Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

DÖMÖTÖR CSABA, a Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselő Úr! Több dologra szeretnék reagálni, először is a családalapítás kérdésére, a családok helyzetére. Az, hogy ki mikor alapít családot, mikor vállal gyermeket, ez a magánjellegű döntések közé tartozik, ahol is az államnak nincsen keresnivalója.

De ettől függetlenül az nekünk feladatunk és kötelességünk, hogy aki úgy dönt, hogy családot alapít, gyermeket vállal, minden lehetséges támogatást megadjunk neki.

(10.00)

Azt el tudom önnek mondani, hogy minden nehézség ellenére a családtámogatási rendszer soha nem látott szélességű Magyarországon, most már a GDP-nek nagyjából 5 százalékát költjük családtámogatásokra. Sorolhatnám az intézkedéseket: babakötvény, tízmilliós babaváró támogatás, lakásfelújítási támogatás, otthonteremtési kedvezmény, autóvásárlási támogatás, diplomásgyed, családi adókedvezmény, és a sor messze nem teljes, talán ezeket ön is ismeri. Minden bizonnyal ezeknek, ezeknek is köszönhető, hogy az elmúlt években minden nehézség ellenére 89 százalékkal nőtt a házasságot kötő párok száma, a gyermekvállalási hajlandóság pedig 25 százalékkal javult a kormányzás kezdetéhez képest. Ha ön azt mondja, hogy további lépésekre van szükség, azzal én egyetértek, ha azonban netalántán azt mondaná, hogy a kormány nem tesz semmit, az nem állja ki a valóság próbáját.

Az infláció és a megélhetés kérdése szerintem ebben a helyzetben nagyon fontos. Az első számú fenyegetés a családok megélhetésére és minden magyar ember megélhetésére a háborús infláció. Tegyük fel a kérdést, hogy miért van ez: vajon csak Magyarországon fordult elő ez vagy más országokban is? A válasz az utóbbi. Már a háború kirobbanása előtt is jelentős volt az áremelkedés, alapvetően az energiaárak megugrása miatt, erre a háború csak rátett egy lapáttal, és az elhibázott szankciós politika csak tovább súlyosbítja ezt. Jellemző módon az energiaárak az Eurostat szerint 40 százalékkal növekedtek egyetlenegy év alatt. Tehát ha megélhetési kihívásokkal szembesülnek nemcsak a magyar, hanem az európai családok, annak az első számú oka a háborús infláció. Ezért minden erőfeszítést meg kell tenni annak érdekében, hogy a békét mihamarabb megteremtsük.

Mindeközben számos intézkedés született annak érdekében, hogy a családoknak védelmet nyújtsunk: benzinárstop, élelmiszerárstop, kamatstop, rezsistop. Ezekhez ragaszkodunk, a rezsicsökkentéshez ragaszkodunk, a benzinárstophoz is ragaszkodunk. 700-800 forintos benzinár lenne Magyarországon, ha most nem lenne árkorlátozás.

Ami az adócsökkentés kérdését illeti, az adócsökkentés politikájához is ragaszkodunk. Ezért csökkent a társasági adó 9 százalékra, közel 30 százalékos volt korábban, ezért ragaszkodunk a családi adókedvezményhez, és ezért ragaszkodunk az egykulcsos adóhoz is. Az önök szövetségesei nem ilyen politikát folytatnak. Úgyhogy, ha a családok támogatásáról van szó, számíthatnak a kormányra, azt elmondhatom.

Bár konstruktivitásról beszélt, azért nem ez a hangnem volt a jellemző az elmúlt hónapokban önök részéről. Ezért szeretnék másra is reagálni, azért is, mert egy évvel ezelőtt még arról szónokoltak itt, hogy a kormány bukni fog, a kormányzati vezetők, politikusok majd ücsörögnek Jakab Péter szobája előtt, és várják, hogy mi lesz a sorsuk, és egyébként is, kattan majd a bilincs. No, nem teljesen így történt: belefutottak egy méretes vereségbe, de ez, úgy látszik, hogy nem akadályozza meg a Jobbikot abban, hogy számonkérje a kormányt és leckéket adjon arról, hogy mit és hogyan kellene csinálni.

Szóval, feltehetjük a kérdést, hogy hogyan is tudná vezetni ezt az országot a Jobbik, ebből a szempontból irányadók az elmúlt napok. Csak pár mozzanat, tényleg csak pár: lemondott a kabinetfőnök, a pártelnök büntetőfeljelentést tett saját képviselőtársa ellen hűtlen kezelés miatt, sajtóhírek szerint az egész elnökség követelte Jakab Péter lemondását, aki a pszichés állapotára hivatkozva távozott az elnökségi ülésről, majd végül bedobta a törölközőt és lemondott. Az a helyzet, hogy Orbán Viktor székébe próbált leülni, de végül a saját széke mellé ült, miközben a frakcióvezetői székbe azért két kézzel kapaszkodik. Egy dicstelen történet meglehetősen dicstelen vége ez. Úgy látszik, hogy a leköszönő pártelnöknek, aki most már ezek szerint be sem mert jönni, jobban ment a szövetségkötés Gyurcsány Ferencékkel, mint a saját támogatóival. A mostani események minden bizonnyal annak köszönhetők, hogy Gyurcsány Ferenc balra húzta Jakab Pétert a képzeletbeli politikai társkeresőn.

Szóval, tisztelt jobbikos képviselő hölgyek és urak, még egy dologra szeretnék reagálni. Jakab Péter azt mondta, nem adja meg azt az örömöt, hogy távozik, nem adja meg a Fidesznek azt az örömöt. Nekünk nem az adja meg az örömöt, ha bármelyik politikus lelép a színről, hanem az, ha az ország ügyei előre mennek. Tehát ha ön konstruktivitásról beszél, mi ezt üdvözöljük, azt is mondhatnám, hogy kevesebb parizerfarsang, több építőmunka, kevesebb provokáció, több együttműködés az országért, kevesebb flörtölés a posztkommunistákkal és több törődés a nemzeti ügyekkel. Egy szóval: szebb jövőt kívánok önöknek. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypárti oldalon.)