Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

KORÓZS LAJOS (MSZP): Köszönöm szépen. Tisztelt Ház! Elnök Úr! Gondolom, nem meglepő, de a nyugdíjügyekkel kívánok foglalkozni a költségvetést illetően. Évről évre a költségvetés benyújtásakor és a zárszámadáskor érdemes górcső alá venni ezt a szakmai területet is. Én is azt gondolom  több ellenzéki képviselőtársam is megfogalmazta , hogy amikor az emberek bajban vannak, amikor válság van, akkor a szociális hálót szőni kell, és nem hagyni, hogy az foszoljon vagy éppen elszakadjon, és azon kihulljanak az emberek.

Ebből adódóan szomorúan látom, hogy folytatódik az a költségvetési politika, amelyet 2010-ben elhatározott az Orbán-kabinet. Ez az inflációkövető nyugdíjemelés technikája, amely több alkalommal is csődöt mondott. Éppen a tegnapi nap volt rá a bizonyíték. Tudom, hogy nem ehhez a költségvetési törvényhez kapcsolódik, de megjelent a Magyar Közlöny, amely 0,6 százalékos kiigazítást rendel el a nyugdíjak esetében. Természetesen pontosan tudtuk a múlt évben, hogy a kormány alultervezte az ez évi költségvetést, következésképpen hozzá kell nyúlni több aspektusból is ehhez a költségvetéshez. Nos, itt a 3 százalékos jövő évi tervezett infláció, ahogy elnézem az inflációs adatokat az elmúlt hónapokra, nagy valószínűséggel nem fog változni az év hátralévő részében sem. Tehát nagy valószínűséggel nemcsak június 1-jével, hanem novemberben is ki kell egészíteni a nyugdíjakat. Magyarul, a nyugdíjasok ebben az évben is, mint ahogy az előző években, hiteleztek a kormánynak, és a kormány utólag nagy kegyesen odaadja egy részét annak, ami a nyugdíjasoknak jár. Az ellenzéki pártok évek óta követelik, hogy térjünk vissza az úgynevezett vegyes indexáláshoz, sőt mi, szocialisták azt kértük, hogy a svájci indexáláshoz térjünk vissza, mely, mint ismeretes, 50 százalékban veszi figyelembe a nettó bérnövekedést, és legalább 50 százalékban figyelembe veszi a tervezett inflációt. Ha ezt követte volna a kormányzat, akkor nem szakadtak volna le az elmúlt évben ilyen drasztikusan a bérektől a nyugdíjak.

Ha megnézzük ezt a költségvetést, akkor két dolog biztosan látszik. Az egyik az, hogy ha ezt a nyugdíjemelési technikát követte volna a kormány, akkor ebben a költségvetésben legalább 5,3-5,4 százalékos nyugdíjemelést kellett volna beállítani, és nem 3 százalékosat, hiszen a nettó bérnövekedés 7,7 százalékos. Elnézést kérek azoktól, akik követik a parlamenti közvetítést, hogy sok számot mond az ember, illetve sok százalékot és rátát; ez abból adódik, hogy a költségvetésről beszélünk és a költségvetésről tárgyalunk. Sajnálatosan nem látjuk, hogy segítenének az alul lévőknek, a bajban lévőknek, hiszen évek óta változatlan a méltányossági keret a benyújtott törvénytervezetben. Évek óta nem emelkedik a méltányosságból történő nyugdíj-megállapítás kerete, ami változatlanul 200 millió forint, nem emelkedik a méltányosságból adható nyugdíjemelés kerete, ami évek óta változatlanul 800 millió forint, és az egyszeri segélykeret sem növekszik, ami évek óta 600 millió forinttal van beállítva. Ez utóbbi pontosan az, illetve a méltányossági emelés az, amelyik a leginkább azoknak segítene, akik bajban vannak, függetlenül attól, hogy most valakinek éppen alacsony a nyugdíja és háromévente folyamodhat méltányossági emeléshez, vagy éppen egy családi tragédia, mondjuk, a Covid idején elveszítette a társát, vagy jött egy súlyos betegség, amely megnöveli a gyógyszerköltségeket. Nos, az egyszeri segély vagy a méltányossági nyugdíjemelés pontosan arra való, hogy célzottan azoknak segítsen, akik bajba kerültek.

Nézzük, hogy mennyi is a nyugdíj, és mekkora a nyugdíjasok körében a szegénység. Évről évre halljuk a költségvetés benyújtása kapcsán, hogy immár több mint 150 ezer forint, vagy legalábbis a jövő évre már 150 ezer forint lesz az átlagnyugdíj. Hát, ezen nem kell csodálkozni, kedves barátaim, mert a magas fizetésen lévők egyre többen lépnek be a nyugdíjrendszerbe, következésképpen ez húzza fölfelé a matematikai közepet. Viszont ha megnézzük a mediánnyugdíjat, az az átlagnyugdíjhoz képest, amely durván 150 ezer forint  zárójelben megjegyzem, hogy a nyugdíjasok közel kétharmada nem kapja meg az átlagot , a mediánnyugdíj 130 ezer forint körül van. S ha megnézzük, mondjuk, a visegrádi négyeket, ahol Magyarország a csatlakozás után éllovas volt ezen a területen is, bizony a V4-ek között ma Magyarországon a legalacsonyabbak a nyugdíjak, mert tavaly-tavalyelőtt a lengyelek is megelőztek bennünket, a szlovákok pedig már hamarabb. Ez az egyik dolog.

Gyüre Csaba képviselőtársam kitért itt két dologra, az egyikkel nem kívánok foglalkozni, de a másikkal igen. Mennyi volt GDP-arányosan a nyugdíjakra fordított költségvetési arány? Említette a képviselő úr is, hogy 2010-ben 12,2 százalék volt, 2019-ben pedig, mint tudjuk a zárszámadási törvény vitájából, mintegy 8,7, s ahogy nézem a jövő évi tervezetet, ez olyan 7,4 százalék lesz. Oké, tudom pontosan, hogy úgy is lehet GDP-arányos növekedést elérni, hogy a GDP nem nő, miközben a helyettesítési ráta és a csereráta változatlan marad. De itt gazdaságnövekedésről beszéltünk! Úgy látom, hogy a növekedéshez képest a gazdaság bővüléséből a nyugdíjasok arányában kisebb mértékben részesülnek, mint a társadalom egésze. Ez az egyik dolog.

A másik  amire a felvezetőmben ki is tértem , hogy a bérektől milyen drasztikusan leszakadnak a nyugdíjak. Ez a tendencia megfigyelhető évek óta, de a drasztikus váltás 2017 után volt. Lassan  a 2022-es költségvetésről beszélünk  öt év távlatában bizony azt látjuk, hogy drasztikusan leszakadnak a bérektől a nyugdíjak.

Többen hivatkoztak a 2008-as gazdasági válságra. Én megnéztem pontosan, 2008-ban, a válság évében az átlagos nettó bérnek majdnem 70 százaléka volt az átlagnyugdíj, 69,1 százaléka. Kedves barátaim, a múlt évben a zárszámadási törvény kapcsán ez a 69,1 százalékos ráta lement 51,8 százalékra. Meg merem kockáztatni, képviselőtársaim, hogy ha majd ennek az évnek a zárszámadását a jövő évben tárgyaljuk, ez 50 százalék körül lesz. Értik, ugye: a nettó átlagbérhez képest 70 százalékról 50 százalékra csúszott le az átlagos nyugdíj nagysága; itt nettóról beszélünk, hiszen a nyugdíjak Magyarországon nem adóznak.

Ha tételesen megvizsgáljuk a társadalombiztosítási és jóléti szolgáltatásokat, akkor a költségvetésitörvény-tervezetből a következő derül ki. Természetesen az államháztartás konszolidált funkcionális kiadásait mondom most. Táppénzre, anyasági és egyéb rokkantsági juttatásokra a jövő évi költségvetésben a kormány kevesebbet szán, csökken a ráfordított százalékos arány. Nyugellátásokra kevesebbet szán, ilyenformában csökken ez az arány, 17,8-ról 16,3 százalékra. Egyéb társadalombiztosítási ellátások: csökken. Családi pótlékok, gyermekeknek járó juttatások: csökken. Szociális, jóléti juttatások: csökken. Egyéb szociális támogatások: csökken. Egyetlenegy tétel van, az egyéb társadalombiztosítási ellátások, ahol változatlan az előző évhez képest. Nos, nem lehet csodálkozni ilyen költségvetési politika mellett, hogy a szegénységi ráta a nyugdíjasok körében az elmúlt tíz évben drasztikusan megnőtt. 2010-ben a nyugdíjas-társadalomban lévők 4,9 százaléka élt szegénységben, 2020-ra ez háromszorosára nőtt, 14,8 százalékra.

Van egy másik vizsgálat, a KSH, a Központi Statisztikai Hivatal végezte el a múlt év folyamán, ahol a jövedelmi tizedekben vizsgálták meg, hogy mennyien vannak nyugdíjasok. 2010-ben a legalacsonyabb jövedelmi tizedben, az első jövedelmi tizedben  ezek azok, akik a legkevesebb jövedelemmel rendelkeznek, a tizedik decilis pedig azok, akik a legmagasabb jövedelemmel rendelkeznek , tehát a legalacsonyabb jövedelmi tizedben élők közül 2010-ben 26 ezren voltak nyugdíjasok.

(19.10)

Ez 2020-ra 270 ezer főre nőtt. Magyarországon durván egymillió ember van egy decilisben, most már nincs, mert 9,7 millióan vagyunk, durván olyan 970 ezer ember van egytizedben. 2010-ben 26 ezer volt, 270 ezer most. Tizenegyszeresére nőtt azon szegénynyugdíjasok száma, akik a legalacsonyabb jövedelmi tizedben élnek.

Ahogy említettem a felvezetőmben szintén ezt a 0,6 százalékos kiigazítást, nézzék, ez még viccnek is rossz. Viccnek is rossz, mert egy öregségi legkisebb nyugdíj, tudom, felesleges róla vitatkozni, 28 500 forint most már 13. éve lassan, felesleges azon vitatkozni, hogy sok vagy kevés, 28 500 forintot egy hónapra nem lehet beosztani. Mindegy, hogy merre tologatjuk. 171 forint? Ennyi jut egy öregségi legkisebb nyugdíj mellett erre a júniusi kiigazításra? Egy fél kiló kenyeret adnak érte a Lehel csarnokban, a Príma Pék. 171 forint! Százezer forintos nyugdíjnál? Barátaim, százezrek élnek százezer forint alatti nyugdíjból! Ott esik majd 600 forint emelés? Az egy liter étolaj! Az elmúlt évben az étolaj fogyasztói árindexe 20 százalék fölött növekedett egy év távlatában. 650 forint most egy liter étolaj, valamirevaló étolaj. Ahogy említettem, a V4-ek között a magyar nyugdíj ma már a legalacsonyabb. Szlovákiában 180 ezer forintnak megfelelő euró az átlagnyugdíj, Magyarországon meg éppen hogy most éri majd el a 150 ezer forintot.

Mire lett volna szükség, képviselőtársaim? Először is olyan költségvetésre lett volna szükség, ahol azt mutatják be, hogy az alacsony nyugdíjakat hogyan kívánják felzárkóztatni, mondjuk, egy nyugdíjkorrekciós programra. A vadászati kiállításból ki is telt volna, 70 milliárd forintból az alacsony nyugdíjak felzárkóztatására fordított pénzből csodákat lehetett volna tenni ebben az országban. De nem, vadászati kiállításra megy több mint 70 milliárd forint! Javaslatunk is volt. A javaslatunk pedig arról szól, hogy a mindenkori nettó minimálbér legalább 50 százalékát érje el az induló öregségi nyugdíj nagysága. Tudom, abból sem lehet megélni, de az legalább 70 ezer forint körül lenne, és azért kéne megerősíteni a szociális pénzbeli ellátásokat és a szociális szolgáltatásokat, mivel ebből sem lehet emberhez méltó életet élni, akkor legalább a szociális transzferekkel egészítsék ki  de az a büdzsé sincs itt megemelve vagy helyén kezelve! Képviselőtársam, Gyüre Csaba tényleg erre is utalt, és idecitálom, hogy a KSH által mért egyszemélyes nyugdíjasháztartás megélhetési minimuma 105 ezer forint volt a múlt évben. Majdnem 600 ezren élnek ennél kevesebb pénzből Magyarországon a nyugdíjasok közül. Képviselőtársaim, ezekkel kellett volna a költségvetési törvényben foglalkozni, és azt hiszem, hogy akkor mi is tudnánk támogatni. Kevesebb lówellness és sokkal több nyugdíjkorrekciós program! Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik padsoraiból.)