Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

NOVÁK ELŐD, a Mi Hazánk képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! A honvédelmi adatkezelésekről szóló 134 oldalas törvényjavaslatot próbálják valamiféle technikai salátatörvénynek beállítani, de azért sajnos jóval többről van itt szó. Itt van például az a mondat, hogy a hadkötelezettség bevezetésének biztosítása, valamint az önkéntes tartalékos állomány toborzásának céljából a kiképzetlen hadkötelezettekről, hadkötelesekről békeidőszakban és különleges jogrendben nyilvántartást kell vezetni. Ez helyénvaló is volna, legalábbis a Mi Hazánk Mozgalom szerint, de az, hogy a védőoltás felvételére vonatkozó információkat is nyilvántartsák békeidőszakban vagy rendkívüli jogrendben is a hadkötelezettség bevezetésének biztosítása céljából, azért az súlyos kérdéseket vet fel.

(11.50)

Például azt, hogy biztos, hogy jó ötlet volte fizetés nélküli szabadságra elküldeni gyakorlatilag azokat a katonákat és rendőröket, akik nem voltak hajlandók  az egészségügyi önrendelkezés elve alapján  a kísérleti oltásokat beoltatni maguknak. Különös tekintettel arra a létszámhiányra is kérdezem ezt államtitkár úrtól, melyet persze titkosítanak 2016 óta. Korábban még írásbeli kérdésemre rendszeresen választ kaptam arra, hogy pontosan hány fő hiányzik a honvédség állományából, milyenek a rendfokozati megoszlások. Azóta, ha a miniszter vagy egy államtitkár úgy gondolja, akkor elejt egy-két számot, természetesen ez ügyben ellenük eljárás ilyenkor nem indul, de egyébként ezek titkosított információk, 2016 óta valami megváltozott. De konkrét számok nélkül is tudjuk azt, sőt köztudomású az, hogy nagyon komoly létszámhiánnyal küzd a honvédség. Ebben az esetben különösen nagy hiba, bűn, hogy kirekesztik a honvédségből és aktív szolgálatra alkalmatlannak minősítik azokat, akik ezeket az oltásokat nem kívánták fölvenni.

Sőt, bár a törvény nem tér ki rá, de az a tapasztalatunk, hogy sajnos világnézeti hovatartozást, világnézeti meggyőződést, politikai szimpátiát is nyilvántartanak a magyar állampolgárokról békeidőben is, minden magyar hadköteles állampolgárról. És amikor esetleg hazafias indíttatásból vagy férfias kihívásból, bármilyen indíttatásból a honvédségnek akárcsak önkéntes tartalékos állományába jelentkeznek, gyakran tapasztaljuk azt, hogy ez alapján mintegy nemzetbiztonsági kockázatnak minősítve visszautasítják, kirekesztik őket.

Én bízom benne, hogy az új honvédelmi vezetés ezen a gyakorlaton változtatni fog. Talán egy ilyen végtelen naivitás, hogy az újabb és újabb minisztertől mindig ezt várom, de mindenesetre most is felhívom államtitkár úr figyelmét erre a fenntarthatatlan gyakorlatra, melynek törvényi alapja egyébként továbbra sem lesz, hiszen a honvédelmi adatkezelésekről szóló törvény sem tesz arról említést, hogy politikai, világnézeti meggyőződését nyilvántartanák az állampolgároknak, különösen a hazafiaknak. De mégis, írásbeli kérdésben korábban már fölhívtuk miniszter úr figyelmét arra, hogy konkrét példákkal is tudunk szolgálni arra vonatkozóan, hogy hogyan rekesztenek ki valakit ilyen alapon a honvédségből.

Ezek után tegyük föl azt a kérdést is, hogy tekintettel erre a permanens veszélyhelyzetre, de legalábbis  komolyra fordítva a szót  a permanens létszámhiányra való tekintettel nem lett volnae jó felvenni azokat a nemzeti érzelmű fiatalokat is, akiket végül nemzeti radikális kötődésük miatt elhajtottak a honvédségtől. Vajon egyébként Ukrajnában is elhajtják a radikálisabb hazafiakat, amikor katonának jelentkeznek? És vajon egyébként Ukrajnában sem viselhet egyenruhát az, aki nem oltatta be magát? Ne tegyék magukat nevetségessé!

Különösen pikáns az, hogy ezáltal közvetve lényegében azt mondják ki, hogy bár hadkötelezettség van, de alkalmatlan a katonai szolgálatra, azaz hadkötelezettsége sincs annak, aki nem oltatja be magát. Hát, ilyen egyszerű még sohasem volt kibújni a hadkötelezettség alól. Én azt gondolom, hogy ez egy nagyon rossz irány, ezen változtatni kell.

És ha már a rendvédelmi dolgozók, a rendőrök esetében végre nincs oltási kötelezettség, és nincs leszerelési tilalom sem, akkor ennek a két korlátozásnak véget kellene vetni a honvédség keretein belül is a jelenlegi helyzetben. Az a legméltatlanabb, hogy jelenleg dolgozni, szolgálni nem hagyják azokat a honvédeket, akik oltatlanok, de leszerelni sem hagyják őket, hogy akkor legalább a civil életben elhelyezkedjenek, tehát gyakorlatilag haljanak éhen, ő és a családjuk. És ezt a kettős korlátozást továbbra is őrzik, hogy leszerelni nem szabad, de nem kapnak gyakorlatilag fizetést sem azok a katonák, akik oltatlanok.

Hogy milyen nagy probléma van azért a toborzással, és azért idézzünk föl egy 2016-os esetet, hiszen, ahogy mondtam, azóta már nincsenek nyilvános számok, de onnan még idézhetek egyet. A határkerítés építése után, a migránsválság csúcsán, 2015 szeptemberében önkéntes tartalékos honvédség iránt 436 fő érdeklődött, ennyien érdeklődtünk akkor. Kikértem ezt a havi adatot akkor, amikor én magam is jelentkeztem. Közülünk végül csak 83-an adtuk be a jelentkezésünket önkéntes tartalékos honvédségi vizsgálat iránt. Alkalmassági vizsgálaton már csak 66 fő vett részt. Végül önkéntes műveleti tartalékosként kilencen kötöttünk szerződést a hónapokig tartó procedúra után. Tehát amikor a honvédség közmegítélése talán a csúcson volt a migránsválság után, 2015 szeptemberében, akkor egy hónap alatt ennyien tudtak eljutni a szerződéskötésig, pontosabban egy hónapnyi jelentkezési állományból, a 436 regisztrált érdeklődőből végül kilencen tudtak szerződést kötni. Azért ez komoly aggályokat vet föl a honvédség működésével és toborzási rendszerével, bürokráciájával kapcsolatban, hogy 436 regisztrált érdeklődőből végül kilencen jutnak csak el hónapok után a szerződéskötésig.

Nem is csoda, hogy ezt a problémát egyfajta titkosítással próbálták megoldani, merthogy a titkosított számokból kiderülne, hogy a honvédség megtartó ereje sajnos hiányzik, pedig jó volna ezeknek a számoknak a mélyére ásni, és megnézni, hogy mi a távozások, a leszerelések oka. Pedig szükség volna a létszámhiányok feltöltésére, hiszen az Alaptörvény szerint  nagyon helyesen  minden magyar állampolgár köteles a haza védelmére, az állam azonban nem biztosítja az ehhez szükséges alapkiképzést, pedig háborús helyzetben most is besoroznák a hatályos szabályok szerint azokat is, akik soha nem voltak katonák, és így nekik a túlélési esélyeik is kisebbek lennének.

A honvédség jelenlegi állapotában sajnos Magyarország védelme nem biztosított. A korábban kétségkívül több sebből vérző sorkatonai szolgálat megszüntetése komoly csapás volt hazánk önvédelmi erejére, mivel feladatrendszerének ellátói nem kerültek teljes mértékben pótlásra.

A NATO-tagságunk függetlenségünk feladásával járt, leginkább amerikai érdekeket szolgál, azért ezt mondjuk ki. Más NATO-tagállammal szemben nem nyújt nekünk védelmet a szövetség. Bár szerződéses kötelezettségünk csak arra volna, hogy egy tagállam megtámadása esetén segítsünk annak védelmében, de az eddigi kormányaink túlbuzgósága miatt több külföldi megszállásban, például Afganisztánban  hogy egy csúfos bukást említsek  vettünk részt, hadiipari fejlesztéseink is ezt a szempontot tartották szem előtt a haza védelme helyett, míg például a szükséges magyarországi hadgyakorlatokra nem jutott elég pénz.

Konkrétan a jelenleg előttünk fekvő törvényjavaslatra még egyszer rátérve kiemelném még a veterán katona szerintem elfogadhatatlan, kissé túl szigorú definícióját, hiszen eszerint veterán katona az lehet, aki többek közt a honvédségből méltó módon vált ki. Méltón vált ki az, aki mondjuk, az oltás megtagadása miatt távozott valamilyen úton-módon a honvédségből? Feszegethetnénk ezt a kérdést, de feszegessük inkább a mondat második felét: az, aki erkölcsileg feddhetetlen. Azt gondolom, ilyen szigorú mércét ne támasszunk, legalábbis a jézusi tanítás óta nem, hiszen emlékszünk, az evangéliumban hogyan fogalmazott: az vesse rá az első követ, aki bűntelen, tehát lényegében, aki erkölcsileg feddhetetlen. És emlékszünk, hogy a történet hogyan fejeződött be, hogy a tömeg szép lassan eloszlott, és nem maradt ott már senki, csak a bűnös nő és Jézus maga. Úgyhogy azt gondolom e tanítást is megfogadva, ilyen szigorú feltételt ne támasszunk, hogy veterán katona csak az lehet, aki erkölcsileg feddhetetlen. Nem vagyunk bűn nélkül valók, attól még akár komoly hőstetteket is hajthattak végre veterán katonáink, ezért azt gondolom, hogy itt egy módosítás, egy árnyalás, egy finomabb megfogalmazás indokoltabb volna.

Természetesen szeretném visszautasítani azokat a rémhíreket is, amelyekkel a balliberális ellenzéki képviselők gyakran riogatnak az ilyen törvényjavaslatok kapcsán, az ördögöt a falra festve, a demokráciát már, ki tudja, hányadszor temetve. Az egyik ilyen legemlékezetesebb pillanat az volt az elmúlt hónapokban, hogy rémhírként terjesztették, főleg úgy fél évvel ezelőtt, hogy a honvédséget tűzparanccsal küldenék a tüntetőkre. Több ezren meg is osztották azt a valótlan rémhírt, ami egyébként Harangozó Tamás felelősségét is mutatja, mely szerint 50 fős tüntetésre automatikusan egy szakasznyi katonát vezényelnének ki a jövőben.

Mi, akik azért megéltük azt, hogy a Gyurcsány-rezsimben sárba, sőt vérbe fojtották a szabadságjogainkat (Dr. Vadai Ágnes: Jaj!) 2006. október 23-án, engem is jogszerűtlenül állítottak elő, sőt azt követően összesen öt különböző ügyemben állapította meg bíróság jogerősen, hogy jogszerűtlenül állítottak elő; tehát tudjuk mi, milyen az, amikor a gyülekezési jogainkat korlátozzák. De ilyen riogatásra nem volna szükség, mint ez a zavaros megfogalmazású belső tervezet, amit itt interneten köröztettek, mellyel szemben kétségkívül itt decemberben volt napirenden két megszavazott törvény, amely kérdéseket vet fel, de azért nem olyanokat, amelyeket az MSZMP jogutódjának minősülő MSZP képviselőjeként sem szégyellt Harangozó Tamás.

(12.00)

Ő azzal riogatott a parlamenti vitában, idézem, hogy gyakorlatilag lehetővé teszik, hogy a Magyar Honvédséget békeidőben, civil állampolgárokkal szemben is rendszerszerűen be lehessen vetni. Pedig volt nekik miniszterelnökük, a magyar forradalmárokra fegyvert fogó pufajkás Horn Gyula, tehát nem kellett volna ilyen messzire menniük, de ilyen riogatásra, azt gondolom, nincs szükség. Az általa decemberben megfogalmazott kritikával és riogatással szemben nem ez lett, nemhogy rendszerszerűen, de egyetlenegyszer sem valósult meg, hogy civil állampolgárokkal szemben bevessék a honvédséget.

A Mi Hazánk Mozgalom tehát nem riogat ilyesmivel, ugyanakkor a korábban hatályosuló két törvényre és az alaptörvény-módosításra is nem véletlenül mondtunk nemet, hiszen az új törvények alapján a kormány kétségkívül elrendelheti a honvédség közreműködését a kapcsolódó rendőrségi feladatok ellátásában, egy ilyen ködös megfogalmazás van előttünk. Például a különösen veszélyes személyek elfogása immáron honvédségi feladat is lehet, ami felveti a jogos kérdést, hogy minek van akkor például a Terrorelhárítási Központ.

Persze, eddig is számos példa volt a honvédség belföldi rendvédelmi bevetésére, és a mundér becsületének védelme, a honvéd bajtársak védelme érdekében azért mondjuk ki, hogy ezek a rendőrségi irányítással megvalósult honvédségi polgári bevetések többnyire indokoltak és sikeresek is voltak. A határvédelem a legismertebb, ahol rendőrökkel együtt szolgálnak, és jelenleg is minden esetben a járőrpár rendőr tagja a járőrparancsnok, függetlenül a rendfokozattól.

De a honvéd bajtársak védelmében azért hadd mondjak még néhány példát, például a vörösiszap-katasztrófát. Bár a katasztrófavédelem állítólag tökéletesen működik, de azért a honvédség kellett a mentéshez. Vagy az ismeretes, elhíresült márciusi hóhelyzet: bár az OMSZ és a magyar közútkezelő állítólag tökéletesen szuper, de a honvédségre azért mégiscsak szükség volt. Vagy az árvíznél: miközben a vízügyi ágazat és a katasztrófavédelem állítólag azért nagyon ott van a topon, de a honvédség nélkül azért ez mégsem ment.

A déli határt mindenképpen érdemes kiemelni, hogy bár a rendőrség állítólag gond nélkül átvette a határőrség szerepét, de azért a honvédség nélkül mintha mégsem sikerülne. Aztán van itt még katasztrófa, a Hableány roncsainak megtalálása és kiemelése: a katasztrófavédelem és a TEK állítólag tökéletesen irányította a műveletet, de mintha a honvédség nélkül ez se ment volna.

És említhetném még a Covidot is, nem jó szívvel, hiszen az egészségügy és az oltás állítólag működik, mégis kellett a honvédség a vírus ellen, hogy gépkarabélyos honvédok felsorakozzanak. De hadd mondjak olyan példát, ami lehet, hogy sokakban megbotránkozást kelt, szerintem azonban mégis szükséges lehet, Olaszliszka, Jászapáti, Csenyéte nyomán. Állítólag két hét alatt rend lett, de azért ha a Mi Hazánk Mozgalmon múlna, kapna még feladatot a honvédség az úgynevezett no-go zónákban. Szóval, nem ördögtől való gondolat a katonaság bevetése polgári ügyekben, és ez nyilvánvalóan adatkezelési kérdéseket is felvet.

Az más kérdés, hogy a jelenlegi kormányzat olykor sajnos most is politikai megfélemlítésre használja a honvédséget. Például tavaly a rendőrség egy gépkarabélyos honvéddal megerősített, ötfős egységgel próbálta megakadályozni a Mi Hazánk országgyűlési képviselőjelöltjét bemutató sajtótájékoztatómat Zalaegerszegen. Bár abszurd módon megtiltották a Mi Hazánk irodája előtti nyilatkozatot, a párthelyiségben már nem intézkedhettek.

Nos, tehát a Mi Hazánk Mozgalom mindent megtesz azért, hogy sajnos az afganisztáni, az iraki és hasonló megszállásokon szocializálódó honvédség ne népellenes, pártpolitikai célokat szolgáljon, ahogy sajnos főleg a rendőrséget használta föl a Gyurcsány-Bajnai-rezsim idején a balliberális oldal a magyar néppel szemben, ezzel szemben a magyar nemzet ügyét kellene hogy szolgálják.

És a törvényjavaslattal kapcsolatban, ha másban nem, abban (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret lejártát.) talán még megegyezhetünk…- amit már csak egy normál felszólalás keretében fogok tudni kifejteni egy módosító javaslat kapcsán. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a Mi Hazánk padsoraiból.)