Felszólalás adatai

KOVÁCS TIBOR (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Valószínűleg nem fogom kihasználni azt a nyolc percet, ami rendelkezésemre áll, mert hiszen itt már nagyon sok dolog elhangzott a vita előző szakaszában.

Egy dologról mégis szeretnék egy kicsit részletesebben beszélni, mégpedig arról, hogy tisztázódott, az Európai Unióban milyen követelményeket fogalmaztak meg azzal kapcsolatban, ha van ilyen elsőbbségi jog az egyes részvényekhez kapcsolódóan, akkor milyen követelményeknek kell megfelelni.

Az előzőekben beszéltem róla, de még egyszer felsorolnám. Tehát az állami beavatkozás nem lehet diszkriminatív, azaz nem alkalmazhat megkülönböztetést. A beavatkozásnak valamilyen legitim célt kell szolgálnia, ez elsősorban egy közösségi cél lehet; de többféle ilyen megfogalmazható.

(20.30)

A beavatkozásnak alkalmasnak kell lennie a megfogalmazott cél elérésére. A harmadik: a beavatkozásnak arányosnak kell lennie, azaz nem lépheti túl a cél eléréséhez feltétlenül szükséges mértéket. Biztosítani kell természetesen a bírói jogorvoslati lehetőséget. Ezek olyan elvek, amivel egyet lehet érteni.

Ugyanakkor, ami aggály megfogalmazódott ezzel kapcsolatban, az egyszerű logikával átgondolva odáig vezethető vissza, hogy amikor ez a szabályozás megszületett itt, a magyar parlamentben, akkor valamilyen okok - és ezeket az okokat most nem akarom számba venni, de valamilyen okok - vezettek oda, hogy megszületett az aranyrészvény, és az aranyrészvényhez kapcsolódó szabályozások és korlátozási lehetőségek születtek a gazdasági társaságokról szóló törvényben és más egyéb jogszabályokban. Azt szeretném vizsgálni, hogy amikor ezzel a törvényjavaslattal ezt a korábbi szabályozást meg kívánjuk változtatni, akkor mi az a helyzet, ami a korábbi állapotokhoz képest megváltozott, mennyiben más ez a helyzet, melyek azok a jogosítványok, amelyek megszűnnek, és ezek a jogosítványok egyébként jelentenek-e valamiféle “veszélytö arra a gazdasági társaságra nézve, amelyet, akár kimondunk, akár nem, ezek a szabályok eddig védtek valamilyen dologgal szemben.

Gondoljunk például arra, hogy ez az aranyrészvény-szabályozás teszi például lehetővé, hogy a gazdasági társasági törvényben kapott felhatalmazás alapján a társaságok olyan alapszabályt fogadjanak el, amely korlátozza például az egyes tulajdoni hányadhoz maximálisan kapcsolható szavazati jogokat. Meg kellene vizsgálni, és e tekintetben ez a törvényjavaslat, illetve az indoklása nem tartalmaz semmiféle magyarázatot, hogy mi történik akkor, ha ezek a korlátozások megszűnnek, és gyakorlatilag azonnali úgymond fölvásárlási célpontnak tesszük ki az egyes gazdasági társaságokat. Ez a felvásárlási célpont lehet akár ellenségesnek nevezett. Ha visszaemlékezünk arra az időszakra, amikor például ez a jogszabály megszületett, akkor emlékezetem szerint az egyik ok az volt, hogy ezeket a gazdasági társaságokat, amelyek még nem voltak megfelelőképpen megerősödve és felkészülve a piaci viszonyokra, ne tegyük ki az ilyen, esetleges ellenséges felvásárlási lehetőségnek.

Azt kérdezem, hogy e tekintetben például megváltozott-e alapvetően a helyzet. Nem fenyeget-e ilyen értelemben veszély? Ezért gondolom, hogy ezeket az okokat meg kellene vizsgálni, és meg kellene vizsgálni azokat a jogosítványokat is egyébként, amelyek az egyes szakhatóságoknál, mondjuk, az Energia Hivatalnál vannak jelenleg. Nyilvánvalóan ezek is módosulnak ebben a jogszabályban, bizonyos hatáskörök átkerülnek a miniszter hatáskörébe. Megfontolandó, hogy például ezek a hatáskörök nem duplázódnak-e, az Energia Hivatalnál is megmarad, illetve a miniszternek is lesz ilyen hatásköre. Tehát úgy gondolom, hogy ebből a szempontból is fölül kell alaposan vizsgálni ezeket a szabályokat.

Itt van az a kérdéskör, amiről már a bizottsági vélemények kapcsán is megfogalmaztam a véleményt, hogy az a képviselő, aki az aranyrészvényes képviseletében részt vesz nem szavazati joggal a társaság vezető testületében, akkor a jelenlegi szabályozás, a benyújtott törvényjavaslat szerint semmiféle korlátja nincs annak, hogy ki lehet ez a személy, akit ide kineveznek. Abszurd értelemben az is elképzelhető, hogy ide kinevezhető egy konkurens társaság egy alkalmazottja. Gondolom, azért a valóságban ilyen veszély nem fenyeget, de azért mégis ez a lehetőség benne van ebben a jogszabályban, tehát pontosítani kell ezt a szabályozást. Tudom, hogy erre van szándék, hogy ki lehet ez a kinevezett aranyrészvényes képviselő, és milyen jogosítványokkal, milyen kötelezettségekkel, titoktartási kötelezettséggel vagy egyebekkel kell rendelkeznie ahhoz, hogy megfelelőképpen tudja képviselni az aranyrészvényest ezekben az ügyekben.

Természetesen azt is meg kell fontolni, át kell gondolni, hogy például ezek a gazdasági társaságok a mérlegbeszámolóikat a határidő lejárta előtt néhány nappal vagy egy-két héttel fogadják el. Például ilyen esetben vétóval él az állami tulajdonos. Vannak határnapok, amikor erről egyrészt három napon belül, aztán a bíróságnak egy bizonyos határidőn belül döntenie kell, de mégis előfordulhat olyan helyzet, hogy kicsúszik a határidőből ez a társaság, és nem tudja határidőre a mérlegbeszámolóját elkészíteni. Tehát e tekintetben is át kellene gondolni, hogy a határnapok megfelelőképpen vannak-e ebben a törvényjavaslatban szabályozva.

Úgy gondolom, és még egyszer szeretném hangsúlyozni, hogy én sem vitatom azt, hogy a jogszabályra szükség van. Én sem gondolom azt, hogy ez sokkal tovább húzható, mert hiszen tudott dolog, hogy az eredeti vállalásában a Magyar Köztársaság kormánya 2002. január 1-jéig vállalta, hogy ezt a szabályozást megteszi. Hogy ez miért nem történt meg az előző kormány időszakában, ezt természetesen most nem tudom, nem tudom, hogy erre mi a helyes válasz. Ugyanakkor tudom, hogy van vállalt kötelezettségünk, de mindezekre szerettem volna azért a figyelmet ráirányítani, és kérem, hogy a hátralévő időben ezeket a problémákat még beszéljük meg. És miután megnyugtató válaszokat kapunk ezekre a kérdésekre, nyugodt szívvel tudjuk elfogadni itt a parlamentben ezt a szabályozást.

Köszönöm szépen.