Felszólalás adatai

HERÉNYI KÁROLY, az MDF képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Az Európai Tanács 2003-ban elfogadta az európai szövetkezetek statútumáról szóló 1435/2003. számú tanácsi rendeletet és az európai szövetkezet statútumának munkavállalói részvétel tekintetében történő kiegészítéséről szóló 2003. évi július 22-i 2003/72/EK tanácsi irányelvet. E közösségi jogszabályok egy olyan közösségi szintű jogalkotási folyamat részét képezik, amelyek legfőbb jellemzője, hogy a közösségi jog talaján álló, tehát nem a tagállami jog rendelkezésén alapuló vállalkozási formákat hozzanak létre. Ez teremti meg alapításuk jogalapját. E körbe tartozik az európai gazdasági egyesülés, az európai részvénytársaság. Hosszabb távon azonban más szupranacionális formák szabályozása is várható.

Az európai szövetkezet sui generis jogi személy forma, amely a nemzeti jogi szabályozás alapján működő szövetkezetek mellett kiegészítő jelleggel alapítható. A nemzeti jogok szerint alapított szövetkezetektől szupranacionális jellegében különbözik, tehát abban, hogy alapítására nem a belső jogi normák, hanem a közösségi jog ad felhatalmazást, illetve működésének szabályait is túlnyomórészt ez utóbbi határozza meg.

A közösségi jog által támasztott jogalkotási feladat alapvetően két egységre bontható. Egyrészt a rendelet felhatalmazása alapján, annak szabályait kiegészítendő meg kell vagy meg lehet alkotni bizonyos normákat, másrészt az irányelv implementációja során a kollektív munkajog körébe tartozó szabályozást kell kialakítani.

A jogalkotásról szóló 1987. évi XI. törvény 4. §-a úgy rendelkezik, hogy mind a gazdálkodó szervezetek jogállása, mind a munkaviszonnyal kapcsolatos alapvető kérdések törvényi szabályozási szintre tartoznak, így egyértelmű, hogy az implementációs kötelezettség teljesítése során megalkotandó új szabályokat az Országgyűlésnek, tehát nekünk kell elfogadnunk. Az európai részvénytársasággal összefüggő belső jogalkotási módszerre figyelemmel az európai szövetkezetek vonatkozásában is ez a megoldás látszik célszerűnek, vagyis az, hogy a magyar jogi szabályozás az európai szövetkezetekre vonatkozó rendelkezéseket egységesen tartalmazza, tehát egy törvény rendezze a szövetkezetekre vonatkozó konkrét szabályok mellett a munkajog tárgykörébe tartozó kérdéseket is.

Meg kell azonban jegyezni, hogy a munkavállalók bevonását szabályozó irányelv kevés opcionális rendelkezést tartalmaz, alig enged mozgásteret a tagállami jogalkotásnak. A hazai szabályozás feladata ezért leginkább abban merült ki, hogy a törvény az irányelvi rendelkezéseket némileg pontosítva a magyar szabályozási rendszerbe illesztve alkossa meg.

A hatályos szövetkezeti szabályozás értelmében a már működő szövetkezetek részben az 1992. évi I. törvény, illetve a 2000. évi CXVI. törvény hatálya alá tartoznak. E szabályozási kettősséget szünteti meg a szövetkezetekről szóló 2006. évi X. törvény, kimondva, hogy a már működő szövetkezetek 2007. június 30-ig kötelesek alapszabályukat az új előírásoknak megfelelően módosítani vagy gazdasági társasággá alakulni.

(19.30)

Figyelemmel arra, hogy 2007. június 30. napjáig nem tekinthetők egységes szabályozás alá tartozóknak a már működő hazai szövetkezetek, nem volt indokolt, hogy az európai szövetkezetekre vonatkozó szabályozás a magyar szövetkezetekre vonatkozó jogszabályokban kerüljön elhelyezésre.

A szövetkezeti törvény ugyanakkor hatálybalépésének időpontjától - itt én ellentmondásba kerülök képviselőtársaimmal, mert úgy tudom, augusztus 1-jén lép életbe ez a törvény - alkalmas arra, hogy az európai szövetkezetekre vonatkozó szabályozás körében mint székhely szerinti tagállami előírás kerüljön megjelölésre.

Az európai szövetkezetekre vonatkozó jogi szabályozás célja, hogy a tagállamok nemzeti joga szerint alapított szövetkezetek, illetve egyéb részt vevő jogalanyok egy olyan európai szövetkezeti formát hozhassanak létre, ami a tagállamokban közvetlenül alkalmazandó közösségi rendelet szerint jön létre és működik.

Az európai szövetkezet jogi személy, erről az 1. § (5) bekezdése rendelkezik, a cégjegyzékbe való bejegyzéssel jön létre, legalább 30 ezer euró jegyzett tőkével. Ha a tagállami jogszabályok egyes speciális tevékenységet folytató szövetkezetekre ennél magasabb minimumtőkét állapítanak meg - például a hitelintézetek esetében -, akkor ezek a követelmények az ilyen tevékenységet folytató szövetkezetekre is irányadóak.

Amennyiben a szövetkezet alapszabálya eltérően nem rendelkezik, az európai szövetkezet alapításakor egyetlen tag felelőssége sem haladhatja meg az általa jegyzett összeg mértékét. Amennyiben a szövetkezet tagjainak felelőssége korlátozott, akkor ezt a szövetkezet elnevezésében fel kell tüntetni "korlátolt felelősségű" kifejezéssel.

Alapvető jelentőségű az a tény, hogy a szövetkezet székhelye a közösségen belül szabadon megválasztható anélkül, hogy a meglévő szövetkezet megszüntetését vagy új szövetkezet alapítását kívánná meg. A javaslat nemcsak a rendelet végrehajtását szolgálja, hanem egyúttal a munkavállalóknak az európai szövetkezet döntéshozatali rendjébe történő bevonását szabályozó 2003/72/EK tanácsi irányelv szabályainak való megfelelést is biztosítja. Az irányelv és a rendelet így szoros kapcsolatban állnak egymással. A rendelet preambulumának (17) bekezdése kimondja, hogy az irányelv rendelkezései a rendelet elválaszthatatlan részét képezik, a két uniós jogi aktust együttesen kell alkalmazni.

A rendelettel szerves egységet képező, azt kiegészítő irányelv a szövetkezet megalakulása és működése során a munkavállalók transznacionális tájékoztatását és a velük való konzultációt, továbbá a részvételüket biztosító alapvető követelményeket fogalmazza meg. Kiemelkedő, hogy az irányelvben meghatározott tájékoztatási, konzultációs és részvételi jogok transznacionális jellegűek. Az alapító jogalanyokban meglévő, nemzeti jog által szabályozott konzultációs, tájékoztatási és részvételi jogok az irányelv alkalmazására tekintet nélkül az adott tagállam szintjén fennmaradnak, akkor is, ha az adott társaság a szövetkezet alapításával annak leányvállalatává válik, illetve az alapító jogalany leányvállalata vagy telephelye válik a szövetkezet leányvállalatává vagy telephelyévé.

A Magyar Demokrata Fórum véleménye szerint itt egy olyan jogharmonizációs feladatról van szó, amely a mi számunkra uniós tagságunkból adódóan kötelező. Ez a törvényjavaslat, figyelembe véve az európai uniós jogi normákat, azokkal megfelelően és összhangban készült, úgyhogy a törvényjavaslat támogatásának semmiféle akadályát a Magyar Demokrata Fórum nem vélte felfedezni, és a szavazás során igen szavazataival támogatni fogja.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok padsoraiban.)