Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

SZABADI ISTVÁN (Mi Hazánk): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Sokan megkeresnek azzal kapcsolatban, hogy tudják rólam, hogy Bács-Kiskun megyei vagyok, és a megyei önkormányzat, megyei közgyűlés tagja voltam korábban, és a kiskunhalasi önkormányzat képviselője, ezért tájékoztatást szeretnék adni abban a témában, amit többen már kérdeznek tőlem, a Budapest-Belgrád vasútvonal felújításával kapcsolatosan. Ezért is az a címe a napirend utáni felszólalásomnak, hogy mi történik a Dél-Alföldön, hogy konkrét tájékoztatást tudjak adni.

A Budapest-Belgrád vasútvonal felújításáról a szándéknyilatkozatot Magyarország, a Szerb Köztársaság és a Kínai Népköztársaság képviselői 2014. január 17-én írták alá. Az ünnepélyes alapkőletétel azonban csaknem nyolc évet váratott magára, 2021. október 15-én került rá sor Kiskunhalason. A kétvágányú, 160 kilométer/óra engedélyezett sebességre képes vasútfejlesztéssel elérni kívánt cél, hogy Budapest és Belgrád között 8 óráról 3,5 órára csökkenjen a menetidő, és összekösse a kínaiak által használt pireuszi kikötőből induló áruforgalmat Nyugat-Európával.

A szerb szakasz felújítása kínai és orosz hitelből, a magyar szakasz felújítása kínai hitelből valósul meg, azzal a különbséggel, hogy amíg a szerbek a 183 kilométeres szakaszt 610 milliárd forintból tervezik megvalósítani, addig a Soroksár-Kelebia közti 160 kilométeres hosszúságú vasútvonal fejlesztésének becsült összköltsége 750 milliárd forintra van tervezve. Szerbiában a fővállalkozóként eljáró orosz állami vasút tehát kilométerenként 1,4 milliárd forinttal olcsóbban dolgozik, mint a kínai vasúttársaság magyarországi képviseletéből és a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó konzorcium részéről.

A dél-alföldi régió lakosságát érintő másik vasútfejlesztés a Szeged-Rendező-Röszke országhatár vasúti pálya és a biztosítóberendezés fejlesztése, valamint a szakasz villamosítása. Ez a felújítás csak egy hónappal a kiskunhalasi alapkőletétel után, 2021. november 15-én indult meg, annak ellenére, hogy a Budapest-Kelebia vasútvonal kivitelezési munkáinak idejére Budapesttől Szabadkáig kerülő útvonalat kell biztosítani a teherforgalom számára.

(15.20)

A története pedig egészen 2011. novemberig nyúlik vissza, ekkor készült el ugyanis a Szeged-Szabadka-Baja vasútvonal megvalósíthatósági tanulmánya, amiért egy dán cégnek Magyarország és Szerbia összesen 380 ezer eurót, akkori árfolyamon 118 millió forintot fizetett. Az eredeti cél az volt, hogy kikerülve a zsúfolt budapesti vasúthálózatot összekösse az európai, délre irányuló forgalmat a Nyugattal, és a 45 kilométeres távot két óra helyett gyorsvonattal fél óra alatt, személyvonattal pedig bő egy óra alatt, 70 perc alatt lehessen megtenni.

2014 januárjában ugyanennek a dán cégnek a magyarországi és szerbiai leányvállalatai szintén uniós forrás felhasználásával elkészítették a Szeged-Szabadka szakasz engedélyezési terveit, valamint a Szabadka-Baja szakasz környezetvédelmi hatástanulmányát, amely a két országnak 1 149 500 eurójába, vagyis az akkori árfolyamon 345 millió forintba került. Az elkészült előkészítő dokumentumok alapján a Szeged-Röszke vasúti fejlesztéshez az építési engedélyt 2017. július 26-án adták ki, amely öt évig hatályos.

Ilyen előzmények után érthetetlen, hogy a Budapest-Kelebia vasútvonal fejlesztésére előbb kötötték meg a vállalkozási szerződést 2019 májusában, mint a Szeged-Röszke vasútvonal fejlesztésére, az utóbbiról ugyanis a kormány csak 2019 augusztusában döntött, a beruházó MÁV Zrt. pedig 2020 decemberében kötötte meg a vállalkozási szerződést a szintén Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó V-Híd Építő Zrt.-vel, amelyet idén februárban opció lehívása miatt módosítottak.

A szerződés alapján jelenleg a Szeged-Rendező-Röszke-országhatár vasútvonal fejlesztésének, valamint a 136-os szabadkai és a 140-es budapesti vasútvonalakat összekötő deltavágány kivitelezési munkálatai összesen 15 kilométer szakaszon zajlanak, a beruházás összértéke 45 milliárd forint. A felújítást a szerb szakaszhoz hasonlóan 2022. augusztusra tervezik befejezni, ekkortól ugyanis a teherforgalom Kelebia helyett Röszkénél lépi át a határt. A határidő tartását az is sürgeti, hogy 2022. július 26-án lejár az építési engedély.

Kérdésként merül fel, mivel az időm kevés, hogy a Budapest-Belgrád vasútfejlesztést (Az elnök csengetéssel jelzi az időkeret leteltét.) érintie a kormány 1281/2022. határozata, amelynek alapján az állami beruházásokat felülvizsgálat céljából felfüggesztették. Megkezdődneke idén a pályafelújítási munkálatok? Köszönöm a türelmet, elnök úr. Köszönöm. (Taps az ellenzéki sorokból.)