés biztosítása érdekében, valamint felkérte a kormányt, hogy tájékoztassa a lakosságot a helytelen fűtési szokások okozta káros hatásokról, emlékeztessen a hulladékégetés tilalmára, lépjen fel a szabályszegőkkel szemben, de ne hagyjon senkit fűtetlen lakásban, és segítse a rászorulókat.

Szintén felhívásban jelezte azt is, hogy a vízgazdálkodásról szóló törvény módosítását célzó törvényjavaslat az engedélyezési rendszert olyan módszerrel kívánja megváltoztatni, amelynek alaptörvény-ellenességét az Alkotmánybíróság egy korábbi határozatában már kifejezetten megállapította. A biztoshelyettes ezért jogalkotási javaslattal is megkereste az előterjesztőt és az országgyűlési bizottságokat, az Alaptörvény P) cikkében megfogalmazott hármas védelmi kötelezettség érvényesítésének előmozdítására téve javaslatot. Az Országgyűlés Törvényalkotási bizottságának elnöke megköszönte a szószólói fellépést, és jelezte, hogy az alkotmányos aggályok egy részét elfogadva az Országgyűlés a törvényjavaslat módosított változatát fogadta el.

A nemzetiségi biztoshelyettes 2020. évi szakmai tevékenységei közül kiemelendő, hogy lehetőség nyílt átfogó és szélesebb körű elemző munkát igénylő vizsgálatok indítására a nemzetiségi identitás megőrzése és továbbadása szempontjából egyaránt fontos kérdésekben is. Ennek eredményeként tizenkét jogi jellegű általános szakmai dokumentum kiadására került sor, három közös jelentés, hat elvi állásfoglalás és három jogalkalmazási javaslatot tartalmazó zárólevél jelent meg. 2020-ban kiemelt vizsgálati témák voltak a népszámlálással kapcsolatos kérdések, a nemzetiségi temetők és sírkertek helyzete, a gyűlöletbeszéd és gyűlölet-bűncselekmények elleni fellépés lehetőségei, valamint a romák tankönyvi és kulturális reprezentációja.

Üdvözlendő, hogy az alapvető jogok biztosa a korábbi évek hagyományait folytatva 2020-ban is tovább bővítette a nemzetközi kapcsolatait, folytatódott a közös célok és problémák kezelésére létrehozott ombudsmani jogvédelmi és emberi jogi hálózatokkal való kapcsolattartás nemzetközi szinten. A magyar ombudsman részt vett az Európai Ombudsman Intézet  melynek egyben elnökségi tagja is , valamint az Európai Ombudsmanok Hálózata munkájában is. A visegrádi négyek ombudsmanjainak találkozójára pedig a rendőrségi intézkedésekkel kapcsolatos alapjogi panaszok, valamint a civil szféra és az ombudsmani intézmény közötti hatékonyabb együttműködés lehetőségeinek vizsgálatát javasolta megtárgyalandó témaként.

(11.50)

Tisztelt Országgyűlés! Az elhangzottak alapján megállapítható, hogy az alapvető jogok biztosa és helyettesei magas szakmai színvonalon, az alapvető jogok védelme iránt elkötelezett módon látják el az Alaptörvényben és az alapvető jogok biztosáról szóló törvényben előírt feladataikat. Mindemellett rendszeresen bővülő kapcsolatokat ápolnak nemzetközi szervezetekkel és külföldi ombudsmanokkal egyaránt.

Az elhangzottakra tekintettel kérem a tisztelt képviselőtársakat, hogy az alapvető jogok biztosának 2020. évi beszámolóját fogadják el, és támogassák az Igazságügyi bizottság erre vonatkozó határozati javaslatát. A Fidesz képviselőcsoportja támogatja annak elfogadását. Köszönöm szépen megtisztelő figyelmüket. (Szórványos taps a kormánypárti sorokból.)

DR. BECSÓ KÁROLY, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Amint azt az államtitkár úr expozéjában is hallhattuk, az előttünk fekvő törvényjavaslat egyrészt egyes közjogi tárgyú törvények kodifikációs jellegű pontosítását tartalmazza, másrészt pedig az önkormányzati képviselői megbízatással kapcsolatos szabályokat egyértelműsíti annak érdekében, hogy hatékonyabban érvényesülhessen a választópolgároknak az önkormányzati választásokon kifejezett választási akarata.

Ennek érdekében a javaslat módosítaná a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról szóló törvényt, valamint a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvényt a következőképpen.

Tisztelt Képviselőtársaim! Az önkormányzati törvény hatályos szabályai szerint az önkormányzati képviselő, valamint a képviselő-testület bizottságának nem képviselő tagja nem folytathat olyan tevékenységet, amely a feladatainak ellátásához szükséges közbizalmat megingattathatja, továbbá nem lehet más települési önkormányzatnál képviselő sem. Ezen összeférhetetlenségi szabály tehát csak más települési önkormányzat vonatkozásában tiltja, hogy a képviselő párhuzamosan több önkormányzati képviselői mandátumot is betöltsön. A kerületi önkormányzati és fővárosi önkormányzati mandátum közti viszony azonban nincs szabályozva.

A Fővárosi Önkormányzat sajátos jogállására figyelemmel szükséges önállóan rendelkezni a fővárosi kerületben és a fővárosban megválasztott önkormányzati képviselőre vonatkozó összeférhetetlenségi szabályokról. Ennek orvoslására a javaslat rendelkezik arról, hogy ha Budapesten egy jelölt fővárosi kerületi kompenzációs listáról és fővárosi kompenzációs listáról is mandátumot szerez, nyilatkoznia kell, hogy melyiket fogadja el. A módosítás eredményeként tehát összeférhetetlenségi szabályként kimondásra kerülne, hogy egy személy nem lehet egy időben fővárosi kerületi önkormányzati képviselő, valamint fővárosi önkormányzati képviselő, ha mindkét mandátumát kompenzációs listáról szerezte.

Tisztelt Képviselőtársaim! Jelen törvényjavaslat lehetőséget teremtene továbbá arra, hogy az Országgyűlés Nemzetbiztonsági bizottsága számára megnyíljon a lehetőség, hogy a bizottság elnöke munkájának segítésére határozott idejű közszolgálati jogviszonyt létesítsen. Az Országgyűlésről szóló törvény módosításával kibővítésre kerül a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény határozott idejű közszolgálati jogviszony létesítésére vonatkozó szabályaitól történő eltérést lehetővé tevő esetkör, kiterjesztve azt a nemzetbiztonsággal foglalkozó állandó bizottság elnökére is. A módosítás alapján e bizottság elnöke munkájának segítésére is létesíthető határozott idejű közszolgálati jogviszony, a bizottság elnöke megbízatásának időtartamára figyelemmel ismételt határozott idejű kinevezés keretében is.

Tisztelt Ház! A tervezet javaslatot tartalmaz arra, hogy az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet a jövőben a Színház- és Filmművészetért Alapítvány keretein belül működjön tovább.

(10.20)

Ennek érdekében szükséges az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézetnek otthont adó ingatlanok alapítvány részére történő átadása a közfeladatok hatékony ellátása érdekében. Az ingatlanok továbbra is az intézet elhelyezését szolgálnák majd.

Tisztelt Képviselőtársaim! Ahogy azt államtitkár úr is említette, az 1952-ben alapított Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet 2017 óta a Petőfi Irodalmi Múzeum tagintézményeként működik. Számos európai egyetem rendelkezik a saját történelmét felmutató kisebb-nagyobb múzeummal, az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet átadása jelentős fejlődést eredményezhet abban, hogy az intézmény a színészet és a színjátszás múzeuma mellett az élő és működő, egyúttal folyamatosan újjászülető színházi élet fontos szervező helyszíne legyen.

Az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet használatában álló ingatlanoknak az alapítvány részére történő átadása jelentős mértékben hozzájárulhat az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet színháztörténeti vonatkozású oktatási és tudományos tevékenységben történő hangsúlyos szerepvállalásához is.

A jelen javaslattal átadandó ingatlanok továbbra is az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet elhelyezését szolgálnák, és az alapítvány Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet működtetésére irányuló közfeladata ellátását biztosítaná azoknak az alapítvány tulajdonába történő átadása.

Tisztelt Országgyűlés! Tekintettel arra, hogy az előttünk fekvő javaslat több előremutató módosítást is tartalmaz, melyek célja egyrészt, hogy a jogbiztonság követelményének is eleget téve hatékonyabban érvényesülhessen a választópolgárok akarata, másrészt pedig, hogy az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet vonatkozásában megvalósuljon egy magasabb szakmai színvonalú, színházközpontú vezetés, a Fidesz képviselőcsoportja támogatni fogja a javaslatot. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiból.)

DR. BECSÓ KÁROLY, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Legfőbb Ügyész Úr! Tisztelt Ház! Európai kultúránk, európai létünk három nagy talapzaton nyugszik. Az egyik a görög filozófia szabadságeszménye és demokráciafelfogása, a másik maga a kereszténység, a harmadik pedig a római jog. Éppen ezért, ha megengedik, a beszédemhez egy római jogi mondatot fűznék, amely egyfajta jelmondata és vezérgondolata mindennek, amit szeretnék ma elmondani a tisztelt legfőbb ügyész úr beszámolójával kapcsolatban. Így szól: Iustitia est regnorum fundamentum; modern fordításban: minden államiság, minden állam alapja a jog.

A Magyarország Alaptörvényének 29. cikkében foglaltak szerint a legfőbb ügyész és az ügyészség független, az igazságszolgáltatás közreműködőjeként mint közvádló az állam büntetőigényének kizárólagos érvényesítője. Az ügyészség üldözi a bűncselekményeket, fellép más jogsértő cselekményekkel és mulasztásokkal szemben, valamint elősegíti a jogellenes cselekmények megelőzését. Alaptörvényünk 29. cikkének (5) bekezdése rögzíti, hogy a legfőbb ügyész éves beszámolási kötelezettséggel tartozik az Országgyűlésnek az ügyészség tárgyévi működéséről.

(13.20)

Az Igazságügyi bizottság, ahogy azt elnök úr elmondta, megvizsgálta az előttünk fekvő beszámolót, amely rendkívül részletes, alapos és áttekintő, és ezt a legfőbb ügyész úr kiegészítéseivel együtt elfogadásra alkalmasnak találta.

Tisztelt Országgyűlés! Kiemelném, hogy az ügyészség a legfőbb ügyész úr vezetésével a lehető legnagyobb eredményességgel tudott alkalmazkodni a 2020 márciusában bevezetett veszélyhelyzet jelentette kihívásokhoz, különös tekintettel arra, hogy a jogalkotó a büntetőeljárási törvényben foglaltaktól eltérő eljárásjogi szabályokat határozott meg. Az ügyészségi szervezetet úgy kellett működtetni, hogy az emberélet és az egészség védelme mellett el tudja látni feladatait, ne keletkezzen ügyhátralék, és segítse az igazságszolgáltatás szereplőinek munkáját.

A beszámoló alapos megvizsgálása következtében (sic!) elmondhatjuk, hogy a magyar ügyészség hatékony válaszokat adott a kihívásokra, szerepe rendkívüli módon felértékelődött, hiszen nem csupán a vádat képviselte a bíróság előtt, vagy a nyomozás felügyeletét látta el, hanem elősegítette az eljárások mielőbbi befejezését is.

A regisztrált bűncselekmények számának csökkenése 2020-ban is folytatódott, ahogy az a tendencia is, hogy az ügyészség a konkrét egyedi ügy sajátosságainak figyelembevételével választhatja ki azt a legkedvezőbb eljárási formát, amely elősegíti az eljárás gyors befejezését, és alkalmas az állam büntetőigényének hatékony érvényesítésére. Az adatok azt mutatják, hogy a gyorsabb, hatékonyabb eljárási formák aránya jelentős mértékben nőtt 2019-hez képest.

Az ügyészség sikeres működésének egyik legpontosabb mutatója az úgynevezett váderedményesség. Ez 2020-ban 98,9 százalékos volt. Persze egy adat önmagában keveset mond, de össze kell vetni ezt a számot azzal, hogy milyen kevés sértett élt pótmagánváddal. Érdemes kiemelni azt is, hogy a terheltek csaknem 88 százalékának esetében a bíróság a váddal megegyezően állapította meg a büntetőjogi felelősséget. Ezen adatokra alapozva elmondhatjuk, hogy a magyar ügyészség jó úton jár.

A járvány miatt lecsökkent a bírósági tárgyalások száma, és megnövekedett azon eljárási formák jelentősége, amelyek személyes közreműködés nélkül, elsősorban az iratok alapján tették lehetővé az ügydöntő határozat meghozatalát. 2020-ban jelentős emelkedés volt tapasztalható az eljárás feltételes ügyészi felfüggesztésének, valamint a büntetővégzés meghozatalára irányuló eljárások számában. Ez egyebek mellett annak köszönhető, hogy a Legfőbb Ügyészség iránymutatása szerint minden olyan ügyben, amelyben ennek törvényes feltételei adottak, a büntetővégzés meghozatalára kell indítványt tenni. Ennek sikerességét támasztja alá az, hogy az összes vádemelés csaknem 72 százalékában büntetővégzés meghozatalára tett javaslatot az ügyész.

Tisztelt Ház! A büntető jogalkalmazás során alapvető, hogy az ügyészi szervek a vitatható kérdésekben azonos álláspontot képviseljenek, ami a jogbiztonság eddigi jelentős jogállami garanciája is egyben.

A Legfőbb Ügyészség a 2020-as évben számos elvi jellegű állásfoglalást adott ki, amelyek közül néhányat mindenképpen indokoltnak tartok kiemelni. Az eljárásjogi rendelettel kapcsolatos teendőkről és jogalkalmazási kérdésekről kiadott iránymutatás többek között előírta, hogy minden olyan ügyben, amelyben ennek törvényi feltételei fennállnak, büntetővégzés meghozatalára kell indítványt tenni, míg bíróság elé állításra csak azokban a kivételes esetekben kerülhet sor, amikor a törvény szigorával való azonnali fellépés nem mellőzhető.

A Legfőbb Ügyészség állást foglalt abban a kérdésben is, hogy a rémhírterjesztés 2020. március 31. napjától hatályos rendelkezéseit miként kell értelmezni. Szintén iránymutatás rendezte a kapcsolati erőszak bűncselekményének és a kiskorú veszélyeztetése bűntettének halmazati kérdéseit. Iránymutatás hívta fel a figyelmet arra, hogy egyes, a közúti közlekedés biztonságára kirívóan veszélyes elkövetési magatartások esetén a törvény teljes szigorát kell érvényesíteni. Állásfoglalás értelmezte a költségvetési csalás elkövetői alakzatait, ezen belül azt, hogy ha nem az adózó gazdasági társaság vezető tisztségviselője nyújtja be a megtévesztő adatokat tartalmazó adóbevallást, hanem erre vonatkozó meghatalmazás, megbízás vagy utasítás alapján az adózó alkalmazottja vagy más gazdasági társaság  például könyvelőiroda  képviselője, akkor a költségvetési csalásnak ki a tettese, az adózó gazdasági társaság vezető tisztségviselője vagy az adóbevallást ténylegesen benyújtó személy.

Tisztelt Képviselőtársaim! Jogszerűnek tekintjük, hogy az ügyészség a gyakorlati munkavégzés mellett időt fordít a jog művelésére, a tudományos és elméleti, teoretikai tevékenységek gyakorlására is. E körben emelném ki, hogy az ügyészek megbecsült részvevői a jogi tudományos közéletnek, rendszeresen jelennek meg cikkeik, tanulmányaik, továbbá személyesen is szerzői szakkönyveknek, egyetemi tankönyveknek, és más felsőfokú oktatási kiadványoknak.

Az ügyészség felső vezetésében mindenki rendelkezik tudományos fokozattal; 30 ügyész, alügyész és 17 más ügyészségi alkalmazott szerzett tudományos fokozatot, közülük 5 fő habilitált a tárgyévben, 2 fő pedig a Magyar Tudományos Akadémia doktora volt. 45 ügyész, alügyész és ügyészségi fogalmazó különböző doktori iskolák hallgatója. A tárgyévben az Országos Kriminológiai Intézet kutatói összesen 99 publikációt jelentettek meg, ebből 9-et idegen nyelven. A kollégák különböző konferenciákon és szakmai fórumokon összesen 50 előadást tartottak, amelyből 6 hangzott el idegen nyelven. A kutatók jelentős része tagja vagy tisztségviselője tudományos munkával összefüggő hazai, illetve nemzetközi szakmai szervezeteknek.

Tisztelt Ház! A beszámolóban foglaltakat a Fidesz képviselőcsoportja támogatja, arra tekintettel, hogy az ügyészség a 2020-as esztendőben is az össztársadalmi elvárásoknak magas színvonalon tett eleget. Köszönjük a legfőbb ügyész úr munkáját, és mind számára, mind pedig az ügyészség számára további jó munkát kívánunk. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Dr. Vejkey Imre tapsol.)