Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

KOVÁCS SÁNDOR, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Asszony! Azt gondolom, államtitkár asszony expozéjában megerősödött az a fajta szándék, amit évek óta tapasztalhattunk a polgári kormány oldaláról, hogy a család a legfontosabb intézménye, a legkisebb, de legfontosabb intézménye annak a társadalomnak, amit építünk. Mi megpróbáljuk átalakítani és azt a fajta társadalmi felelősséget erősíteni, ami a szülő-gyerek kapcsolatban, illetve azokban a nagyon finom gondozási egységekben is megjelenik, amit most itt az első adatban jeleztünk. Az emelt szintű ápolási díj finomításáról szólnánk, hiszen ahogy hallottuk, a 20 éves időtartamig ápolt fogyatékos, súlyos fogyatékos családtag, gyermek ápolása után a szülő még abban az esetben is, ha a gyermek már intézményi elhelyezést kapott, vagy ne adj’ uramisten, elhunyt, a szülő akkor is jogosult 50 ezer forint támogatásra a saját jogon szerzett nyugdíj és egyéb támogatások mellett. Azért fontos ez, mert ezt a fajta keresetkiegészítést, ami egy nagyon súlyos helyzetű családtag gondozása miatt háttérbe szorult, azt gondolom, illik a társadalomnak, a kormánynak kompenzálni, illik megfizetni ‑ csúnya szóval ‑ azt a fajta munkát, amit már a mi kormányunk 2014 után járulékszerzési kötelezettséggel módosított törvény által biztosít a szülőknek.

Nagyon fontos, három dátumot azért kiemelnék. 1993 az az év, amikor még nem beszéltünk ápolási díjról, hanem gyakorlatilag családi segélyről, gyesről beszéltünk. Ezen gyesidőszak esetében legalább 10 év beszámolható annak a 20 évnek a terhére, ami alapján a távitra jogosultak lehetnek a szülők. Azt gondolom, a 2011-es törvénymódosítás, a 2014-es, ahol már az emelt szintű ápolási díj, illetve a kiemelt ápolási díj szerepel, hiszen legalább egy időszakban ennek a bizonyos távitnak a kiszámításakor a gondozottnak, az eltartott vagy gondozott gyermeknek, ápolt gyermeknek az életében súlyos állapotot kell bizonyítani. Ez a rászorultságot bizonyítja. 2018. január 1-jétől létező ápolási díjak három alapösszegéről is hadd ejtsek szót, hiszen az alapápolási díj 2011-hez képest már 32 600 forint lesz, az emelt szintű ápolási díj 48 900 és az úgynevezett kiemelt ápolási díj, amit 2014. január 1-jétől vezetett be a kormány, 56 800 forint, tehát ezek az ápolási díjak, ha elérte a 20 éves ápolási időszakot a családtag, akkor jár az egyösszegű, 50 ezer forintos támogatás.

Azt gondolom, hogy fontos még itt a végrehajtásról megjegyezni, hogy a közigazgatási törvények módosításával, ahol a nyugdíjigénylés van, a járási hivataloknál kell azt a bürokratikus folyamatot elindítani, ami ennek a juttatásnak az alapját fogja képezni, azokat a törvényi háttereket megteremtve, amelyek a jogosultság megállapítására szükségesek.

A következő nagy téma a gyermekvédelmi törvény, a ’97. évi XXXI. törvény módosítása. Itt is azt gondolom, az a fajta családpolitika, a társadalompolitikának a családra vonatkozó része a gyermekek védelméről, a gyámügyi szolgáltatásról szóló törvény módosításával finomodik, ahol az oktatásra vonatkozó törvény, a 2016. évi LXXX. törvény már foglalkozik a speciális igényű gyermekekkel. De ezt muszáj volt a gyermekvédelmi törvényben is átvezetni, hiszen két olyan feladatot olvasztott össze a pedagógiai szakszolgálat tekintetében, amely egyrészről gyógypedagógiai tanácsadásra, másrészről a fejlesztő nevelésre vonatkozik, ugyanakkor mindegyik a sajátos nevelési igénnyel, a korai fejlesztési gondozással külön fogalomként foglalkozik, de mégiscsak egységes szakmai irányelvek lefektetéséről szól.

Ahogy már államtitkár asszony is mondta, a bölcsődei szolgáltatás a 2017. évben finomodik, mégpedig a munkahelyi bölcsőde vonatkozásában a szakmaiságot érintően, a munkahelyen történő bölcsődei szolgáltatás kvázi kicsit kiszervezésének is tekinthető, viszont a kiszervezést végző intézménynek is a munkahelyi bölcsődei feladatoknak, illetve azok törvényi előírásainak meg kell hogy feleljen. Ez is az élethez való igazodása, azt gondolom, azoknak a szándékoknak, amik még egyszer mondom, a család körül írhatók le, mindenféleképpen olyan finomítás, amit az élet hoz. Ehhez próbálja meg az előterjesztő hozzáigazítani azt a dokumentációs hátteret, jogi háttereket, amelyek erre vonatkoznak. Itt még beszélhetünk a minibölcsőde kapacitáskihasználásáról, hiszen a vidéken élő embereknek a városba történő bevitelére a 15 százalékos mozgáshatár elég kicsi. Ezért próbálunk meg segíteni, hogy ha van férőhely, szabad kapacitás, akkor a bürokratikus, más körzetből beiskolázottak, bebölcsődésítettek ‑ hogy ilyen nagyon rossz kifejezéssel mondjam ‑, a bölcsődei szolgáltatást igénybe vevők körét szélesítsük, adjuk meg azoknak a szülőknek a lehetőséget is, akik esetleg a körzetközpont mellett működő, ott lévő kistelepülésekről próbálják bevinni a gyerekeket, így a férőhely-kapacitás maximális kihasználására is törekedünk egyszerre.

Az egészségbiztosítási ellátásról szóló ’97. évi LXXXIII. törvény módosítása is napirenden van. Itt is egy nagyon fontos, az alapvető jogok biztosa által jelzett problémára próbált meg az előterjesztő reflektálni, hiszen eddig a csecsemőgondozási díjra az apa csak akkor volt jogosult, ha az édesanya, a nő meghal, vagy az egészségi állapota miatt olyan helyzetbe kerül, hogy nem tudja ellátni ezt a feladatát. Most a törvény, ahogy hangsúlyoztam, az alapvető jogok biztosa ajánlására egy olyan lehetőséget ad, amikor az élethez igazítjuk megint; elhagyja a családot a nő, az anya, és az apára marad mindaz a feladat, amit az anyának kellene végeznie, és a csecsemőgondozási díj megfizetésével, azt gondolom, ezt a fajta társadalmi felelősséget próbáljuk meg helyre tenni, próbálja meg az előterjesztő helyre tenni.

(9.20)

Aztán foglalkozik még, ahogy államtitkár asszony is mondta, a közigazgatási eljárásokkal, a járási hivatalok feladatával, ezen dokumentációs hátterek rendezésével.

A diplomásgyedről azt gondolom, hogy a jelenlegi munkaerőpiaci hiány csökkentéséhez, a tanulni szándékozóknak az egy életen át való tanulás lehetőségéhez, ugyanakkor a gyermekvállalási kedv erősítéséhez a születendő gyermekek számának növelésével hozzá tud járulni a kormány, ha elfogadjuk ezt a törvényjavaslatot, hiszen egyről két évre emeli meg azoknak a szülőknek, azoknak a gyermekgondozási díjat igénybe vevőknek a lehetőségét, ami egy fiatal, a munkaerőpiacon elhelyezkedni készülő, de ugyanakkor még az iskoláit végző vagy már elvégző, de menet közben családot alapító fiatal hölgynek, családnak olyan lehetőség, amit mi büszkén szoktunk a társadalompolitikán, a családpolitikán belül hangsúlyozni, nevezetesen: annak a családtámogatási rendszernek a kiszélesítését, amely nem bünteti a fiatal anyákat azért, mert szülnek, vagy ne adj’ isten, kettőt szülnek a hároméves kor betöltése előtt, hiszen az extrák felsorolásával a gyes és a gyed igénybevételének nem áll meg a jogosultsága az első és a második gyermek megszületésével, hanem hároméves koráig kicsúszik. Azt gondolom, hogy a kétéves bevezetéssel megint egy olyan löketet adhatunk a népesség emeléséhez, amely mindenféleképpen hozzájárulhat a magyar társadalom fejlődéséhez.

Foglalkozik még a törvényi előterjesztés az országos egészségügyi pénztár és a nyugdíjpénztár összeolvadása bürokratikus csökkentésének a lehetőségével, ahol a Kincstár lesz a jogutód, valamint azoknak az informatikai eszközöknek a beszerzésével, ami egyszerűsíti az állampolgárok feladatát mindazon juttatások igénybevételéhez, amelyek ezeken a pénztárakon keresztül valósulnak meg. A Kincstár lesz az állami forintok, az állami támogatások kifizetésének az a helye, ahol tudunk ellenőrizni, ahol utána tudunk nézni dolgoknak. Azt gondolom, hogy ehhez nagyon fontos volt a folyamatban lévő informatikai fejlesztések lezárása és ezeknek az intézményeknek az integrálása.

Csak néhány gondolat a családtámogatásról. Az előterjesztés az anyasági támogatást a külszolgálatot teljesítő, a kihelyezett vagy a külképviselet által foglalkoztatott házastárs esetére is vonatkoztatja, illetve olyan magyar állampolgárok anyasági támogatására, amely, ahogy államtitkár asszony fogalmazott, a magyar-magyar köldökzsinór, a nemzeti egység formálásáról, megalakításáról szól. Ugyanakkor a törvény szól arról is, hogy azokban az államokban, mint Szlovákia és Ukrajna, ahol a kettős állampolgárságot nem ismerik el, hogyan tudjuk megoldani ezt a bürokratikus helyzetet.

Azt gondolom, hogy támogatásra méltó ez az előterjesztés, amely a családtámogatási rendszer finomításáról szól. Kérem a parlamentet, hogy támogassák. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a Fidesz soraiban.)