Bizottsági arcképcsarnok

Készült: 2024.04.29.13:35:20 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

11. ülésnap (2022.06.14.), 16. felszólalás
Felszólaló Dr. Répássy Róbert
Beosztás Igazságügyi Minisztérium államtitkára
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka napirend előttihez hozzászólás
Videó/Felszólalás ideje 5:01


Felszólalások:  Előző  16  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

DR. RÉPÁSSY RÓBERT igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselő Asszony! Az ön felszólalása is jól példázta, hogy a baloldal folyamatosan és kitartóan nemzeti hatásköröket akar átadni az Európai Uniónak, a nemzeti szuverenitásunkat akarja csökkenteni. A kormány megállapítása szerint az uniós forrásokat politikai okból tartja vissza az Európai Bizottság, semmilyen más oka nincs erre a Bizottságnak, ezt többször szóvá tettük.

A magyar kormány mindvégig egyetértett azokkal az alapvető célkitűzésekkel, amelyek az Európai Ügyészség létrehozása mögött húzódnak, és amelyekre figyelemmel a tagállamok a lisszaboni szerződés elfogadásakor megteremtették egy ilyen szerv felállításának a lehetőségét. Ebben a folyamatban mi konstruktívan részt vettünk, a jogbiztonság megőrzése mellett azt a célt tartottuk szem előtt, hogy a gyakorlatban is jól működő és hatékony szervezet álljon fel. Látni kell ugyanakkor, hogy az Európai Ügyészség felállításával a részt vevő tagállamok a büntetőjogi hatásköreiknek és az állam egyik alapvető funkciójának a korlátozását vállalva az egyik leglényegesebb hatáskörük egy részét akarják átadni vagy adták át az Európai Uniónak. Ezért álláspontunk szerint a rendelethez való csatlakozás csak akkor lett volna elfogadható, ha az a legteljesebb mértékben tiszteletben tartja a tagállamok alkotmányos berendezkedését és az Európai Unió jogának olyan alapvető elveit, mint a szubszidiaritás és az arányosság.

Az Európai Ügyészség megerősített együttműködésében nem vesz részt Magyarország mellett Dánia, Írország, Lengyelország és Svédország. (Kunhalmi Ágnes: A többiek viszont igen!)

(9.40)

Az Európai Ügyészség modellje végül úgy került kialakításra, hogy működése az eljárások felesleges túlbonyolításával és központosításával nagy eséllyel ronthatja a büntetőeljárások hatékonyságát, amelyeket az eredeti célokkal ellentétben nehezebbé, sokkal lassúbbá tesz, miközben a fenntartása hatalmas összegeket emészt fel.

Ennek ellenére hangsúlyozandó, hogy Magyarország a kívül maradó tagállamok kapcsolatát rendező uniós rendelkezéseknek megfelelően, a lojális együttműködés szellemében együttműködik az Európai Ügyészséggel. Az Európai Ügyészségben nem részes tagállamok közül eddig kizárólag a magyar Legfőbb Ügyészséggel sikerült munkamegállapodást kötnie az Európai Ügyészségnek.

Továbbá az, hogy Magyarország nem vesz részt az Európai Ügyészség létrehozásában, nem eredményezi az Európai Unió pénzügyi érdekeit is sértő bűncselekmények elleni küzdelem hazai színvonalának csökkenését, vagy azt, hogy az uniós források felhasználásának ellenőrzése kevésbé intenzívvé válna. A magyar hatóságok a bűnüldözési tevékenység hatékonyságának maximalizálása érdekében továbbra is kiemelt figyelmet fordítanak az olyan, már létező és jól működő európai ügynökségekkel folytatott együttműködésre, amelyek jelentőségének megtartása mellett a magyar kormány rendszerint kiáll az európai fórumokon.

Természetesen a korrupció elleni küzdelmet a magyar kormány is kiemelten fontosnak tartja, ezért az elmúlt kormányzati ciklusban számos intézkedést vezetett be a korrupció visszaszorítására. Ma már sokkal szigorúbbak a korrupcióra vonatkozó büntetési tételek, és a korábbinál jóval szigorúbb lett a közbeszerzési törvény. A kormánytöbbség alaptörvénybe foglalta az állami vagyonnal való felelős gazdálkodást, aminek köszönhetően az állami vagyon 2010 és 2017 között 7000 milliárd forinttal nőtt.

Mindemellett szeretném hangsúlyozni, hogy a magyar ügyészség függetlensége alkotmányos szinten garantált, szemben más tagállamokkal, ahol az alárendelt ügyészi modellben az igazságügyi miniszter akár utasíthatja is az ügyészeket, például Ausztriában vagy Luxemburgban.

Az, hogy Magyarország jogi és hatékonysági aggályok miatt nem vesz részt az Európai Ügyészséggel kapcsolatos megerősített együttműködésben, nem jelenti azt, hogy Magyarország nem elkötelezett az Unió pénzügyi érdekeit sértő csalások elleni küzdelem mellett. Ön is utalt rá, és mindenki előtt ismert, aki figyeli a témát, hogy éppen nemrégiben az európai legfőbb ügyész, mondhatjuk így, az európai ügyész megdicsérte Magyarországot az EPPO-val való együttműködés magas színvonala miatt.

Tehát kérem, hogy ezeket a tényeket is vegye figyelembe, és továbbra is azt kérjük önöktől, baloldali képviselőktől, hogy ne keltsék Magyarország rossz hírét Brüsszelben, ne állítsák azt, hogy Magyarország politikai okokból nem vesz részt ebben az együttműködésben. Önöket is kérem arra, hogy védelmezzék a nemzeti szuverenitásunkat, és figyeljenek arra, hogy hogyan működik együtt az Európai Ügyészség a magyar ügyészséggel, és ha már ők megdicsérték, akkor kérem, hogy önök is ismerjék el ezeket az eredményeket. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.)




Felszólalások:  Előző  16  Következő    Ülésnap adatai