Felszólalás adatai

ARATÓ GERGELY (MSZP): Köszönöm szépen. Elnök Úr! Tisztelt Ház! A kormány a múlt heti ülésén újabb, a lakáshoz jutást segítő, a családokat támogató döntéseket hozott. Április 1-jétől nőnek a lakáshoz jutáshoz nyújtott állami kedvezmények, az úgynevezett szociálpolitikai kedvezmény, becenevén szocpol kedvezmény összege egy gyermek után 800 ezer, két gyermek után 2 millió, három gyermek után 3 millió 200 ezer, négy gyermek után pedig 4 millió forintra emelkedik.

Tisztelt Képviselőtársaim! Tudjuk, hogy ez olyan kedvezmény, amely nem hitel, ez olyan kedvezmény, olyan támogatás, amit a család megkap, és a lakásépítésre fordíthatja.

Miért tartjuk fontosnak ezt a lépést? Azért, mert pontosan azoknak a gyermekes családoknak segít, akiknek nincs lehetőségük arra, hogy a saját erőt kizárólag önálló forrásokból, családi forrásokból meg tudják teremteni. Ne tévedjünk, képviselőtársaim, ők vannak többen.

A lakáshitelezés tapasztalata is azt mutatja, hogy az 5 millió forint körüli hitelekre volt, van a legnagyobb igény, nem véletlenül. Ezért ez a fajta szociálpolitikai támogatásemelés lehetővé teszi, hogy a többgyermekes családok akár az önrész nagyobbik részét is állami támogatásból fedezhessék, és ilyen módon megnyíljon számukra is a lakáshoz jutás, az önálló otthonhoz való jutás lehetősége.

A kormány azzal is számolt, hogy sok családnál egyre jobban kitolódik a gyermekvállalás ideje, ezért a kedvezmény igénybevételének életkori határát 40 évre emelte, s az úgynevezett megelőlegezett szocpol esetén pedig megnövelte a gyermek megszületésének időpontját vagy határidejét négy, illetve nyolc évre.

Tisztelt Ház! Sokat beszélünk arról, főleg az ellenzéki oldal, hogy ez a kormány teljesíti-e az ígéreteit. Nézzük meg, mit írtunk és mit vállaltunk a kormányprogramban! A kormány azt képviseli, hogy a célzott szociális támogatásokat a legszegényebb rétegek kapják meg, míg a tehetősebbek elsődlegesen piaci eszközökkel jussanak támogatáshoz. Tisztelt Képviselőtársaim! Pontosan ez az, amit csinálunk, a kormányprogramot hajtjuk végre.

Amikor ellenzéki képviselőtársaink krokodilkönnyeket hullatnak a sok tíz milliós villákat építők miatt, amikor ellenzéki képviselőtársaink a kormány ifjúsági és családpolitikáját támadják, ez csak akkor lenne hiteles, ha szembenéznének a saját kormányzatuk időszakával is.

A Fidesz-MDF-kisgazda-kormány idején jelentősen nőtt a legszegényebb és leggazdagabb családok közötti jövedelemkülönbség. Az Orbán-kormány idején a családokban élő gyerekek 40 százaléka számított rászorulónak, kevésbé udvariasan: szegénynek. Talán a legszomorúbb példa erre a fajta ellenzéki képmutatásra az volt, amikor néhány héttel ezelőtt az MDF elnöke itt a Házban szomorúan beszélt arról, hogy egy nemzetközi felmérés szerint Magyarország 23 fejlett ipari ország közül a 22. legrosszabb helyzetben van a gyermekszegénység szempontjából, és ezért a kormány érzéketlenségét hibáztatta. Csak arról feledkezett el, hogy az a felmérés, amire hivatkozott, 2000-ben, az Orbán-kormány idején készült. Kié akkor ez a szégyen? Ki az érzéketlen?

Ebben a helyzetben kezdtük el a kormányzásunkat. Mit tettünk eddig? Bevezettük a rendkívüli, 13. havi családi pótlékot, 30 százalékkal emeltük a családi pótlék összegét, 50 százalékkal emeltük az anyasági támogatás összegét, adómentessé tettük a minimálbért. 650 ezer gyermekhez jut már el az ingyenes étkeztetés, az ingyenes tankönyv, ez éppen 650 ezerrel több, mint az önök idejében volt. A lakáspolitikában is az a célunk, hogy a támogatás a leginkább rászorultakhoz juthasson el. Az a célunk, hogy az állampénz, amelyik mindannyiunk pénze, ott és azoknak segítsen, akiknek a leginkább szükségük van rá. A szociálpolitikai kedvezmény növelése mellett ebbe az irányba mutató lépés lesz az új bérlakásrendszer megteremtése és a nemzeti lakásprogram végrehajtása is.

Tisztelt Képviselőtársaim! Sajnos, nem remélhetem, hogy ehhez a programhoz, ehhez a fajta segítséghez megkapjuk az ellenzék támogatását. Nem remélhetem, mert a családpolitikában, a lakáspolitikában önök nem feladatot, nem támogatásra szoruló embereket, hanem politikai hadszínteret, ütközőpontot, szavazatszerző lehetőséget látnak. Abban viszont bízom, hogy megkapjuk a jóakaratú emberek támogatását, azoknak az embereknek a támogatását, akik látják, hogy mi nem beszélünk, hanem cselekszünk.

Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a kormánypártok padsoraiban.)